Bragyova András, Lamm Vanda: Nemzetközi jogi kutatások a jogtudományi intézetben (ÁJT, 2010/1., 15-23. o.)[1]

Az MTA Jogtudományi Intézetében folyó nemzetközi jogi kutatásokkal kapcsolatban elmondható, hogy ez volt azon jogterületek egyike, amelyet évtizedeken át csak néhány munkatárs művelt, ennek ellenére azonban a kutatóknak számos itthon és külföldön is elismerést kiváltó kutatási eredményt sikerült felmutatniuk. A nemzetközi jogi kutatásokra egyébként mindig is jellemző volt az individuális kutatómunka, s hat évtizeden át alig volt olyan téma, amelyen a munkatársak közösen dolgoztak volna.

A nemzetközi jogi kutatások az Intézetben az 1950-es évek elején kezdődtek, amikor Herczegh Géza szegedi egyetemi tanulmányait bejezve a kutatóhelyre került. Herczegh Géza kutatási témája kezdetben a gyarmati rendszer felbomlásával összefüggő nemzetközi problémákra irányult, s erről szólt "A gyarmati kérdés és a nemzetközi jog" című 1962-ben megjelent könyve.[1] Érdeklődése már ekkor is inkább az elméleti kérdések felé fordult és az általános jogelveknek a nemzetközi jogban betöltött szerepével kezdett foglalkozni, e témából írt disszertációjával 1965-ben megszerezte az állam- és jogtudományok kandidátusa fokozatot, a munka angol nyelven "General Principles of Law and the International Legal Order" címen 1969-ben jelent meg.[2] Herczegh Géza könyvében - szakítva a korabeli szocialista nemzetközi jogi szakirodalomban uralkodónak tekinthető állásponttal - azon a nézeten volt, hogy a Nemzetközi Bíróság Statútuma 38. cikke. 1. bek. c) pontjában a Bíróság által alkalmazott jogforrások között szereplő, a "civilizált nemzetek által elismert jogelvek" alatt nem a nemzetközi jognak szerződésekből és szokásjogi szabályokból leszűrhető elvei értendők, hanem a nemzetközi jognál jog-

- 15/16 -

technikailag fejlettebb belső jogi elvek, amelyeket joghézag esetén analógia útján a nemzetközi bíró alkalmazhat.

Az 1950-es évek végén lett az Intézet kutatója a Külügyminisztérium volt munkatársa, Bokorné Szegő Hanna. Ezt követően majd másfél évtizeden át a nemzetközi jogi csoport mindössze két főből állt. A nemzetközi jogi részleg egyébként egészen az 1980-as évek közepéig a Szabó Imre igazgató által vezetett Jogelméleti és Nemzetközi Jogi Osztály keretében működött.

Meg kell jegyezni, hogy Bokorné Szegő Hannán és Herczegh Gézán kívül egy-egy téma erejéig az Intézet más részlegeihez tartozó munkatársak is foglalkoztak nemzetközi joggal, s az 1960-as évek elején megalakult Jogösszehasonlító Osztályon dolgozó Sebestyén Pálnak és Pulay Gábornak, illetve Márkus Ferencnek is megjelentek nemzetközi jogi tárgyú tanulmányai.

Bokorné Szegő Hanna már külügyes korában is publikált egy-két nemzetközi jogi cikket, az Intézetbe kerülve a nemzetközi szerződések jogát kutatta. 1960-ban megvédett kandidátusi disszertációja a nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartásokat tárgyalta, ez az értekezés könyvalakban is megjelent.[3] A fenntartások témája akkoriban igen aktuális volt, tekintettel arra, hogy az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága intenziven foglalkozott a nemzetközi szerződések jogának kodifikálásával.

A korabeli ideológiának megfelelően az Intézet nemzetközi jogászainak továbbra is feladata volt a gyarmati rendszer felbomlásával összefüggő nemzetközi jogi kérdések kutatása és a témakörből az 1970-es évek elején Bokorné Szegő Hanna is publikált egy könyvet, "Az új államok és a nemzetközi jog"[4] címen, mely előbb angolul "New States and International Law"[5] címmel látott napvilágot. A munka az önrendelkezési jog megvalósulásának szemszögéből vizsgálta a gyarmati rendszer felbomlásának folyamatát, s részletesen elemezte az új államoknak a nemzetközi közösségbe való beilleszkedésével összefüggő nemzetközi jogi kérdéseket.

