Ausztriában az államügyészségi szervezetet 4 főügyészség és az alárendelt államügyészségek alkotják. Összességében az ügyészek száma mintegy 300, közülük 97 ügyészt foglalkoztat a Bécsi Államügyészség, s 18 ügyész van beosztva a Szövetségi Igazságügyi Minisztériumba. A járásbíróságok előtt viszont nem ügyészek, hanem - ügyészi felügyelet mellett - ügyészségi megbízottak, akik nem jogvégzettek, járnak el. Számuk országosan 70, közülük 40 tartozik a Bécsi Államügyészséghez. Ausztriában a Legfőbb Ügyészségen - amely nem hierarchikus része az osztrák ügyészségi szervezetnek - 14 ügyész működik, beleértve a legfőbb ügyészt és három helyettesét is. A Legfelsőbb Bíróságon 55 bíró dolgozik. A bírák létszáma kb. 1700, míg 6-7 ezer ügyvéd ténykedik.1 A bírák, ügyészek politikai pártok tagjai lehetnek, de ténylegesen politikai tisztséget nem viselhetnek. (Az igazságügyi miniszter asszony egyébiránt korábban büntetőbíró volt.)
A Legfőbb Ügyészség szűk jogkörrel rendelkezik, lényegében a Legfelsőbb Bíróság melletti ügyészség. Rendkívüli jogorvoslatokat, felülvizsgálati ügyeket intéz, a büntető jogrendszer feletti törvényességi felügyeletet látja el, "a büntető törvényesség őre", továbbá - 2008. évtől - az államügyészségek közötti hatásköri és illetékességi összeütközésekről dönt, és elbírálja az elfogultsági kifogásokat is. Éves ügyforgalma mintegy 600 felülvizsgálati ügy, 700 beadvány. Az eljárásokat kezdeményezhetik az ügyészek, az ügyvédek és a magánszemélyek is. A Legfőbb Ügyészségre az igazságügyi miniszter utasításadási joga nem terjed ki.
Az igazságügyi miniszternek az államügyészségi szervezetre vonatkozó utasításadási joga körében kiemelendő, hogy minden fontos ügyet az ügyész köteles jelenteni a miniszternek, aki elméletileg az eljárás megszüntetésére is adhat utasítást, de ezzel a jogával a gyakorlatban nem él. Önkényes miniszteri utasítások nincsenek, a miniszter az utasításokat írásban, nyilvánosan köteles adni.
Ausztriában 2008. január 1. napjával módosították a büntető jogszabályokat. Ez a módosítás hívott életre egy különügyészséget, a Korrupcióellenes Központi Államügyészséget, ami arra is visszavezethető, hogy Ausztria 2006. január 11. napján írta alá az Egyesült Nemzetek Szervezete Meridában, 2003. december 10-én kelt Korrupció elleni Egyezményét,2 amely szerint a részes államok kötelesek biztosítani a korrupció elleni küzdelemben egy, a korrupció elleni fellépésre szakosodott, független szakhatóság részvételét.
A Korrupcióellenes Központi Államügyészség 2009. január 1. napjától működik, szervezetileg és szolgálatilag a Bécsi Főügyészséghez tartozóan, de alapvetően nem utasítható. Hatásköre szövetségi szintű, a törvényben felsorolt s 2009. január 1. napja után elkövetett bűncselekmények (például hivatali hatalommal visszaélés, hivatalos személyek megvesztegetése, befolyással üzérkedés, hivatali titoksértés, hivatalos személyek által elkövetett és megvalósított pénzmosás, bűnszövetség, bűnszervezet) üldözésére illetékes. Korlátozott jelentéstételi kötelezettség terheli, a többi államügyészségtől eltérően a jelentősebb ügyekben nem a büntetőeljárás megindulásakor, hanem csak a vádemeléskor, illetve a nyomozás megszüntetésekor köteles a Bécsi Főügyészségnek jelentést tenni.
A Korrupcióellenes Központi Államügyészség állományában kezdetben egy vezető ügyész és 2 beosztott ügyész volt, majd az ügyek számának drasztikus emelkedésével - miután a 2009. év utolsó három hónapjában havonta 150-200 feljelentés érkezett - a beosztott ügyészek létszáma 6-ra emelkedett. A létszámot törvényben állapítják meg, a vezetőt az igazságügyi miniszter nevezi ki, s kinevezése előtt egy bizottság meghallgatja, amelynek véleménye azonban az igazságügyi minisztert nem köti. A törvény jelenleg 4 beosztott ügyészt enged, 2 ügyészt pedig más ügyészségtől vezényeltek át. Munkajogi szabály, hogy az állandó ügyészek fizetése a legfőbb ügyészségi ügyészek fizetésével azonos, míg a vezényelt ügyészek fizetése az eredeti szolgálati helyükön kapottnak megfelelő. A kiválasztásnál nincs külön szempont, a legjobb ügyészek alkalmazására törekednek.
A Korrupcióellenes Központi Államügyészség nyomozati jogköre ugyanaz, mint a többi államügyészségé. Maga nyomoz, hallgatja ki a tanúkat, gyanúsítottakat, igénybe veheti azonban a Korrupcióellenes és Megelőzésért Felelős Szövetségi Hivatalt, amely 60 rendőrrel rendelkezik. A különügyészség a kisebb jelentőségű ügyeket az általános jogkörű államügyészségeknek átadhatja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
