https://doi.org/10.59851/mjny.10.1.3
A nyelv nem csupán kommunikációs eszköz, hanem az emberi jog (ius humanum) egyik lényegi kifejeződése. A nyelvhasználat joga (ius linguarum) a modern demokratikus államokban szorosan összefonódik az emberi méltóság, az identitás és az egyenlőség elvével. Különös jelentőséggel bír ez azon államokban, ahol történelmi, etnikai vagy kulturális okokból kétnyelvűség alakult ki, mint amilyen Szlovénia délnyugati és északkeleti térsége, azaz az olasz és a magyar nemzeti közösségek által lakott területek.
A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (Ustava Republike Slovenije, 1991) elismeri a magyar és az olasz nemzeti közösségek autochtone státuszát, és ennek megfelelően biztosítja a hivatalos nyelvet is (11. cikk) és a kulturális jogok teljes körét (64. cikk). A magyar nyelv a Mura menti (Muravidéki) régióban, különösen a törvényileg elismert kétnyelvű községekben - a Lendvai Községben (Občina Lendava) mint legnagyobb kétnyelvű község, és Hodos, Moravske Toplice, Šalovci, Dobronak - hivatalos státuszt élvez, vagyis lingua officialis a szlovén nyelv mellett. Ez a státusz nemcsak kulturális, hanem jogi kötelezettség - iuridica obligatio - az állami és önkormányzati szervek számára, hogy a magyar nyelvet a hivatalos kommunikációban, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban egyenrangúan alkalmazzák.
A jelen tanulmány célja annak vizsgálata, miként érvényesül a magyar nyelv hivatalos használata (usus linguae officialis Hungaricae) Szlovénia kétnyelvű területein, különös tekintettel a az írott jog (ius scriptum) és a bíróság (curia) működésében. A tanulmány elemzi az alkotmányos és törvényi rendelkezéseket, a bírói gyakorlatot, valamint az adminisztratív nyelvhasználat valóságát a kétnyelvűség elméleti és gyakorlati dimenzióiban.
A vizsgálat során kiemelt szempont, hogy az írott jog (ius scriptum) mennyiben válik élő joggá (ius vivummá) a mindennapi gyakorlatban, és milyen tényezők befolyásolják a kétnyelvűség tényleges megvalósulását. A vizsgálat "próbaper"-ek (probationes causae) bemutatásával záródik: a Maribori bíróság határozatának, a Maribori másodfokú bíróság döntésének és a Szlovén Alkotmánybíróságon kezdeményezett eljárás bemutatásával.
Kulcsszavak: iura novit curia, hivatalos magyar nyelv, Szlovénia kétnyelvű területei, bírósági eljárások, kétnyelvű borítékok kézbesítése, próbaperek
Language is not merely a tool of communication, but one of the essential expressions of a fundamental human right (ius humanum). The right to use one's language (ius linguarum) in modern democratic states is closely intertwined with the principles of human dignity, identity, and equality. This right is of particular significance in states where, for historical, ethnic, or cultural reasons, bilingualism has developed, such as in the southwestern and northeastern regions of Slovenia, inhabited by the Italian and Hungarian national communities.
The Constitution of the Republic of Slovenia (Ustava Republike Slovenije, 1991) recognizes the autochthonous status of the Hungarian and Italian national communities and, accordingly, guarantees of both the use of official languages (Article 11) and the full range of cultural rights (Article 64). In the Mura River region (Prekmurje/Muravidék), especially in the legally recognized bilingual municipalities - most notably the Municipality of Lendava (Občina Lendava), the largest bilingual municipality, as well as Hodoš, Moravske Toplice, Šalovci, and Dobrovnik - the Hungarian language enjoys official status, that is, it functions as lingua officialis alongside the Slovenian language. This status is not merely cultural in nature but constitutes a legal obligation (iuridica obligatio) for the state and municipal authorities to apply the Hungarian language on an equal footing in official communication, public administration, and the administration of justice.
The purpose of the present study is to examine how the official use of the Hungarian language (usus linguae officialis Hungaricae) is realized in the bilingual territories of Slovenia, with particular emphasis on the functioning of written law (ius scriptum) and the courts (curia). The analysis focuses on constitutional and statutory provisions, judicial practice, and the actual reality of administrative language use, addressing both the theoretical and practical dimensions of bilingualism.
A central question of the inquiry is the extent to which written law (ius scriptum) becomes living law (ius vivum) in everyday practice, and which factors influence the effective implementation of bilingualism.
The study further examines selected "test cases" (probationes causae), up to the stage of closure, including decisions of the Maribor court, the second-instance ruling of the Maribor appellate court, and the substance of the initiated proceedings submitted to the Constitutional Court of Slovenia.
Keywords: iura novit curia, official Hungarian language, bilingual areas of Slovenia, court proceedings, serving of bilingual envelopes, test cases
- 12/13 -
Szlovénia 1991-ben elfogadott Alkotmánya a nemzeti közösségek jogainak védelmét a jogrend alapelvei közé emeli. A magyar közösség különleges jogi státuszát több rendelkezés is megerősíti:
• 5. cikk (1) bekezdés, második mondat: "Védi és biztosítja az őshonos olasz és magyar nemzeti közösség jogait."
• 11. cikk:második mondat "Azoknak a községeknek a területén, ahol olasz vagy magyar nemzeti közösség él, a hivatalos nyelv az olasz, illetve a magyar nyelv is."
• A 64. cikk az őshonos olasz és magyar nemzeti közösségek külön jogait, intézményi önszerveződését, oktatási és kulturális jogait, valamint képviseletét részletezi. A hatóságok és a bíróságok előtti saját nyelvhasználat közvetlen alkotmányos alapját elsősorban a 11. és 62. cikk, a különleges közösségi státusszal összefüggésben pedig a 64. cikk adja.[1]
E rendelkezések együttesen alkotják a kétnyelvűség alkotmányos alapját (constitutio fundamentalis). A magyar nyelv tehát nem csupán tolerált vagy kulturális eszköz, hanem közjogi státusú hivatalos nyelv (ius publicum) a meghatározott régiókban, kétnyelvű községekben. (Šturm 2011, Koren 2020).
Szlovénia tagja az Európa Tanácsnak és az Európai Uniónak, amelyek több dokumentumban is megerősítik a kisebbségi nyelvi jogok védelmét:
• A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját (Strasbourg, 1992) Szlovénia 2000-ben ratifikálta; a magyar nyelvre a Charta II. és III. része szerinti vállalásokat tett, köztük az igazságszolgáltatásra és a közigazgatásra vonatkozó 9. és 10. cikk egyes rendelkezéseit.
• A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény (Strasbourg, 1995) a kisebbségi nyelv magán- és nyilvános használatának védelmét, valamint meghatározott feltételek mellett a közigazgatási hatóságok előtti használat elősegítését írja elő; nem azonos tartalmú és nem azonos részletességű kötelezettségeket állapít meg, mint a Charta.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
