Megrendelés

Princz Adrienn: Covid-19 járványhelyzet előtti és utáni első éves joghallgatók jogi informatikai kompetenciája egy empirikus kutatás tükrében (IJ, 2023/2. (81.), 7-14. o.)

Bevezető

A munkaerőpiac oldaláról egyre nagyobb mértékű elvárás fogalmazódik meg a digitálisan kompetens jogászok iránt, aminek következményeként napjaink jogászképzésére is egyre nagyobb teher is hárul, hogy ezen kívánalmaknak (is) eleget tudjon tenni. Ezt a folyamatot pedig tovább erősítette a Covid-19 járványhelyzet. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Statisztikai és Demográfiai Tanszéke 2020-ban publikált tanulmánya joghallgatók jogi informatikai kompetenciáját vizsgálta.[1] 2023 februárjában az adatfelvételt megismételtem, immár annak megismerése céljából, hogy pandémia után, az online oktatás változtatott-e bármit az első éves joghallgatók informatikai, jogi informatikai ismeretein. Az eredmények ismeretében jelen tanulmányban négy kutatási kérdéskörre kapott válaszok eredményeit hasonlítom össze a Covid-19 járványhelyzet előtti és utáni időszakra vonatkoztatva.

Milyen digitális környezet vár a végzett joghallgatókra?

A téma aktualitását jellemzően az a tény adja, hogy a gyakorlatban a technológia elterjedése és fejlődése olyan mértékben gyorsul, olyan újabbnál újabb megoldások, alkalmazások jelennek meg, amelyekre az egyetemeknek fel kell készíteni a hallgatóikat. Csakhogy ahhoz, hogy az egyetemi képzési rendszer érdemi lépéseket tudjon tenni annak elérése érdekében, hogy minél hatékonyabban megfeleljen a munkaerőpiac kívánalmainak, kardinális kérdés az, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzen arról, hogy egyfelől a hallgatók milyen IT-s tudással kezdik meg jogi tanulmányaikat, másfelől vajon a Covid-19 járványhelyzet változtatott-e bármit ezeken az ismereteken.

A World Economic Forum (továbbiakban: WEF) 2023-ban kiadott Future of Jobs című jelentésének főbb megállapításai közül, jelen tanulmány vonatkozásában az alábbiakat érdemes kiemelni: egyfelől a jövő munkahelyei esetében az elkövetkező 5 évben változatlanul meghatározó tényező marad a technológia üzleti életben történő adaptálása. Másfelől a technológiaalkalmazás (technology adoption) vonatkozásában nagy valószínűséggel pozitív előjellel jelenik meg a Big Data, felhőalapú technológia és az MI. Hivatkozott jelentésében megkérdezett vállalatoknak több, mint a ¾-e szeretné 5 évben belül bevezetni ezeket a digitális megoldásokat. Harmadrészt, a szerzők három olyan területet határoztak meg a digitalizáció, technológia és a fenntarthatóság által, melyek szerepe méretüket tekintve a leggyorsabban növekednek. Ehhez tartozóan pedig a szerzők arra is kitértek, hogy a gyorsan növekvő, a jövő munkahelyeinek listáját alapjaiban határozzák meg az imént nevesített szempontok azzal, hogy a leggyorsabban növekvő munkakörök közült az első helyen az MI- és gépi tanulás specialista lett meghatározva, amit a fenntarthatósági specialista és az üzleti adat/hírelemző követ. Mindezek mellett a 2023-as kiadványban külön vizsgálták a felmérés időpontjában a munkavállalók számára szükséges legfontosabb készségek, illetve azoknak a készségeknek a körét, melyek várhatóan a leggyorsabban fognak nőni 2023-2027 között. Előbbi esetben a három legfontosabb készségként a szerzők az analitikus gondolkodást, a kreatív gondolkodást, valamint a rugalmasságot, alkalmazkodóképességet és gyorsaságot határozták meg. A technológiai műveltség ebben a listában a hatodik helyen jelent meg.[2] Utóbbi esetben a válaszadók első helyre a kreatív gondolkodást, második helyre az analitikus gondolkodást, harmadik helyre pedig a technológiai műveltséget sorolták.[3]

Amennyiben a feltett kérdést specifikusan jogászok vonatkozásában vizsgáljuk, akkor a Wolters Kluwer kutatássorozatát lehet kiemelni, ami először 2019-ben jelent meg A jövő jogásza címmel. Hivatkozott kutatás keretében az Egyesült Államokban és Európában működő ügyvédi irodáknál, vállalati irodáknál és üzleti vállalkozásoknál dolgozó jogászokat kérdeztek meg arról, hogy a technológia és más tényezők, hogyan hatottak a szakmára, és hogyan készülnek fel ezekre a változásokra a megkérdezett szervezetek.[4] A Jövő jogásza kutatási program utoljára megjelent kutatási eredményét, jelen cikk írásakor, 2022-ben publikálták.[5] Hivatkozott kiadvány főbb eredményei közül érdemes kiemelni hogy egyfelől a válaszadók véleménye szerint a három legfontosabb jogászi szakmát meghatározó trend a "a jogi technológia növekvő fontossága (79%), az információk megnövekedett mennyisége és összetettsége (79%), - valamint -, a változó ügyfél/vezetői elvárásoknak való megfelelés (79%)". Másfelől a felmérésben közreműködő vállalati jogi osztályok gyakorlatilag egyhangú véleménye (91%) szerint "fontossá válnak az olyan ügyvédi irodák, amelyek teljes mértékben élnek a technológia adta lehetőségekkel."[6] Harmadrészt a megkérdezettek 63 százaléka azon az állásponton volt, hogy az elkövetkező 12 hónapban növekedni fognak a jogi munkavégzést támogató szoftverekbe történő befektetéseik, míg ugyancsak 63 százalékkal várható, hogy nőni fognak a mindenfajta technológiába történő befektetések.[7]

Érdemes kiemelni Mark A. Cohen, a Legal Mosaic[8] alapítójának és vezetőjének 2019 szeptemberében megjelentetett cikkét, melynek keretében a szerző in medias res deklarálta, hogy a jog - több szakmával közösen - egy tektonikus átalakuláson megy keresztül, amelynek során a szakma lényegében egy technológiailag támogatott, folyamat- és adatvezérelt multidiszciplináris iparággá válik, miközben az ügyvédekkel szemben támasztott követelmények, készségek és elvárások is jelentősen átalakulnak. A szerző munkájában arra is kitért, hogy a jogi iparban hatalmas potenciál van, ahol minden jogásznak a jogi ismereteken kívül alapvető üzleti és technológiai kompetenciával kell rendelkeznie. Az átalakulóban lévő jogi szakmában a jogi karrier Cohen következtetése szerint a jogi ismeretek és más kompetenciák ötvözéséről szól, ahol - ismét - az ügyfél áll a középpontban.[9]

Cohen egy későbbi, 2021-ben megjelent cikkében annak a kérdéskörét vizsgálta, hogy ez az esemény jelentősen felgyorsította a digitális átalakulási folyamatokat és előtérbe helyezte, a digitális jogi tehetség fogalmát, mely a szerző véleménye szerint széles körű, fejlett hard, azaz kemény és puha, azaz soft, vagyis puha készségekből áll.[10] A jogi tehetség fogalmával kapcsolatban a szerző kiemelte, hogy a jogászi szakma meglehetősen szűken tekint a tehetségekre, ez a fajta rövidlátás pedig tulajdonképpen visszaveti az ágazatot abban, hogy a hatékony digitális jogi szolgáltatások nyújtásához szükséges multidiszciplináris tehetségeket bevonzza, kihasználja és megtartsa. Cohen végezetül, egyfajta összegzésként deklarálja a digitális jogi tehetségeket, akik véleménye szerint "sokszínűbbek, szétszórtabbak, kevésbé kötöttek és célorientáltabbak, mint elődeik voltak. Egyértelműbb célokkal is rendelkeznek: megoldják a problémákat, azonosítják a lehetőségeket, értéket teremtenek, védik a jogállamiságot."[11]

A jogi vonatkozású, hazai kutatások köréből érdemes kiemelni Kardos Vivien munkáját, amelynek keretében a szerző 2020 márciusa

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére