Módosult a Földhivatalokról szóló 62/1999. (VII. 21.) FVM. rendelet 6/5., 12/1., 12/2 14/4. számú melléklete:
Az alábbi megyei, illetve helyi földhivatalok illetékességi területe változott meg:
6/5. Csongrádi Körzeti Földhivatal
Csanytelek
Csongrád
Felgyő
Tömörkény
12/1. Dorogi Körzeti Földhivatal
Annavölgy
Bajna
Csolnok
Dág
Dorog
Epöl
Kesztölc
Leányvár
Máriahalom
Nagysáp
Piliscsév
Sárisáp
Tokod
Tokodaltáró
Úny
12/2. Esztergomi Körzeti Földhivatal
Bajót
Dömös
Esztergom
Lábatlan
Mogyorósbánya
Nyergesújfalu
Pilismarót
Süttő
14/4. Nagykőrösi Körzeti Földhivatal
Kocsér
Nagykőrös
Nyársapáti
A bírósági végrehajtási szervezet átfogó módosítására került sor a 11/1994. (IX. 8.) IM rendeletben M.: 7/2001 (IV. 27.) IM rendelet.
(MK 2001/48. 2001. 04. 30.).
Figyelem a rendelet újonnan megállapított 59. § (2) bekezdése már 2001. szeptember 1-jén lép hatályba!
Jó ha tudjuk, hogy az 1075/2000. (IX. 13.) Korm. határozat szól az elektronikus aláírásról szóló törvény szabályozási alapelveiről és az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedésekről
1. A Kormány az elektronikus aláírásról szóló törvény alapelveit a következőkben állapítja meg:
a) A törvény szabályait úgy kell megfogalmazni, hogy azok bármely elektronikus aláírásra - az előállításuk során felhasznált technológiától függetlenül - alkalmazhatóak legyenek.
b) Elő kell írni, hogy elektronikus aláírás joghatálya nem tagadható meg amiatt, hogy kizárólag elektronikus formában létezik.
c) Az elektronikus aláírás használatát csak a törvény zárhatja ki olyan jogviszonyokkal kapcsolatos jogügyletekben, melyekben az elektronikus aláírás használata a felek érdekét, illetve a jogbiztonságot sértené.
d) Elektronikus aláírás hitelesítési szolgáltatást (a továbbiakban: hitelesítés-szolgáltatás) adott jogszabályi feltételeknek megfelelő gazdálkodó szervezet nyújthat. A hitelesítés-szolgáltatás nyújtásának megkezdését be kell jelenteni a Hírközlési Főfelügyeletnek (a továbbiakban: HIF), amely megfelelő jogosítványokkal rendelkezik a hitelesítés-szolgáltatókkal kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeinek ellátásához.
e) A jogszabály tegye lehetővé, hogy a hitelesítés-szolgáltatást végző szervezet (a továbbiakban: hitelesítés-szolgáltató) önkéntesen jogosítványt szerezhessen minősített elektronikus aláírás hitelesítésére.
f) A minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus irathoz teljes bizonyító erejű magánokirati, illetve - a kiállító szervezetre tekintettel, amennyiben minden jogszabályi követelménynek eleget tesz - közokirati minőséget kell rendelni.
g) A hitelesítés-szolgáltató a törvényben előírt mértékben felelős az általa kiadott tanúsítványokért.
h) A minősítési rendszer mellett fenn kell tartani annak lehetőségét, hogy az elektronikus aláírás kölcsönös elfogadásának feltételeiről a felek szabadon megállapodjanak. Amennyiben az ilyen elektronikus iratok bizonyító erejét a törvény nem rögzíti, a bíróság az általános szabályok szerint mérlegeli.
i) A törvényben meghatározott általános elveket és eljárásokat az állami/közszféra területén is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az államhatalmi, bírói, ügyészi, központi és helyi közigazgatási szervek, valamint önkormányzatok elektronikus aláírásainak hitelesítésére a törvény felhatalmazása alapján, a Kormány határozza meg azokat a követelményeket, amelyeknek az ebben a körben tevékenykedő hitelesítés-szolgáltatónak vagy hitelesítés-szolgáltatóknak meg kell felelniük.
j) Az elektronikus aláírás alkalmazását az ügyfelet érintően nem lehet kötelezővé tenni.
k) A szabályozás hatálya nem terjed ki az elektronikus irat tartalma titkosításának kérdésére.
l) Külföldi minősített hitelesítés-szolgáltató jogilag azonos megítélésű szolgáltatást nyújthat, mint a belföldiek, ha
- Magyarországon bejegyzett, hitelesítés-szolgáltató törvényben meghatározott módon felelősséget vállal a nyújtott szolgáltatásért;
- nemzetközi szerződés előírja az adott ország szolgáltatója által kiállított tanúsítvány elismerését.
2. a) Az 1. pontban megfogalmazott alapelvekkel összhangban el kell készíteni és a Kormány elé kell terjeszteni az elektronikus aláírásról szóló törvény tervezetét.
b)
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter informatikai kormánybiztos igazságügy-miniszter
Határidő: 2000. október 31.
72/2001. (IV. 24.) Korm. rendelet: A nyugellátások és a baleseti járadék 2001. évi kiegészítő emeléséről
1. § (1) 2001. július 1-jétől - 2001. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - 3,5 százalékkal kell emelni a 2001. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjat (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az előnyugdíjat), a rokkantsági nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, az özvegyi és a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat.
(2) Ha egy személy részére több nyugellátást folyósítanak, akkor a nyugellátásokat külön-külön kell az (1) bekezdés szerint emelni.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint kell emelni a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékát is.
(4) Az emelést a 2001. június havi ellátásnak
a) a nem társadalombiztosítási ellátás,
b) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, továbbá a nemzeti helytállásért járó pótlék,
c) az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlék nélküli összegére kell végrehajtani.
A mezőgazdasági üzletrészről szóló 2000. évi CXLV. tv.-t hatályon kívül helyezte a 10/2001. (IV. 12.) AB határozat (MK 2001/43. 2001. 01. 01.) ■
Visszaugrás
