Az 1990-es évek elejéig a spanyol kormány vonakodott HIV prevenciós stratégiát kidolgozni. A társadalom azonban szorgalmazta, hogy a kábítószerfüggők számára biztosítsák a steril tűk használatát, és gondoskodjanak az érintett körhöz való eljuttatásukról. A tűcsere program az ország HIV/AIDS megelőző programjának gerincét alkotja. 1999-ben majdnem 4,5 millió tiszta tűt osztottak szét Spanyolországban, ahol 2000-ben 40 millió ember élt. A tanulmány áttekinti a spanyolországi ártalomcsökkentés lehetőségeit, az AIDS politikát és a börtönpopulációt érintő kérdéseket, valamint kiemelten foglalkozik Galícia tartománnyal. Végezetül az intravénás kábítószer fogyasztók közötti HIV fertőzés csökkentésének lehetőségeit vázolja fel.
Az ártalomcsökkentő stratégiák az intravénás kábítószer fogyasztók körében igyekeznek megelőzni a betegségek továbbterjedését, továbbá tájékoztatást adnak a drogfogyasztóknak, hogyan juthatnak egészségügyi ellátáshoz, és igyekeznek csökkenteni a társadalom ellen elkövetett bűncselekmények számát.
A tűcsere programok lényege, hogy a drogfogyasztók számára elérhetővé teszik az új, steril tűk használatát. Az intravénás kábítószer fogyasztás nagy kockázatot jelent a HIV, hepatitisz B és C, valamint más vér útján terjedő fertőzések szempontjából. A tűcsere programok csökkentik annak az esélyét is, hogy egy kábítószert nem fogyasztó személy véletlenül fertőződjön meg.
Már az 1980-as évektől léteznek tűcsere programok Nyugat-Európában, Hollandiában, Rotterdamban nyílt meg az első 1981-ben. A programok átkerültek Dániába, Németországba, Nagy-Britanniába és Írországba is. Az 1990-es években indult el egy második hullám Dél-
Európában, azaz Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában. Spanyolországban, 1988-ban jelent meg az első tűcsere program, de 1995-ig nem nyert széles körű kormányzati támogatást. A legtöbb európai országban, gyorsan terjedt a HIV vírus, a fertőzés elsősorban az intravénás kábítószer fogyasztók körében öltött nagy méreteket. Ez a tény lett a tűcsere programok szélesebb körben való megjelenésének a mozgatórugója.
Spanyolország közigazgatása háromszintű. Az állam 17 autonóm közösségre (comunidad autonoma), 50 tartományra (provincia), továbbá mintegy 8000 községre (municipio) oszlik. A két észak-afrikai város, Ceuta és Melilla egyszerre autonóm város és község is. Mindezeken kívül a legtöbb autonóm közösségben vannak bizonyos közigazgatási funkciói a comarca nevű területi egységnek, amely a tartománynál kisebb, de általában több községből áll.
Az autonóm közösségek és városok saját jogszabályokkal is rendelkeznek, és több-kevesebb önállósággal kormányozhatják magukat. Az autonómia legmagasabb fokáig eljutott közösségek Baszkföld, Galícia, Katalónia és Andalúzia.
A közigazgatást érintőlegesen azért érdemes felidézni, mivel a tanulmány a galíciai kábítószer kérdést kiemelten elemzi. Galícia önállósága több kérdésben is megmutatkozik.
A spanyolországi HIV/AIDS terjedésének fő oka az intravénás kábítószer fogyasztók között keresendő. A szabad lakosság körében a vírus terjedésének megismerése segít megérteni a börtönpopuláció körében előforduló problémákat is.
Habár az Országos AIDS Regisztráció és a Galíciai AIDS Regisztráció 1986-ig formálisan még nem jött létre, Spanyolországban már 1981-től nyomon követték az AIDS eseteket. A következő adatok az Országos AIDS Regisztráció és a galíciai Xunta (kormány) 2000. évi jelentéséből származnak.
1981 és 1999 között 56 491 AIDS esetet jelentettek Spanyolországban. Összehasonlításképpen, 2000 júniusában 753 907 esetet rögzítettek az USA-ban, az Egyesült Államok Megbetegedést Kontrolláló és Megelőző Központban. A betegek 55%-a, azaz 56 491 fő már meghalt.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének AIDS Programja úgy számolta, hogy Spanyolországban 120 ezer fő él együtt HIV vagy AIDS-szel. Ez a számítás az AIDS betegek, a véradó HIV pozitív betegek és a HIV tanulmányban részt vett emberek számán alapul, és a spanyol közegészségügyi hivatalok jelentése alapján készült.
A spanyol AIDS betegek 80%-a férfi volt. Az AIDS diagnosztizálás medián kora 37 év. A HIV fertőzés terjedési módja alapján az alábbiakat állapították meg:
- intravénás drogfogyasztók 58,5%-t tettek ki. 1989-ben az AIDS esetek 70%-a egyben intravénás drogfogyasztó is.
Összehasonlításképpen, 2000-ben az USA-ban az összes AIDS esetnek a 25%-a intravénás kábítószerfogyasztó volt.
- heteroszexuális kapcsolat miatt 19,5% betegedett meg,
- férfiak közötti homoszexuális kapcsolat miatt 15% fertőződött meg,
- 1998-ban az európai országok közül Spanyolországból jelentettek a legnagyobb számban AIDS eseteket: 93 eset/millió fő. A többi országban a helyzet a következőképpen alakult:
- Nagy-Britanniában 14 eset/millió fő,
- Franciaországban 30 eset/millió fő,
- Olaszországban 41 eset/millió fő,
- Portugália 82 eset/millió fő,
- USA 176 eset/millió fő (1998).
1998-ban az európai országok közül Spanyolországból jelentettek a legnagyobb számban AIDS eseteket az intravénás kábítószer fogyasztók között: 53 eset/millió fő. A többi országban a helyzet a következőképpen alakult:
- Nagy-Britanniában 1 eset/millió fő,
- Franciaországban 5 eset/millió fő,
- Olaszországban 19 eset/millió fő,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
