A "The Pirate Bay" (TPB) oldal1 a világ egyik legnagyobb2 bittorrent technológiát alkalmazó honlapja. A honlap Svédországban található szerverekről lehetett elérni egészen 2006. május 31-ig, amikor a TPB szervereit a svéd rendőrség lefoglalta. Ezzel az intézkedéssel a svéd rendőrség három napra offline állapotba (elérhetetlenné) tette a szolgáltatást, azonban a TPB - az alkalmazások más országokban üzemelő szerverekre történő áttelepítést követően - újra elindult és jelenleg is elérhető. 2009. április 17-én a TPB üzemeltetésében résztvevő négy személyt (Peter Sunde, Fredrik Neij, Gottfrid Svartholm és Carl Lundström) bűnösnek találta a svéd elsőfokú bíróság szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekményhez nyújtott bűnsegély3 miatt, és ezért mindegyiküket egy év letöltendő börtönbüntetésre és 30 millió SEK (kb. 2 684 000 euró) pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős.4
A tanulmány elsősorban azt vizsgálja, hogy mit tartalmazott az elsőfokú ítélet5 indokolása, milyen alapon állapították meg a honlap üzemeltetőinek felelősségét. Az elemzés középpontjában annak a kérdésnek a vizsgálata áll, hogy a közvetítő szolgáltatók felelőssége milyen cselekmények vonatkozásában állapítható meg. Az elemzés ezért azt mutatja be, hogy milyen a torrent technológia informatikai működése, a közvetítő szolgáltatók speciális felelősségi szabályai, a büntetőjogi felelősség vonatkozásában a mulasztással megvalósuló bűnsegély szabályrendszere, ehhez kapcsolódóan pedig a szerzői jogi jogsértések fennállása. Az elemzés nem foglalkozik viszont olyan fontos kapcsolódó kérdésekkel, mint például a károsító eredmény összegszerű meghatározásának problémája, a joghatóság kérdése,6 vagy azzal, hogy az alapcselekmények megvalósulását milyen módon igazolta az ügyész.
A bittorrent technológia egy P2P (peer to peer) elven működő adatátviteli protokoll7, amelynek lényege, hogy egyenrangú, azonos funkciójú számítógépek - azon belül is a kliens szoftverek8 - csatlakoznak egymáshoz. Ebben az esetben mindkét gép szerver és kliens is egyben, ezért a résztvevő felek közvetlenül egymástól tudnak adatokat letölteni. Az adatok tehát decentralizáltan hozzáférhetőek.9 A rendszer működésének lényege röviden az alábbiakban foglalható össze. A kiindulási pont az, hogy létezik egy fájl (film, zene, kép), melyet valamely személy egy bittorrent technológiát alkalmazó fájlcserélő rendszeren keresztül kíván megosztani. Ennek a célnak a megvalósításához az adott személy letölt egy kliens programot, melyet aztán a saját számítógépére telepít. A telepítést követően a szoftver segítségével a megosztani kívánt fájlról készít egy torrent fájlt10. A kliens a megosztani kívánt fájlt kis méretű (64Kb- 4Mb) adatcsomagokra osztja, majd mindegyik adatcsomagról készít - hash algoritmus segítségével - egy ellenőrzőösszeget11, melyet az egyes darabokhoz rendel. Ha valamely felhasználó letölt egy adatcsomagot, akkor az ellenőrzőösszeg segítségével ellenőrizni tudja, hogy az általa megszerzett adatcsomag teljesen egyezik-e az eredeti adatcsomaggal, vagyis a megszerezett adat hibátlan-e. Az így elkészített torrent fájl információt tartalmaz a megosztani kívánt fájlról, annak felosztott adatcsomagjairól illetve azok ellenőrző összegeiről (a fájl hash képéről, un. Hash total-ról12), illetve egy vagy akár több tracker13 címéről is, amelyen keresztül az adattovábbítás lefolytatható. A kliens által elkészített torrent fájlt a felhasználó feltölti valamely bittorrent technológiát alkalmazó szerverre, ahonnan más felhasználók letölthetik. Ha valamely, az eredeti feltöltőtől eltérő felhasználó hozzá szeretne jutni az alapfájlhoz, akkor a letöltött torrent fájlt lefuttatja egy torrent kliens segítségével, melynek eredményeként az eredeti feltöltő és közötte - amennyiben az eredeti feltöltőnél is fut a kliens - megkezdődik az adatcsere, mely során az egyes feldarabolt részeket az új felhasználó letölti az eredeti alapfájllal rendelkező személytől. Amikor az első adatcsomagot a második felhasználó letöltötte, akkor a tracker rögzíti ezt a tényt és a továbbiakban egy harmadik letöltő számára kiadja az első és második letöltő címét is, aminek következtében a sorrendben második adatcsomagot az alapfájl birtokosától, míg a sorrendben első adatcsomagot a második felhasználótól egyszerre párhuzamosan szerzi meg. Ettől a pillanattól tehát a második felhasználó már hozzáférhetővé is teszi az adott fájlt, nem csupán letölti, többszörözi azt.
