Társasági jogunkban 1988 óta a közkereseti társaság és a betéti társaság hagyományos, még a régi kereskedelmi jogunkból átvett társasági formái szolgálnak szervezeti keretül az egyszerűbb, személyegyesülés jellegű, általában alacsony tőkével és kisebb taglétszámmal működő "kis"vállalkozások számára. A kkt. és a bt. hatályos szabályai a gyakorlatban beváltak, így alapvető változtatási kényszer e formáknál nem állt fenn. Ez azonban nem jelenti azt, hogy részben a gyakorlati tapasztalatok alapján, részben az általános részi szabályok változása következtében ne vált volna szükségessé számos részletszabály megváltoztatása.
Az új Gt. Koncepciójának kidolgozása során felmerült e társasági formák jogi személlyé nyilvánításának gondolata. Szakmai vita után azonban már a Koncepció eldöntötte ezt a kérdést, amikor úgy foglalt állást, hogy e formákat az új törvény sem ruházza fel jogi személyiséggel, hanem éppen ellenkezőleg e formák szerződéses jellegét erősítő szabályozásra van szükség (Tézisek 31. pont). A jogi személyiség megadásának ugyan nem lett volna dogmatikai akadálya, de olyan markáns érv sem merült fel a szakmai vita során, amely a hagyományosan fennálló helyzet megváltoztatását elengedhetetlenül szükségessé tette volna.
A kkt. és a bt. tehát továbbra is megmaradtak saját cégnevük alatt abszolút jogképességgel, vagyis teljes körű jogalanyisággal rendelkező, ámde jogi személyiség nélküli formáknak.
A 2006. évi IV. törvény kkt.-ról szóló VII. fejezetében - az 1997. évi Gt.-től eltérően - már egyáltalán nincs speciális alapítási szabály. Ez nem jelenti azt, hogy éppen a kkt., bt. formák alapításánál ne következett volna be lényeges változás, ez azonban általános részi szabályban nyilvánul meg: a törvény 11. §-ának (4) bekezdése mondja ki, hogy a kkt. és bt. (valamint a kft.) esetén a társasági szerződés a Ctv. (2006. évi V. tv.) mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. A szerződésminta alkalmazása elsősorban azok számára előnyös, akik nem kívánnak eltérni a törvény diszpozitív főszabályaitól. A szerződésminta alkalmazásával együtt járó fontos "előny", hogy a Ctv. ehhez kapcsolja az egyszerűbb cégeljárás lehetőségét. A Ctv. 48. §-a (3) bekezdése szerint ha a társasági szerződés minta alapján készült, a cégbíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a törvény mellékletét képező minta kitöltése a jogszabályoknak megfelelően történt-e meg, és a bejegyzési kérelem az abban foglaltakkal összhangban áll-e. A bejegyzésről (változásbejegyzésről) vagy annak elutasításáról pedig 15 munkanapon belül kell a cégbíróságnak döntenie, szemben a főszabálykénti 30 munkanappal [Ctv. 130. § (2) bek. c)].
2007. október 1-jétől a cégbírósági ügyintézési határidő tovább fog rövidülni: a szerződésminta alkalmazása esetén 8 munkanapra, szemben az általános 15 munkanappal [Ctv. 48. § (5) bek.]. 2006. július 1-jétől, ha a kkt., bt. (valamint kft.) a szerződésminta alkalmazása mellett él a névfoglalás lehetőségével (Ctv. 6. §) is, továbbá cégbejegyzési kérelmét elektronikus úton nyújtja be, akkor a Ctv. 49. §-a szerinti "egyszerűsített cégeljárás" alá esik, amely során az érdemi ügyintézési határidő csak 2 munkanap. Mindebből azonban következik az a fontos változás is, hogy míg eddig minden kkt. és bt. egyszerűbb cégeljárás alá esett, addig az új Ctv. szerint csak a szerződésmintát alkalmazó társaságok élvezik a gyorsabb és szűkebb körű cégbírósági felülvizsgálat előnyét, míg minden más kkt. és bt. esetén a cégbíróság teljeskörűen vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek a bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
A tagok vagyoni viszonyainak szabályozása kisebb szövegezésbeli pontosításoktól eltekintve, lényegében változatlan maradt.
