Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Dr. Marek, Karel, Dr. Bohata, Peter: A cseh kereskedelmi jog forrásai (MJ, 2003/11., 683-684. o.)

I. Bevezetés

A cseh kereskedelmi törvény alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatok mindig rámutatnak azokra a nehézségekre, amelyek abból fakadnak, hogy adott esetben igen nehéz eldönteni, hogy a kereskedelmi szerződésekre milyen szabályok alkalmazandók, és azoknak milyen a sorrendje.

A Cseh Köztársaság Kereskedelmi Törvénykönyve (a továbbiakban: Kt.) ezt a kérdést részben kógens, részben pedig diszpozitív szabályok útján rendezi. A Kt. tartalmaz továbbá előírásokat meghatározott szerződéstípusokra vonatkozólag is, a szabályozás azonban nem komplex, úgyhogy a szabályozás hézagai esetén mögöttes jogként figyelemmel kell lenni a cseh Ptk. szabályaira is, amelynek szintén vannak kógens és diszpozitív rendelkezései is. Végül pedig a kereskedelmi szerződések értelmezése során mind a kereskedelmi, mind pedig a magánjog alapelveire is, továbbá a kereskedelmi szokásokra és az általános üzleti feltételekre is figyelemmel kell lenni.

II. A cseh Kt. általános szabályai

1. A 261. § 6. és 7. bekezdésének szabályai

A fent vázolt probléma megoldására az első utalásokat a Kt. 1. § (1) bekezdésében találjuk, amely általános szabályt tartalmaz. A kötelmi jogi kapcsolatokra a 261. § (6) és (7) bekezdése, továbbá a 263. és 264. §§-ok alkalmazandók, a 273. és 274. §§-ok pedig a szerződések tartalmára vonatkozó rendelkezéseket foglalnak magukba.

A Kt. 1. § (1) bekezdése értelmében a Kt. a kereskedők (vállalkozók) jogállását, a kereskedelmi jogi kötelmi viszonyokat és további a kereskedői (vállalkozói) tevékenységgel összefüggő viszonyokat szabályoz. Amennyiben bizonyos kérdéseket ezen szabályok alapulvételével nem lehet tisztázni, akkor a Ptk. szabályaira kell figyelemmel lenni. Ha a Ptk. sem ad kielégítő megoldást, akkor meg kell vizsgálni a kereskedelmi szokások alkalmazásának lehetőségét. Amennyiben ilyen szokások az üzleti gyakorlatban nem alakultak ki, akkor végső soron a Kt. alapjául szolgáló alapelvekre kell tekintettel lenni.

Konkrétan a következő sorrend adódik tehát:

- a Kt. kógens szabályai,

- a Kt. diszpozitív szabályai,

- a Ptk. kógens szabályai,

- a Ptk. diszpozitív szabályai,

- a kereskedelmi szokások,

- a Kt. alapelvei.

Ebben az összefüggésben érintőlegesen arra is utalni kell, hogy a Kt. 756. §-a értelmében természetesen a Cseh Köztársaság által ratifikált nemzetközi egyezményekre is tekintettel kell lenni.

Ezen túlmenően figyelembe kell venni a Kt. 261. § 6. bekezdését, amely a 2001. évi nagy Kt. novella hatályba lépéséig meghatározta, hogy azokra a szerződésekre, amelyeket a Kt. Harmadik Könyvének második Része nem sorol fel és amelyek az (1) és (2) bekezdésben felsorolt személyekre vonatkoznak, kizárólag a Ptk. rendelkezéseit lehet alkalmazni. A Kt. egy további novellája szerint a Kt. 261. § 7. bekezdése rendelkezik arról, hogy a biztosítási szerződéseket a Ptk. rendelkezései valamint külön szabályok szerint kell megítélni.

2. A szerződési szabadság alapelve

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére