Mint láttuk, a kifogásokkal kapcsolatos speciális rendelkezések - ha nem is határoznak meg a kifogás előterjesztésére konkrét határidőt - utalnak arra.
A Pp. 114/A. § (2) bekezdésében írt feltételek, ha nem is pontosan, de hasonló módon behatárolják az eljárás elhúzódása miatti kifogás benyújtásának a lehetőségét. A Pp. a következő rendelkezést tartalmazza:
A kifogás akkor terjeszthető elő, ha
a) a törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül eltelt,
b) a bíróság az ügyész, az eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a bíróság a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket,
c) a bíróság elmulasztotta a perek ésszerű időn belül történő befejezésére irányuló kötelezettségét azáltal, hogy az ügyben a bíróság utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a bíróság az eljárási cselekményt elvégezze, vagy annak elvégzéséről rendelkezzen, azonban a bíróság ezt nem tette meg.
A d.a) A Pp. számtalan esetben napokban, hónapokban határozza meg azt a határidőt, amely a bíróság eljárására irányadó. Kimerítő felsorolás nélkül pl. a keresetlevél megvizsgálására 30 napot engedélyez [Pp. 95. § (1) bek.]; a jegyzőkönyv elkészítésére 8 nap áll rendelkezésre [Pp. 118. § (1) bek.]; a tárgyalási határnap kitűzésére 30 nap áll rendelkezésre [Pp. 125. § (1) bek.], a határozat írásba foglalására és közlésére 15-15 nap áll a bíróság rendelkezésére. [Pp. 219. § (2) bek.] stb.
A fél ezekben az esetekben mindaddig előterjesztheti a kifogását, amíg nem kapja meg 30 nap után az idézést, illetve a megadott határidő után a jegyzőkönyvet, illetve bírói határozatot. Általánosan megfogalmazható, hogy az a) pontban írt esetben az arra jogosult a törvény által előírt határidő lejártától mindaddig előterjesztheti a kifogását, amíg a bíróság késedelme fennáll.
A d.b) Azokban az esetekben, amikor a bíróság valamely eljárási cselekmény előterjesztésére határidőt ad, köteles a határidő betartását megkövetelni. Ez leggyakrabban a fél, illetve szakértő esetében fordul elő. Itt azonban figyelemmel kell lenni a Pp. 104. § (1) bekezdésére, amely szerint a bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja, s a határidő a meghosszabbítással együtt sem lehet 45 napnál hosszabb, kivéve a szakértői vélemény előterjesztését.
A bírói határidőtől meg kell különböztetni a törvényi határidőt, amely csak a törvényben meghatározott esetben hosszabbítható meg.
A bírói eljárásra vonatkozó generális szabály a Pp. 8. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében található, míg a részletszabályok a törvényben számtalan helyen.
A Pp. 8. § (1) és (2) bek. előírja, a bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevője jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják, perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek, továbbá köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, így azt, amely a per elhúzására irányul, vagy erre vezethet. A bíróság a feleket a perbeli jogok jóhiszemű gyakorlására figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemű pervitel következményeire is.
A 8. § (4) bek. értelmében a bíróság pénzbírsággal (120. §) sújtja azt a felet (képviselőt), valamint más perbeli személyt, aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz meg, vagy azt felhívás ellenére sem teszi meg és ezáltal a per befejezését késlelteti.
A 8. § (5) bek. kimondja, hogy a bíróság azt a felet (képviselőt), aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határidőt vagy határnapot mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, a törvény értelmében a költségek megtérítésére való kötelezésen felül - pernyertességére vagy pervesztességére tekintet nélkül - pénzbírság megfizetésére kötelezi, továbbá a felet a törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.
A jogkövetkezmény mindig a konkrét esettől, ill. az alkalmazandó szabálytól függ, amelynek a kimerítő felsorolásától jelen cikkben eltekintünk. Példának felhozhatjuk a Pp. 95. § (2) bekezdését, mely értelmében amennyiben a fél a hiányokat nem pótolja a megadott határidőn belül, a bíróság a beadványt elutasítja. Ha ezt nem teszi, a másik fél mindaddig benyújthatja az eljárás elhúzódása miatti kifogását, amíg a bíróság nem intézkedik a keresetlevél idézés kibocsátása tárgyában.
A jogosult a b) pontban szabályozott esetben mindaddig benyújthatja az eljárás késedelme miatti kifogását, amíg a bíróság az adott esetben szükséges intézkedést nem teszi meg.
Ad.c) A legnehezebb megítélésű a c) pont rendelkezése, mely szerint a bíróság utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt a cselekmény elvégzésére vagy elrendelésére. Az ésszerű időtartam megítélésénél egyértelműen a Pp. 2. § (2) bekezdését kell figyelembe venni. Annak elbírálása, hogy a bíróság ésszerű határidőn túl sem tette meg a szükséges intézkedéseket, érdemi kérdés. Emiatt nem határozható meg általában, hogy a jogosult mikortól nyújthatja be a kifogását, de az ebben az esetben is megállapítható, hogy mindaddig, amíg a bíróság mulasztása, "nem tevése" fennáll.
Előfordul, hogy az arra jogosult a konkrét fennálló késedelem mellett hivatkozik korábbi, esetleg több bírói mulasztásra, illetve késedelemre. Miután a törvény célja a konkrét bírói mulasztás szankcionálása, ezért érdemben csak azt a kifogást, illetve a kifogásnak azt a részét lehet elbírálni, amely fennálló bírói késedelmet kifogásol. Az egyéb kifogásokat, illetve a kifogásnak a korábbi késedelmeket sérelmező részét eljárási okból el kell utasítani.
Mindhárom esetben előfordulhat, hogy a bíróság intézkedése és a jogosult kifogása keresztezi egymást. Ilyen esetben az elsőfokú bíróság a felet felhívhatja a kifogás visszavonására, ha azonban a fél a kifogását nem vonja vissza, felmerül a kérdés, hogy az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság dönthet a kifogás tárgyában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