Változtak viszont a személyes közreműködés szabályai. A személyes közreműködés az azt vállaló tagnak a többi taggal való megállapodása, amely a törvény szerint a jövőben nem csak a társasági szerződésben, hanem azon kívül is bármikor megköthető lesz. Ebből következően a vállalt személyes közreműködés módjának, tartalmának meghatározása a jövőben nem lesz kötelező szerződési tartalom. A törvény egyértelműen megkülönbözteti a tagi munkavégzés alapjául szolgáló különböző jogviszonyokat, amikor kimondja, hogy nem minősül személyes közreműködésnek a munkaviszonyban, valamint a valamely polgári jogi szerződés (megbízás) alapján történő munkavégzés. Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása sem, hiszen általános részi szabály alapján a vezető tisztség ellátására a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Személyes közreműködésnek tehát csak a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszony alapján való tagi részvételt lehet tekinteni, ha az nem valamely más jogviszony keretében történik.
A társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése. Megszűnik tehát a "tagok gyűlése" és a "taggyűlés" elnevezések közötti különbségtétel. A tagok gyűlése főszabályként teljesen formalizálatlanul működik, mindössze egyetlen kógens követelmény van: a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét valamilyen formában minden tag számára biztosítani kell. Ha a tagok akarják, a társasági szerződésben az összehívás és határozathozatal eljárási rendjének részletes szabályozásával a nekik tetsző módon és mértékben tehetik formalizálttá a tagok gyűlése működését.
Változás, hogy a tagok gyűlése hatáskörébe nem csak törvény, valamint a társasági szerződés rendelkezése alapján tartozhat valamely kérdés, hanem a tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok gyűlése hatáskörébe utalhatják, elvonva ezzel az üzletvezetésre jogosultak hatáskörét. A hatáskör elvonás tilalmának ezt a teljes feloldhatóságát a kkt. formának az a sajátossága indokolja, hogy itt nem válnak el olyan élesen az üzletvezetési és legfőbb szervi hatáskörök, hiszen lényegében mindkét esetben a tagok döntenek.
Az új törvény a kkt. (és bt.) formáknál is kifejezetten biztosítja az ülés tartása nélkül írásbeli vagy más bizonyítható módon történő szavazás útján való határozathozatal lehetőségét.
Továbbra is kógens szabály az, hogy a határozathozatalnál a szótöbbség az összes leadható szavazatszámhoz viszonyul. A korlátlan felelősség miatt ugyanis minél szűkebb körre indokolt szorítani annak a lehetőségét, hogy a relatív kisebbség hozhasson többségi döntést (ez gyakorlatilag csak úgy fordulhat elő, ha van a szavazásból kizárt tag). A határozathozatal változatlanul főszabályként egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, ahol a törvény vagy a társasági szerződés minősített (háromnegyedes) szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. A társasági szerződés módosításához továbbra is egyhangú döntés és valamennyi tag aláírása szükséges.
A társaság külső jogviszonyai között a törvény a társaság és a tagok harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségét rendezi, gyakorlatilag az eddigi szabályozással azonos módon. A változatlan szabályozás lényege, hogy a társasági kötelezettségek fedezetéül elsősorban a társasági vagyon szolgál, mögöttesen azonban a társaság minden tagja korlátlanul és egymással egyetemlegesen felel a saját magánvagyonával.
Az egyetlen változás a felelősségi szabályokban az, hogy a belépő tag felelőssége a belépés előtt keletkezett társasági kötelezettségekért kifelé, harmadik személyekkel szemben hatályosan is kizárható lesz a társasági szerződésben, illetve annak a tag belépésekori módosításában. A változtatás indoka, hogy az 1997. évi Gt . 90. § (3) bekezdés kógens szabályával indokolatlanul túlzott hitelezővédelem valósult meg, hiszen - figyelemmel arra, hogy a társaságtól megváló tagok felelőssége is még öt évig fennmarad - így előfordulhat, hogy egy adott társasági kötelezettségért esetleg többen tartoznak korlátlan felelősséggel, mint ahány tagja a társaságnak a kötelezettség keletkezésekor volt. ■
Visszaugrás