Az 1970-es évektől a nemzetközi jogi témák köre kibővült. Így Bokorné Szegő Hanna a nemzetközi jogalkotás és a nemzetközi szervezetek problémáit kezdte vizsgálni. Akadémiai doktori disszertációja "A nemzetközi szervezetek szerepe az egyetemes jellegű nemzetközi jogi normák létrehozásának folyamatában" címet viselte, ez a munka 1976-ban jelent meg

- 16/17 -

magyarul, majd 1978-ban "The Role of the United Nations in International Legislation" címmel angolul.[6] A monográfia a nemzetközi szervezeteknek, s elsősorban az ENSZ-nek a nemzetközi jog szokásjogi és szerződéses szabályainak kialakításában játszott szerepét vizsgálja, külön figyelmet fordítva az ENSZ-nek a nemzetközi szerződések érvényesülésével kapcsolatos szerepére is.

A kutatási témák között ekkoriban megjelennek bizonyos, szocialista viszonyok között mindenképpen újdonságnak számító kérdések is, így a nemzetközi kapcsolatok elméletével és a nemzetközi jog szociológiájával összefüggő problémák. E kérdéskörökkel elsősorban Herczegh Géza foglalkozik, aki a hazai szakirodalomban elsőként elemezte a nemzetközi jog szociológiáját, s erről több nagy visszhangot kiváltott tanulmánya látott napvilágot.[7] De e témakörrel kapcsolatban Bragyova András is megjelentetett egy tanulmányt "A nemzetközi jog érvényessége" címmel.[8] Szintén Herczegh Géza nevéhez fűződnek a humanitárius nemzetközi jogi kérdések kutatása, amelyek az 1970-es évek közepén váltak különösen aktuálissá, miután ekkoriban folytak a háború áldozatainak védelméről szóló az 1949. évi genfi egyezményeket kiegészítő jegyzőkönyvekkel kapcsolatos nemzetközi tárgyalások. Herczegh Géza 1974 és 1977 között a háború áldozatainak védelmével foglalkozó diplomáciai megbeszéléseken a magyar delegáció tagja volt, s a III. sz. bizottság alelnöke. Akadémiai doktori disszertációját is a humanitárius nemzetközi jogból írta. Értekezése az 1980-as években megjelent magyarul és angolul, "Humanitárius nemzetközi jog fejlődése és mai problémái", illetve "Development of International Humanitarian Law" címmel.[9] Herczegh Géza ebben az időben már csak részfoglalkozásúként volt az Intézetben alkalmazva, miután Pécsett lett egyetemi tanár, sőt dékán. 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1990-ben pedig rendes tagjává választották. Akadémiai székfoglalóját 1986-ban "A nemzetközi jogalkotás lehetőségei és korlátai", 1991-ben pedig "Az emberi jogok szerepe a mai nemzetközi jogban" címmel tartotta.[10] Herczegh Géza

- 17/18 -

egyébként pécsi egyetemi tanárként számos, a kisebbségek jogaival foglalkozó tanulmányt publikált, s történettudományi munkái is jelentősek.[11]

Az intézeti nemzetközi jogi kutatások idővel egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, amit az is jelez, hogy több fiatal került az intézetbe. Így egyetemi tanulmányai után 1968-ban Lamm Vanda, 1977-ben pedig az Általános Értékforgalmi Bankban töltött kétévnyi gyakorlati munka után Bragyova András. Mindkettőjük kutatómunkája a nemzetközi joghoz kapcsolódott, Lamm Vanda szervezetileg soha sem tartozott a nemzetközi jogi csoporthoz, Bragyova András pedig 1987-ig, amikoris átkerült a Jogösszehasonlító Osztályra.

A Jogösszehasonlító Osztályra beosztott Lamm Vanda[12] intézeti pályafutásának kezdetétől egy új jogterület, a nukleáris energia hasznosításának nemzetközi jogi kérdéseit kutatta, s a hazai szakirodalomban elsőként dolgozta fel ezen új energiafajta hasznosításának nemzetközi jogi vonatkozásait. 1979-ben megvédett kandidátusi értekezése is e témából készült, a munka könyv alakban "A nukleáris energia hasznosításának nemzetközi jogi kérdései" címmel látott napvilágot,[13] s kiadói nívódíjban részesült. Ez a monográfia angolul is megjelent,[14] s mind a mai napig külföldön is az egyik legtöbbet idézett ilyen témájú munka.

Lamm Vanda kutatási tevékenysége a későbbiekben a nukleáris jogi kérdéseken túlmenően a nemzetközi bíráskodás és a nemzetközi viták békés rendezésével összefüggő kérdésekre is kiterjedt. Az állam- és jogtudomány doktora fokozatot 1988-ban szerezte meg "Válságjelenségek a Nemzetközi Bíróság kötelező joghatósági rendszerében" című értekezésével.[15] A nemzetközi bíráskodás témaköréből az évek során négy könyvet publikált, amelyek a Nemzetközi Bíróság joggyakorlatával, a nemzetközi vá-

- 18/19 -

lasztott bíráskodás fejlődésével, valamint a Nemzetközi Bíróság kötelező joghatósági rendszerével foglalkoztak.[16] Később környezetvédelmi tárgyú és emberi jogi témájú munkái is megjelentek. Itthon és külföldön több, a rendszerváltozással foglalkozó írása látott napvilágot, illetve e kérdéskörrel foglalkozó magyar és angol nyelvű tanulmányköteteket is szerkesztett. Társszerkesztőként nevéhez fűződik az új Jogi Lexikon elkészülte (1999).[17]

Az 1970-es évek közepén lett az Intézet kutatója Bragyova András, akinek tudományos pályafutásának kezdetén főleg nemzetközi jogi tanulmányai jelentek meg, többek között a környezetvédelem nemzetközi joga, a nemzetközi jog elméleti kérdései, a nemzetközi jog és a belső jog viszonya, az emberi jogok nemzetközi jogi védelme, valamint az állami immunitás kérdéseiről. Kandidátusi értekezése a nemzetközi konfliktusok rendezésének elméleti kérdéseivel foglalkozott, ideértve a nemzetközi tárgyalások elméletét és nemzetközi bíráskodást is; a munkában külön foglalkozik a nemzetközi jogi érvelés elméletével is.

Az 1980-as évek végétől érdeklődése fokozatosan az alkotmányjog felé fordult. Először összehasonlító alkotmányjogi munkákat publikált választójogi kérdésekről, a kétkamarás parlamentekről, illetve a köztársasági elnök jogállásáról a parlamentáris kormányzati rendszerekben. Az 1990-es évek elejétől tudományos munkásságának középpontjában az alkotmányjogon belül az alkotmánybíráskodás kérdései álltak, mégpedig kettős értelemben: egyrészt az alkotmánybíráskodás elmélete, másrészt az alkotmánybíráskodásban felmerülő alkotmányjogi kérdések. "Az alkotmánybíráskodás elmélete" című monográfiája 1994-ben jelent meg, s ezzel a témával foglalkozott akadémiai doktori disszertációja is. Az 1990-es években jelentős szerepet vállalt az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos intézeti kutatások szervezésében és irányításában, s a szerzője volt "Az új alkotmány egy koncepciója" (1995) című terjedelmes munkának, amelyben nem csak egy önálló alkotmánykoncepciót dolgozott

- 19/20 -

ki, de tudományos háttéranyaggal is szolgált a készülő, s - akkoriban - elvetélt alkotmányhoz. Bragyova András mindkét könyvét azóta is sokat idézik. Az alkotmánykoncepción kívül szerkesztette "A nemzetközi jog az új alkotmányban" (1997) című tanulmánykötetet. Bragyova András 2005-ben alkotmánybíró lett, de az Intézettel való kapcsolatait nem szakította meg.

