14 Az alapügy két természetes személy vádlott ellen olyan cselekmények miatt folytatott büntetőeljárásra vonatkozik, amelyek részben az uniós költségvetésből finanszírozott támogatásokat érintő csalásnak minősülhetnek. Az alapeljárás tárgyát képező bűncselekményt az Ústredie práce sociálnych vecí a rodiny (központi munkaügyi, szociális és családügyi hivatal, Szlovákia) által 2005-ben, illetve 2006-ban a munkahelyek mikrovállalkozóknál történő létrehozásának, valamint fogyatékossággal élő személyek részére munkahelyek védett műhelyekben és védett munkavégzési helyeken történő létrehozásának támogatása iránti kérelmek benyújtására kiírt két pályázati eljárás keretében követték el. Az első pályázati eljárás egyszeri kifizetés formájában megvalósuló támogatásra, míg a második az igazolt költségek megtérítése formájában megvalósuló támogatásra vonatkozott. Ez utóbbi támogatást 75%-ban az Európai Szociális Alap finanszírozta.
15 2005 májusa és 2006 márciusa között a vádlottak 19 gazdasági társaságot alapítottak, amelyekben tagokként és ügyvezetőkként jártak el. E társaságok közül kilenc nem részesült támogatásban. A többi társaság javára ezzel szemben összesen 750 613,79 euró összegű támogatást állapítottak meg, amelyből ténylegesen 654 588,34 eurót fizettek ki, ebből 279 272,18 eurót az uniós költségvetésből.
16 A szóban forgó támogatások folyósítását követően a vádlottak egy harmadik személyre ruházták át az érintett társaságokban fennálló részesedésüket, majd az említett társaságok valamennyi tevékenységüket megszüntették. A büntetőeljárás vádlottakkal szembeni megindításának időpontjában a társasági vagyon már nem volt fellelhető ugyanezen - a cégnyilvántartásból hivatalból törölt - társaságok helyiségeiben.
17 A szóban forgó támogatások folyósításának időszakában az érintett gazdasági társaságok összesen 107, fogyatékossággal élő személyt foglalkoztattak, akikkel szemben megfelelően eleget tettek a bér- és társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségeiknek. E munkavállalók munkavégzési tevékenysége azonban nem függött össze a támogatási kérelmekben bemutatott célkitűzésekkel. Egy szakértői jelentés szerint látszólagos munkavégzésről volt szó.
18 A vádlottak az érintett társaságokat központilag irányították e társaságok egyikéből, amelynek a székhelye a vádlottak állandó lakóhelyével megegyező kassai (Szlovákia) címen volt. A vádlottak az egyes társaságok cégvezetőjévé a munkavállalók egyikét jelölték ki.
19 A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy a vádirat kizárólag azokra a társaságokra (összesen tíz társaságra) vonatkozik, amelyek számára a támogatást ténylegesen megállapították és folyósították is.
20 A vádlottak - mint e társaságok tagjai és ügyvezetői - ellen büntetőeljárás indult az Úrad špeciálnej prokuratúry Generálnej prokuratúry Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyészsége mellett működő szakosított ügyészi hivatal, a továbbiakban: szakosított ügyészi hivatal) által felhozott vád alapján. Az úrady práce, sociálnych vecí a rodiny (a központi munkaügyi, szociális és családügyi hivatal kirendeltségei) - amelyek az alapeljárásban károsultként vesznek részt - a nyomozás során a ténylegesen folyósított támogatás összegének megfelelő kártérítést követeltek a vádlottaktól.
21 A kérdést előterjesztő bíróság mindazonáltal úgy véli, hogy a Najvyšší súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) ítélkezési gyakorlatára tekintettel, a büntetőeljárási törvénykönyv 46. §-a nem teszi lehetővé az előterjesztő bíróság számára az állami szervek kártérítéshez való jogával kapcsolatos kérdések büntetőeljárás keretében való elbírálását. 2017. november 29-én a Najvyšší súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) büntetőtanácsa ugyanis kibocsátott egy véleményt, amelyben megállapította, hogy: "[a]z állam egyes adótípusokkal kapcsolatos rendelkezésekből eredő vagyoni jogai - amelyekről [...] elsődlegesen az illetékes közigazgatási hatóság határoz az adójogi törvénykönyvben meghatározott eljárás szerint -, köztük a hozzáadottérték-adó vagy a jövedéki adó visszatérítése iránt valamely adóalany által jogosulatlanul előterjesztett kérelemből eredő vagyoni jogok szintén közigazgatási jellegűek, és az azok tárgyában hozott határozatokat közigazgatási bíróság vizsgálja felül[;] e vagyoni jogok alapján a büntetőeljárási törvénykönyv 46. §-ának (3) bekezdésével összhangban nem érvé-
- 22/23 -
nyesíthető kártérítés a büntetőeljárás keretében [...]. Ily módon kizárt az egyes szervek (közigazgatási hatóságok és bíróságok) hatásköreinek egybeesése, vagyis ütközése, konkrétan az azonos jogra vonatkozó határozatok megkettőződése." A Najvyšší súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) emellett kifejtette, hogy e jogi megfontolások értelemszerűen alkalmazandók "minden más olyan vagyoni jogra is, amely - figyelembe véve az anyagi jogi alapjukat (vagyis az e jogokra alkalmazandó jogszabályi rendelkezést) - nem képez valamely kár vagy nem vagyoni kár megtérítéséhez való jogot".
22 A Najvyšší súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) a későbbiekben az Unió pénzügyi érdekeinek megsértésével és a támogatási csalással kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó büntetőeljárásokban is alkalmazta ezt az ítélkezési gyakorlatot. A kérdést előterjesztő bíróság tehát feltételezi, hogy az alapügyben hozott ítélete elleni fellebbezés esetén szintén ezt a gyakorlatot követné az előbb említett bíróság.
23 A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy ezen ítélkezési gyakorlat alapügyben történő alkalmazása azzal a hatással járhat, hogy megakadályozza az államot a csalások által okozott károk megtérítéséhez való jogának érvényesítésében. A Najvyšší súd Slovenskej republiky (a Szlovák Köztársaság legfelsőbb bírósága) ítélkezési gyakorlatában hivatkozott közigazgatási eljárás ugyanis kizárólag a szóban forgó támogatás kedvezményezettjével szemben indítható. Márpedig az alapügyben olyan gazdasági társaságokról van szó, amelyek már nem rendelkeznek semmilyen vagyonnal, sőt amelyeket töröltek a cégnyilvántartásból. Az ilyen eljárás tehát nem tenné lehetővé a jogalap nélkül kifizetett támogatások visszafizettetését. Ezzel szemben a természetes személyek - a jelen esetben e gazdasági társaságok tagjai és ügyvezetői - ellen indított büntetőeljárás keretében benyújtott kártérítési kérelem az állam által követelt kártérítés megfizetéséhez vezethet.
24 E kérdésen felül a kérdést előterjesztő bíróság felveti azt a kérdést, hogy a hozzájárulások formájában nyújtott de minimis támogatásokat az egyes társaságok esetében egyenként, vagy pedig összességükben kell-e értékelni, tekintettel a társaságok központosított irányítására. Végül a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a jelen ügyben a jogosulatlanul igénybe vett támogatás teljes összegét kárnak kell-e tekinteni, vagy pedig ezen összegből le kell vonni azokat a költségeket, amelyek ugyan teljesen jogszerűen merültek fel, de azokra kizárólag a csalárd magatartás leplezése, a csalárd magatartás feltárásának késleltetése és az odaítélt teljes összeg megszerzése érdekében volt szükség.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