A büntetőjogi felelősség kérdéseire adható válaszok összegyűjtése előtt fontos a torrent honlapot üzemeltető szolgáltatók vonatkozásában annak megvizsgálása is, hogy az adott szolgáltató az elektronikus kereskedelemben, az internet működésében betöltött szerepe alapján jogosult-e a közvetítő szolgáltatókra vonatkozó felelősségi rendszerben rögzített mentesítési tényállások alapján a felelősség alóli mentesülésre.
A vád érvrendszere egyrészt a büntetőjogi felelősség, másrészt a közvetítő szolgáltató felelősségének megállapítására vonatkozott.
A svéd ügyészség14 által meghatározott vád értelmében a terheltek bűnsegélyt nyújtottak szerzői jogi jogsértésekhez, mivel az általuk üzemeltetett fájlmegosztó szolgáltatás keretében lehetőséget biztosítottak arra, hogy a regisztrált felhasználók torrent fájlokat töltsenek fel a honlapra, amelyeket aztán a TPB adatbázisba rendezett. A TPB honlapon lehetőség volt a torrent fájlok közötti keresésre, valamint arra, hogy ezeket a torrent fájlokat a felhasználók letölthessék maguknak. A terheltek által üzemeltetett szolgáltatás ugyanakkor technikai segítséget nyújtott ahhoz, hogy a fájlcserélő szolgáltatás tracker funkcióján keresztül a fájlmegosztásban részt venni kívánó személyek kapcsolatba kerüljenek egymással. Az ügyész kiemelte még, hogy a TPB honlapján a honlap üzemeltetői több helyen is utaltak arra, hogy tudomásuk van arról, hogy jogellenes tartalmak fájlcseréje zajlik a szolgáltatásuk segítségével. A honlapon lévő - a honlapot látogató felhasználók részére készített - tájékoztatások között a honlap üzemeltetői olyan felszólító leveleket tettek közzé, melyeket részükre küldtek a szerzői jogi jogsértések sértettjei, kérve őket, hogy távolítsák el a jogsértő tartalmakra hivatkozó torrent fájlokat.15
A közvetítő szolgáltatói felelősségük megállapításának alapját a vád a torrent alkalmazás tárhely-szolgáltató funkciójában határozta meg.
A vádlottak a váddal szembeni védekezésként előadták, hogy a TPB csupán torrent fájlokról szolgáltatott információt, anélkül, hogy a szerverükön bármilyen szerzői jogvédelem alatt álló szellemi alkotás rögzítésre került volna (tehát nem történt sem többszörözés, sem hozzáférhetővé tétel), illetőleg a TPB szerverei ilyen jellegű adatok továbbítását sem végezték. Azért nem állapítható meg a terheltek szerint a szándékos bűnsegédi magatartásuk, mivel tudatuk nem fogta át a torrent oldalon keresztül trackelt fájlok jogsértő voltát, erről egyedül a TPB-t használó felhasználónak lehetett tudomása. A felhasználók személyazonosságáról, tartózkodási helyükről a terhelteknek nem volt tudomása. Tudatuk nem foghatta át azt sem, hogy a felhasználó milyen úton szerezte a megosztott fájlokat, vagyis nem lehetett tudni, hogy jogsértő forrásból származtak-e. A védelem szerint a szolgáltatói tevékenységük egyszerű adattovábbító szolgáltatásnak minősül.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