Az 1980-as évek elején csatlakozott az Intézet nemzetközi jogászaihoz az Ukrajnából áttelepült Masenkó Viktor, aki ekkor már rendelkezett kandidátusi fokozattal. Masenkó Viktor kezdetektől elsősorban környezetvédelmi, illetve emberi jogi kérdésekkel foglalkozott. Európai Emberi Jogi Döntvénytár c. folyóirat főszerkesztője. Szerkesztette az "Az Európa Tanács válogatott egyezményei" című vaskos dokumentumgyűjteményt.[18] Masenkó-Mavi Viktor a Centrum megszűnése után is folytatta emberi jogi kutatásait, s nevéhez fűződik több fontos nemzetközi emberi jogi dokumentum magyar fordítását tartalmazó dokumentumgyűjtemény közreadása, s szerzője "Az Európa Tanács és az emberi jogok" című monográfiának.[19] Masenkó-Mavi Viktor 1998 és 2003 között a Dayton-i egyezmény alapján létrehozott, bosznia-hercegovinai Emberi Jogi Kamara tagja volt.

A nemzetközi jogi kutatásokban az 1980-as években mind nagyobb hangsúlyt kaptak az emberi jogok nemzetközi védelmével kapcsolatos kérdések. Ez szervezeti téren is megmutatkozott, 1989-ben Bokorné Szegő Hanna és Masenkó-Mavi Viktor az emberi jogokkal összefüggő kérdések kutatására az Intézeten belül megalakították az Emberi Jogi Centrumot, amelynek fiatal munkatársai igen jelentős dokumentációs munkát végeztek. A Centrum később megszűnt, illetve átalakult Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvánnyá, s kivált az Intézetből. Még egyetemista korukban a központ keretében kezdte szakmai pályafutását Körmendi Ékes Judit és Weller Mónika. Bokorné Szegő Hannának és Masenkó-Mavi Viktornak köszönhetően 1990-ben új emberi jogi folyóirat is indult, Acta Humana Emberi Jogi Közlemények néven. Az Acta Humana című folyóirat 1990-ben indult. Ez volt az első hazai szaklap, amely kifejezetten az emberi jogok kérdéskörével foglalkozott. A lap azóta is létezik, s általában évente négyszer jelenik meg. A folyóirat elsősorban elméleti és nemzetközi jogi

- 20/21 -

kérdésekkel foglalkozik, de gyakoriak a tematikus számok, melyekben a hazai gyakorlatot is érintik. A lapnak 2006-ban bekövetkezett haláláig Bokorné Szegő Hanna volt a főszerkesztője.

1981-től Bokorné Szegő Hanna vette át a Questions of International Law című nemzetközi jogi tanulmánykötet sorozat szerkesztését, miután az előző évben elhunyt az alapító szerkesztő Haraszti György professzor.[20] A sorozat a hazai nemzetközi köz- és magán jogászok tollából kötetenként mintegy 15 angol nyelvű tanulmányt tartalmazott, s 1991-ig 5 kötete jelent meg. Az 1990-es évek elején anyagi okok miatt a sorozat megszűnt.

Az intézet nemzetközi jogászai számos nemzetközi tárgyaláson képviselték Magyarországot.

Bokorné Szegő Hanna egyebek között a nemzetközi szerződésekben, továbbá az állami vagyonban, államadósságban és levéltárakban való államutódlásról szóló nemzetközi szerződések kidolgozásában működött közre, s a témakörből kismonográfiát adott közre.[21] Tizenkét éven át volt tagja, 1969-ben pedig elnöke az ENSZ Nők helyzetével foglalkozó bizottságának.

Herczegh Géza humanitárius nemzetközi jogi konferenciákon, többek között az 1949. évi négy genfi egyezmény 1977. június 10-én elfogadott két kiegészítő jegyzőkönyvének tárgyalásain vett részt. Bragyova András az ún. savas eső egyezménynek (nagytávolságú légszennyezési egyezmény) kidolgozásában vett részt 1979-ben. Lamm Vanda 1981 és 1983 között tagja volt a Convention on Elimination of Discrimination against Women (CEDAW) bizottságának, s aktívan közreműködött a szerződésben részes államok jelentései útmutatóinak (guidelines) kidolgozásában. Az 1990-es években pedig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt folyó az 1963. évi bécsi nukleáris kárfelelősségi egyezményt felülvizsgáló tárgyalásokon vett részt, s az 1997-es diplomáciai konferencián a magyar delegáció vezetője volt. Szintén az 1990-es években tagja, illetve alelnöke volt az iraki-kuwaiti háború környzeti kárainak felmérésével

