Megrendelés

F.T.: Sajtótükör (KK, 2001/10., 14. o.)

Magától értetődő, hogy a sajtótükör összeállítója a magyarországi közjegyzőséget érintő, és az írott sajtóban megjelent írásokra igyekszik figyelemmel lenni. Ezúttal azonban hadd kezdődjön két kivétellel ez a kis összeállítás.

A MAGYAR NEMZET július 26-i száma arról ad számot, hogy a német alkotmánybíróság elismerte a homoszexuális párok házasságának jogosságát, így augusztus 1. napjától kezdve a házasodni kívánó ilyen párok az anyakönyvvezető előtt mondhatják ki a boldogító igent. Ez alól Bajorország kivételt képez, itt ugyanis csak közjegyzők legitimálhatják az azonos neműek házasságát. Ennek hivatalos indoka az, hogy ezáltal lehetőség van az ilyen ügyek bizalmas kezelésére. Aztán néhány héttel később a lap egy olvasói levélben (ami egy magyar származású, Münchenben szolgálatot teljesítő bírótól származik) több vonatkozásban kénytelen volt pontosítani a korábban írottakat. Eszerint a német alkotmánybíróság nem érdemben döntött, csupán elutasította Bajorország és Szászország azon kérelmét, hogy ideiglenes rendelkezéssel tiltsa meg, hogy az azonos nemű párok házasságáról szóló törvényes rendelkezés augusztus 1-jén hatályba lépjen. Az sem igaz, hogy a müncheni kabinet utasítást adott volna az ilyen "házasságok" közjegyzői legitimálására, a végrehajtási szabályokat ugyanis majd a tartományi parlamentek fogják megalkotni.

A MAGYAR RÁDIÓ Vasárnapi újság című műsora július 29-i adásának egyik tudósítása az országot jó ideje foglalkoztató "lakásmaffia" címszó alatt közismertté vált jelenséggel foglalkozott. A műsorban - személyiségi jogai védelme okán - név nélkül került említésre egy közjegyző. E megoldás valóban megvédte az illető közjegyző személyiségi jogait, csupán azt eredményezte, hogy valamennyi közjegyzőre sikerült rossz fényt vetni. Ez pedig egy ilyen, viszonylag kisszámú csoportnál, mint a mienk - meglehetősen kellemetlen dolog. A témához kapcsolódik, hogy NÉPSZABADSÁG június 1-jei száma hírt ad a BRFK Kaptár-csoport elnevezésű új egységének létrejöttéről. A csoport feladata az ingatlannal kapcsolatos csalások felgöngyölítése lesz, amely viszonylag egyszerű, hiszen a polgári jogi szerződéseken konkrét személyek (köztük közjegyzők) nevei szerepelnek.

A MAGYAR HÍRLAP június 5-i száma - Bókai Judit segítségével - tájékoztatást ad arról a tanácskozásról, amelyen a cseh, a horvát, a szlovák, a szlovén és a magyar közjegyzői kamara képviselői, valamint az osztrák kamara vezetője vett részt. Az említett kamarák megállapodtak abban, hogy még az idén teljesítik azokat a műszaki és adminisztrációs feltételeket, amelyek révén csatlakozni tudnak az uniós közjegyzői nyilvántartáshoz, és a most kiépülő európai végrendeleti nyilvántartáshoz. A hazai közjegyzők ugyanis növekvő számban készítenek nemzetközi vonatkozású üzleti megállapodásokat tartalmazó okiratokat, amelyek hatékonyságát jelentékenyen növelné, ha a nemzetközi közjegyzői regisztrációban ezen okiratok készítői, a magyar közjegyzők is szerepelhetnének. A nemzetközi végrendeleti nyilvántartáshoz való kapcsolódásunk célszerűségét pedig az indokolja, hogy ismert történelmi okok miatt a hazai lakosság jelentős része kiterjedt rokoni kapcsolatokkal rendelkezik a környező és a távolabbi országokban.

A VILÁGGAZDASÁG július 4-i száma beszámol arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium elkészítette az ombudsmanok jogállásáról szóló törvény módosítására vonatkozó tervezetét. Az elképzelések között szerepel az is, hogy a biztosok jogkörét kiterjesztenék egyes köztestületekre, például a közjegyzői kamarákra is, amit a tárca helyettes államtitkára szerint az indokol, hogy ezek a szervek a végrehajtó hatalomhoz hasonlóan szintén állami közfeladatokat látnak el.

AZ IM további jogalkotási tervei közül különösen nagy sajtóvisszhangot (NAPI GAZDASÁG, VILÁGGAZDASÁG, MAGYAR NEMZET, NÉPSZABADSÁG) kapott az ún. zsebszerződésekkel szembeni hatékonyabb fellépést biztosító javaslatok kérdése. Mint az közismert, 1994 óta a külföldiek nem szerezhetnek Magyarországon termőföld-tulajdont, azonban a tilalom kijátszása szinte mindennapossá vált. Terjedelmi okokból nem vállalkozhatom a részletek ismertetésére, csupán azt emelem ki, hogy az igazságügyi tárca elképzelései szerint a tulajdonszerzési korlátozások majdani feloldását követően az ilyen adásvételi szerződéseket közjegyzői okiratba kell foglalni. Gyakori eset ugyanis manapság, hogy a tilalom belátható időn belüli megszűnésében bízva keltezés nélküli szerződések jönnek létre.

A HETI VILÁGGAZDASÁG augusztus 3-i száma "Örökösödési háború" című írása a Vasilescu János által a magyar államnak adományozott magángyűjtemény ügyével foglalkozik. Az ügy előzménye, hogy az adományozó házastársa 1989-ben végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt. Az anyai örökség iránt indított perben a Fővárosi Bíróság nem jogerős ítéletével akként döntött, hogy a gyűjtemény fele része ifjabb Vasilescu Jánost illeti meg, a közös tulajdont pedig árverés útján kell megszüntetni. A Vasilescu-alapítvány titkára szerint tudtak az ügyről, s ezért a dokumentumokat közjegyzővel és jogászokkal (sic!) nézették át, akik mindent rendben levőnek találtak...

A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG július 5-i száma hírt ad arról, hogy a magyarországi jogtudományi folyóiratok köre hamarosan bővülni fog, ugyanis az Európai Jog című lap az uniós csatlakozásra készülő magyar jogászokat kívánja felkészíteni a terjedelmileg és minőségileg is megváltozó jogéletre. A főszerkesztő Kecskés László professzor, akinek a személye garancia arra, hogy a folyóirat olvasói (akik között remélhetően a közjegyzők is nagy számban lesznek) valóban hatékony segítséget kapjanak az EU joganyagában való eligazodáshoz.

A MAGYAR DEMOKRATA augusztus 16-i száma Mindszenty József bíboros szóbeli végakaratát felidézve, Mészáros Tibor atyára, a hercegprímás utolsó titkárára hivatkozik, aki esküvel megerősítve közjegyző előtt igazolta, hogy Mindszenty kifejezett kívánsága az volt, hogy földi maradványai csak azután kerüljenek haza Magyarországra, ha az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot. NB. a főpásztor koporsójának hazahozatala és ünnepélyes eltemetése ennek ellenére néhány héttel megelőzte a szovjet csapatok utolsó egységeinek kivonulását. ■

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére