2025. november 24-én lezárult Magyarország legnagyobb állatvédelmi szakmai programja: a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány országjáró állatvédelmi szakmainap-sorozata, amely a hosszú távú tudásmegosztás és a közösségi felelősség erősítésével nagyban hozzájárult a fenntartható állatvédelemhez. A fenntartható állatvédelem jelentéséről mindenkinek van elképzelése, vizsgáljuk azonban pontosabban meg ezt a fogalmat!
Első lépésben kapcsoljuk össze a fenntarthatóság és az állatvédelem fogalmát. A fenntartható fejlődés igénye először a környezetvédelem területén jelent meg, amikor felismerésre került, hogy a civilizált társadalom olyan mértékű környezeti változásokat idézett elő, amelyek már az élővilág fennmaradását veszélyeztetik. Bár az emberiség az ősi társadalmak korától kezdve törekedett az egyensúly megőrzésére,[1] idő kérdése volt annak felismerése, hogy globális fellépésre van szükség. A Római Klub 1972-es jelentése: A Növekedés határai, mérföldkő volt e tekintetben. A megoldás keresése érdekében az ENSZ által létrehozott Brundtland Bizottság (Környezet és Fejlődés Világbizottság) 1987-ben adta ki Közös jövőnk című jelentését, amely meghatározta a fenntartható fejlődés fogalmát: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket".[2] A fenntartható fejlődés célja alapvetően a környezetvédelem világában mutatkozik meg.[3]
Az állatok védelmének szempontja szintén a környezetvédelemben mint egy folyó mellékága jelent meg. Fogalma, az Európai Unióban is, a környezetvédelem részeként került meghatározásra.[4] A szakirodalom alátámasztja, hogy "az állattartók környezethasználókként a környezeti elemek védelmét szolgáló környezetvédelmi kötelezettségeket teljesítenek, ezen belül pedig az állatjóléti intézkedések végrehajtása is feladatukként jelentkezik."[5] A környezetvédelmi ügy a szakirodalom szerint hatósági ügynek minősül.[6] Az állatvédelmi ügyek hatósági ügyként való vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül a környezetvédelmi ügyekhez való kapcsolódás. Az Alkotmánybíróság az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 44. § (2) bekezdésével kapcsolatos jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló 13/2024. (V. 30.) határozata előírja az Ávtv. egyes pontjainak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) megfelelő pontjaival összhangban történő alkalmazása követelményét. Az Alapvető Jogok Biztosának A Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettesének a határozathoz kapcsolódóan benyújtott amicus curiae véleménye szintén hangsúlyozta az állatvédelem és a környezetvédelem kapcsolatát. A még meg nem született nemzedékek és az ő sajátos jogaik szempontjából is jelentősége van az állatvédelemnek,[7] ugyanakkor az állatvédelem az emberek védelmét, az emberellenes bűncselekmények megelőzését is szolgálja. Az állatvédelem ugyanakkor nem csak a környezetvédelem "kistestvéreként", és nem csak más értékekhez kapcsolódva létezik. A történelem során hazánkban is időről időre megjelent az állatok védelme mint követelmény, ugyanakkor a rendszerváltást és az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően jött el annak az ideje, hogy mind a jogszabályokban, mind a szakirodalomban egyre hangsúlyosabb szerepet kapjon. Tíz évvel a rendszerváltás után került lefektetésre az állatvédelem fogalma, miszerint az állatvédelem nem más, mint az állatok indokolatlan kínzásának, a velük való kíméletlen bánásmódnak a megakadályozása, vagy a lehető legkisebb mértékre szorítása, az életfeltételeik biztosításáról, valamint az állatfajok fennmaradásáról való emberi gondoskodás.[8] Embersics meghatározása szerint az állatvédelem gyűjtőfogalom, olyan "tiltások, kötelező magatartások összessége, melynek címzettjei az emberek és az emberi társadalom".[9] A T/4254. számú törvényjavaslat (az állatok védelméről és kíméletéről) általános indoklása szerint az állatvédelem "az állatvilágot különböző irányokból fenyegető veszélyekkel szembeni óvó tevékenységek foglalata". Gyűjtőfogalom, amely alá az állatvilág teljességének, fajtagazdagságának megóvására szakosodott természetvédelem, az állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével foglalkozó állategészségügy, továbbá a vad- és halgazdálkodási állományvédelem tartozik. Ugyanakkor idetartozik az ún. egyedkímélő állatvédelem is, amelynek célja az emberi ráhatás alatt élő állatok kímélete. Vetter Szilvia összegzésében a fenntartható állatvédelem "olyan megközelítést jelent, amely az állatvédelmi intézményrendszer hosszútávú működőképességét és a környezet, valamint a fajgazdagság megőrzését helyezi a középpontba. Célja, hogy az állatok jólléte összhangban legyen a környezeti erőforrások fenntartható használatával és megőrzésével, a társadalmi kérdésekkel és a gazdasági szempontokkal is."[10]
Vetter definíciója szerint a fenntartható állatvédelem feltétele az együttműködés a különböző, állatvédelemhez kapcsolódó területekkel, ugyanakkor feltétele az is, hogy az e területen dolgozó, tevékenykedő emberek összehangoltan végezzék tevékenységüket: "ha széthúzás lesz, akkor egy sokkal nehezebb pályán mozgunk" - figyelmeztetett a napokban Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos is.
- 26/27 -
A széthúzás nem feltétlenül eltérő szándékoknak tudható be, sokszor inkább annak, hogy nem volt olyan személy, aki a vezető szerepet felvállalta volna. 2020-ban az állam felismerte a koordináció szükségességét, így 2020. október 1-jén Ovádi Pétert Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki. 2022-től a miniszteri biztos az Igazságügyi Minisztérium alá került mint az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos, és ezzel kiépült az állatvédelmi feladatot ellátó központi közigazgatási szervek rendszere az agrárminiszter, az igazságügyi miniszter, a Kormány és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részvételével.
Ebben az időszakban egyre aktívabbá vált az állam e területen: 2021-ben Magyarország Kormánya online állatvédelmi konzultációt kezdeményezett,[11] majd a Magyar Falu Program részeként is megtámogatta az állatvédelmet,[12] megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács,[13] elindult a NÉBIH és az Állatorvostudományi Egyetem közös projektje: az ingyenes Gazdijogsi jelenléti képzés.[14] A Gazdijogsi - mint a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) és az Agrárminisztérium oktatási programja -, amely online formában a hatóság által kiszabható állatvédelmi oktatásra való kötelezés szankció gyakorlati terepévé vált.[15] Megszületett az Állatvédelmi Kódex,[16] és új közigazgatási és büntetőjogi állatvédelmi jogszabályokat és jogszabálymódosításokat fogadtak el.[17]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