- 21/22 -

foglalkozó UNEP szakértői bizottságnak. Masenkó-Mavi Viktor több évig tagja volt Európa Tanács emberi jogi kodifikációs bizottságának, közreműködött az Európa Tanács több szakértői bizottságában, amelyek az újonnan csatlakozó kelet-európai államok jogrendszerét véleményezték az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi normáknak való megfelelősségének szempontjából.

A nemzetközi jogászok aktív nemzetközi szereplésének köszönhetően több rangos nemzetközi konferencia házigazdája volt az Intézet, így 1992-ben a Nemzetközi Menekültügyi Társaság (AWR) kongresszusa volt Budapesten, 1993-ban pedig a Nemzetközi Jogi Egyesület (ILA) első regionális konferenciáját szervezték a kutatók.[22] Megemlíthető még a Nemzetközi Nukleáris Jogi Társaság 2001-ben megtartott XV. Kongresszusa, de az Intézet volt a társszervezője az Európa Tanács 1995-ös, 8. emberi jogi kongresszusának is.

Az egyetemi oktatómunkában a nemzetközi jogászok jelentős szerepet játszottak. Herczegh Géza 1963 és 1967 között a Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán diplomáciatörténetet oktat. 1967-től a Pécsi Tudományegyetemen nemzetközi közjogot tanít kezdetben docensként, majd 1980-tól tanszékvezető egyetemi tanárként. 1981-től két cikluson át a Pécsi Tudományegyetem dékánja volt. Bokorné Szegő Hanna a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékén oktatott a szak 1963-as indulásától kezdve egészen haláláig, részben nemzetközi közjogot, részben emberi jogokat. Lamm Vanda a Miskolci Egyetemen 1984-től docensként 1990-től egyetemi tanárként tanított nemzetközi közjogot. 1998-tól a győri Széchenyi István Egyetem professzora.[23] Bragyova András az 1980-as évek közepétől oktatott a Miskolci Egyetemen nemzetközi közjogot, közben meghívást kap a Közép Európai Egyetemre, s több mint tíz éven át a Department of Political Science-n vendégoktatóként alkotmányelméletet és jogfilozófiát tanított. A 2000-es évek elejétől - alkotmánybírói megbízatása mellett - a Miskolci Egyetemen az alkotmányjog professzora. Masenkó-Mavi Viktor főiskolai tanárként oktat a Covinus Egyetem Közigazgatási Karán nemzetközi jogot és emberi jogokat.

2000 években több tehetséges fiatal került az Intézetbe, akik szintén a nemzetközi jog kutatására adták fejüket. Közülük megemlítendő a Mis-

- 22/23 -

kolci Egyetemen végzett Sulyok Gábor, aki PhD disszertációját a humanitárius intervenció témájából írta,[24] s a biztonsági tanácsi reformokról is közreadott egy könyvet. Miután egyre több egyetemen, illetve főiskolán oktatnak nemzetközi jogot, így egy-egy témából más kutatók is rendszeresen publikálnak nemzetközi jogi tárgyú írásokat, illetve tartanak nemzetközi jogi kurzusokat. Vagyis, az utánpótlás biztosított...■

- 23 -

JEGYZETEK

[1] HERCZEGH G.: A gyarmati kérdés és a nemzetközi jog. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1962..

[2] HERCZEGH G.: General Principles of Law and the International Legal Order. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969. A monográfia magyar nyelven nem került publikálásra.

[3] BOKORNÉ SZEGŐ H.: "A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások" Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1961.

[4] BOKORNÉ SZEGŐ H.: Az új államok és a nemzetközi jog. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1971.

[5] BOKORNÉ SZEGŐ H.: New States and International Law. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970.

[6] BOKORNÉ SZEGŐ H.: Az ENSZ helye a nemzetközi jogalkotásban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. ; The Role of the United Nations in International Legislation. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.

[7] HERCZEGH G.: Az államközi kapcsolatok tudományos vizsgálatának eddigi útjai. Állam- és Jogtudomány, 1969.; A nemzetközi kapcsolatok vizsgálata az Amerikai Egyesült Államokban. Állam- és Jogtudomány, 1972.

[8] BRAGYOVA A.: A Nemzetközi jog érvényessége. Állam- és Jogtudomány, 1980.

[9] HERCZEGH G.: Humanitárius nemzetközi jog fejlődése és mai problémái. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1981., illetve Development of International Humanitarian Law. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.

[10] Herczegh Géza 1991 és 1993 között a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományi Osztályának elnöke. 1990-től 3 éven át alkotmánybíró. 1993-ben a váratlanul elhunyt lengyel Manfred Lachs helyébe beválasztják a Nemzetközi Bíróság tagjai közé, 1994-től 9 éven át a kelet-európai államok régiójának színeiben a Nemzetközi Bíróság tagja. Herczegh Géza 2010. januárjában hunyt el.

[11] Ld. Magyarország külpolitikája 896-1919. (1987).; valamint A szarajevói merénylettől a potsdami konferenciáig (1999).

[12] A Jogösszehasonlító Osztályon eltöltött évek alatt Lamm Vanda több összehasonlítójogi idegen nyelvű tanulmánykötetnek volt a társszerkesztője, s a Budapesten megrendezett X. Összehasonlító Jogi Kongresszus szervező bizottságának titkára volt.

[13] LAMM V.: A nukleáris energia hasznosításának nemzetközi jogi kérdései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1983.

[14] LAMM V.: The Utilization of Nuclear Energy and International Law. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.

[15] 2007-ben Lamm Vandát a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Akadémiai székfoglalóját Rule of Law a nemzetközi jogban címmel 2008. áprilisában tartotta.

[16] A Nemzetközi Bíróság döntései 1957-1982. Gondolat Kiadó, Budapest, 1984.; Az államok közötti viták bírói rendezésének története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.; A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995.; Jogi Lexikon. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 1999. [szerkesztő]; A Nemzetközi Bíróság kötelező joghatósági rendszere. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2005.

[17] Jogi lexikon, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 1999. 645. A lexikon 2009-es második bővített kiadását - az első kiadás társszerkesztőjének, Peschka Vilmos akadémikusnak 2006-ben bekövetkezett halála miatt - már egyedül ő állította össze és szerkesztette (ld. Jogi Lexikon. Átdolgozott és bővített kaidás. Complex Wolters Kluwer Csoport, Budapest, 2009.)

[18] MASENKÓ V.: Az Európa Tanács válogatott egyezményei. Osiris Kft. Budapest, 1999.

[19] MASENKÓ-MAVI V.: Az Európa Tanács és az emberi jogok. László Imre, Budapest, 1993.

[20] A Questions of International Law kiadását 1962-ben indította el a Nemzetközi Jogi Egyesület Magyar Tagozta, amely annak idején a Magyar Jogász Szövetség égisze alatt működött. A szerény terjedelemben és külsővel megjelenő kétévenkénti kiadvány a hazai nemzetközi köz- és magánjogászok tanulmányait adta közre angol nyelven. A sorozat az 1970 után megszűnt, s majd csak az évtized végén indítja el Haraszti György professzor a Sijthoff and Nordhoff International Publishers és az Akadémiai Kiadó közös gondozásában. Az újabb - most már terjedelmesebb és kemény kötésben megjelenő - tanulmánykötet-sorozat 1991-ig létezett.

[21] BOKORNÉ SZEGŐ H.: Államazonosság - államutódlás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.

[22] 1981-től 1995-ig Bokorné Szegő Hanna töltötte be az ILA Magyar Nemzeti Tagozatának elnöki tisztét.

[23] Lamm Vandát 2001-ben beválasztották az Institut de droit international tagjai közé, 2009-ben a társaság alelnöke lett.

[24] A munka könyv alakban A humanitárius intervenció elmélete és gyakorlata (Gondolat, Budapest, 2004.) címen jelent meg.