A kamerák működtetésének problémája a közterület figyeléssel kapcsolatban vetődött fel a magyar jogban.1 Ennek hatására irányult a figyelem a munkahelyen kifejtett megfigyelés jogszerűségére. A munkavállalók személyiségi jogainak védelme tekintetében az adatvédelmi jog új távlatokat nyit az elektronikus megfigyelőrendszer működtetésekor.2 A munkajogi jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése speciális megvilágításba kerül.
Ebben a tanulmányban a munkáltató ellenőrzési joga gyakorlását elemezzük az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásakor. Bemutatjuk az adatkezelés feltételeit, amelyek különleges követelményeket támasztanak a munkavállalók immateriális érdekeinek védelmében.
Az elektronikus megfigyelőrendszer fogalmát nem határozza meg jogszabály. Az adatvédelmi biztos ajánlásában megkülönbözteti azokat a berendezéseket, amelyek rögzítést nem végeznek és a megfigyelést meghatározott természetes személy végzi; a rögzítést végző berendezéseket, amelyek felvételeit folyamatosan figyelik; valamint az áttekintő jellegű képet nyújtó berendezéseket, amelyeken az érintettek vagy azonosíthatóak vagy nem.3
Az elektronikus megfigyelőrendszer lényege, hogy személyes adatok kezelése valósulhat meg annak működtetésekor. Elegendő, ha objektíve lehetséges a megfigyelés az eszköz segítségével. Az elektronikus megfigyelőrendszer üzemeltetése a munkavállalók személyes adatai védelmére tekintettel különösen akkor jelentős, ha a képek rögzítésével vagy anélkül természetes személyek tevékenységének megfigyelése történik, zárt vagy nyitott térben a munkáltató tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanon.
Az elektronikus megfigyelőrendszer működtetése a munkahelyen különböző célokat szolgálhat. A munkáltató tulajdonosi jogai alapján fontos érdeke fűződik pl.: a vállalkozás gazdaságos működéséhez, a munkabalesetek megelőzéséhez, a munkavégzés folyamatának ellenőrzéséhez. A gyakorlatban elsősorban a személy-és vagyonvédelem; a bűnmegelőzés, a bűnüldözés, a közbiztonság fenntartása; egyes munkafolyamatok, eljárási cselekmények ellenőrzése, dokumentálása; a munka- és balesetvédelem; a munkafegyelem és a munkaintenzitás ellenőrzése céljából létesítenek meg-figyelőrendszert.4
Egyes országokban speciális szabályozás létezik a kamerák üzemeltetéséről. A munkavállalók személyiségi jogainak védelméről szóló finn törvény például előírja, hogy a munkáltató elektronikus megfigyelőrendszert akkor működtethet a munkahelyen a munkavállalók megfigyelése céljából munkavégzés közben, ha az a munkavállaló munkájához kapcsolódó erőszakos cselekmények fenyegető veszélyének vagy a munkavállaló biztonsága és egészsége elleni nyilvánvaló sérelem megelőzéséhez szükséges; vagyon elleni bűncselekmények megelőzéséhez vagy kivizsgálásához, amennyiben a munkavállaló munkaköri kötelezettsége jelentős értékű vagyontárgyak, pénz, értékpapírok, értéktárgyak kezelésére vonatkozik; a munkavállaló érdekeinek és jogainak biztosítása céljából, ha az elektronikus megfigyelőrendszer működtetése a munkavállaló kérésére történik a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás alapján.5
A hatályos jogban nincs kifejezetten meghatározva, hogy milyen célból üzemeltethető az elektronikus megfigyelőrendszer. Különösen a 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.), a 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (Atv.) és a 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (Ptk.), valamint az Alkotmány rendelkezéseit szükséges figyelembe venni a megfigyelés jogszerűségének vizsgálatakor.
A képfelvevő és -rögzítő berendezések működtetéséről a munkahelyen a Mt. nem rendelkezik. Nem létezik speciális ágazati jogszabály, amely kifejezetten foglalkozik a munkajogviszonyban az elektronikus megfigyelőrendszer üzemeltetésével és az ahhoz kapcsolódó adatkezeléssel a magyar munkajogban.6
Kérdéses, hogy jogszerű-e a személyes adatok kezelése az elektronikus megfigyelőrendszer segítségével az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek (a munkavállalók testi épsége, élete védelme); a munkáltató ingatlana és ingóságainak; a munkavégzés folyamatának, hatékonyságának vagy a munkavállalók jelenlétének ellenőrzése céljából? A válaszadás az adott esetben érdekmérlegeléssel kísérelhető meg. Összetett szempontok alapján kell vizsgálni, hogy a munkáltatói intézkedés arányos-e az elérni kívánt cél megvalósításával a munkavállalók személyiségi jogainak korlátozására tekintettel.
A személyiségi jogok védelme fontos szerepet játszik a munkavállaló technikai eszközzel megvalósuló ellenőrzésekor, mert a megfigyelés a munkavállaló fizikai és szellemi jólétét a munkahelyen hátrányosan befolyásolhatja és az immateriális érdekeit veszé-lyeztetheti.7
Az elektronikus megfigyelőrendszer üzemeltetése általában érinti a munkavállaló személyiségi jogait, különösen a személyes adatok védelméhez való jogot, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, az emberi méltóságot, a képmás és hangfelvétel védelmét, a magántitok védelmét, a személyes szabadságot és a magánlakás védelmét.8
A Mt. és a Ptk. általánosan védi a személyiséget.9 Az elektronikus megfigyelőrendszer működtetése a munkavállaló személyiségét egészében érinti. A személyiségi jogokba való beavatkozás súlya az elektronikus megfigyelés során több körülménytől függ, pl.: a megfigyelés konkrét körülményeitől és a megfigyeléssel érintett jogos érdekek jelentőségétől.
A nevesített személyiségi jogokon kívül az általános személyiségi jogot is figyelembe kell venni, mert az egyes személyiségi jogok részleges védelmet nyújtanak a kamerás megfigyelés alkalmával. A bírói gyakorlatban nincsenek kidolgozva az egyes személyiségi jogok korlátozásának ismérvei az elektronikus megfigyelés során. Az Alkotmánybíróság határozatai alapján lehet következtetéseket levonni az emberi méltóság, a magánszféra, a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartásáról az elektronikus megfigyeléssel összefüggésben.
A magánérdekű kamerás megfigyelés esetében az Alkotmánybíróság az adatfelvétel alkotmányosságának megítélésekor vizsgálta az emberi méltósághoz való jogot.10 Az emberi méltóság sérelmének lehetőségeként értékelte nemcsak az intim élethelyzetek, hanem "látszólag teljesen hétköznapi szituációk" felvételét és tárolását.11 A 36/2005. AB határozat értelmében a ráutaló magatartás önmagában nem megfelelő garancia ezen beavatkozás ellen. Kihangsúlyozta, hogy "az emberi méltóságot érintő alapjogi korlátozást - a vagyon-őrzési feladatok ellátása körében - (...) a tulajdonhoz való jog érvényesülése, illetőleg védelme önmagában nem indokolhatja. Az a törvényi feltétel, miszerint az érintett személynek az alapjogi korlátozáshoz ráutaló magatartással történő hozzájárulása akár ahhoz is elegendő, hogy őt intim helyzetben megfigyeljék, sérti az emberi méltósághoz való alkotmányos alapjogot."12
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
