Folyóiratunk huszonötödik, jubileumi lapszámát tartja kezében a tisztelt Olvasó. Kereken tíz évvel ezelőtt indult útjára a Pro Futuro, s néhány évig évente két, majd négy lapszámmal jutott el idáig. 2021-ben - a nyomdai megjelenést támogató projekt lezárultával - ismét visszaállt az eredeti "rend". Terveink szerint tehát mostantól ismét évi két - a korábbiaknál esetleg valamivel terjedelmesebb - füzettel jelentkezünk.
A kettős jubileum alkalmul szolgál arra, hogy tisztelettel megköszönjük szerzőinknek, hogy kézirataikat rendelkezésünkre bocsátották. "Láthatatlan" szakértőink, anonim lektoraink immár százas nagyságrendű táborának, hogy véleményeikkel, javaslataikkal segítették a szerzőket szövegeik tökéletesítésében, s a szerkesztőket is, a folyóirat színvonalával kapcsolatos elképzeléseik megvalósításában. Ugyancsak köszönet illeti a kiadónkat, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárát a folyóirat megjelenéséhez és láthatóságához való, számtalan hozzájárulásért, a digitalizációs vívmányok beépülését szolgáló innovációért. És nem utolsósorban, köszönettel tartozunk a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának, amely útjára indította és megtartotta kebelében a folyóiratot.
Az első tíz év számos kihívást hordozott, amelyeknek igyekeztünk megfelelni. Ezt nemcsak a formátumon, az új honlapon vagy az angol nyelvű lapszámok és a tematikus számok "kísérletein" követhették nyomon Olvasóink, hanem a nemzetközi indexelés érdekében tett erőfeszítéseinken is. A tizedik év hozta például a HeinOnline adatbázisában való megjelenésünket. Bízunk abban, hogy a jövő kihívásainak is hasonlóan meg fogunk tudni felelni.
E lapszámunk ismét egy tematikusan szerkesztett szám, amelyhez az ötletet a korábbi - környezetvédelmi jogi - tematikus számunk sikere adta. Felhívásunkra számos, a munkajog iránt elköteleződött elméleti és gyakorlati szakember vállalta, hogy tanulmányával részt vesz célkitűzésünk megvalósításában. Nem várt lelkesedés övezte kezdeményezésünket, aminek eredménye, hogy a beérkezett tanulmányok számos nézőpontból vizsgálják a munkaerőpiac működését. Azon kollégák is, akik esetleg szerzőként nem jelenhettek most meg nálunk, nagyszámú lektori véleménnyel segítettek minket (egy-egy szakértő esetenként 3-4 véleményezést is vállalt).
Mindebben közrejátszhattak - a hazai munkajogász szakmai közösség összetartásán túl - a pandémiás helyzet miatt felbolydult munkaerőpiaci környezet és az arra adott jogi szabályozási válaszok nehezen értelmezhető volta, illetőleg a jogalkalmazás nehézségei, melyek ismét sarkallják az elméleti és gyakorlati szakembereket, hogy a szabályozás mélyére tekintve ne csak a textuális értelmezés, hanem a teleo-
- 9/10 -
logikus értelmezés, vagy éppen az empirikus módszerek révén is közelebb kerüljenek egy-egy probléma megoldásához. Ami a munkaerőpiac résztvevőinek sajnálatos helyzet, az a jogtudomány fejlődése szempontjából eredményeket is jelenthet: a pandémiás jogalkotás alapvetően törekedett a munkaerőpiac működésének lehető legliberálisabb szabályozására a piaci szereplők tevékenységének biztosítása érdekében, így nagyon széles az a kör, amelyre vonatkozóan a munkajogi rendelkezések újragondolása vált szükségessé. A szerzők a meglévő, illetve közelmúltbeli átmeneti rendelkezések ellenére igyekeztek - az átmeneti szabályozás esetleges megemlítése mellett - a jogszabály "normál" működése mellett is értelmezhető kérdésekre összpontosítani.
A lapszámot Kiss György akadémikus A munkaszerződés továbbélése vagy egy új szerződés kialakulása? című tanulmánya nyitja meg, amely a munkajog jövőjével foglalkozva előrevetíti a piaci igények hatására a munkajogban bekövetkező változások munkaszerződést érintő következményeit. A tanulmány a kötelmi alapokból kiindulva ad egy lehetséges jövőbeli jogértelmezési megoldást a munkajoggal foglalkozók számára. A munkajog kötelmi hagyományai mellett a munkajogot jellemző másik alapvető gondolat a munkavállalók szociális védelme iránti igény. Hajdú József A 60 éves Európai Szociális Karta néhány proaktív dilemmája című tanulmányában ennek a sarokkövét jelentő, a munkavállalók gazdasági és szociális vívmányait összegző nemzetközi szerződéssel és annak a legújabb társadalmi kihívásokra adott válaszaival foglalkozik. Kártyás Gábor Külföldi kölcsön: A határon átnyúló munkaerőkölcsönzés Magyarországon, különös tekintettel a harmadik országok állampolgárainak foglalkoztatására című tanulmányából a hazai munkaerőpiaci szükségletek kiszolgálását jelentő határon átnyúló munkaerő-kölcsönzés munkajogi nehézségeit ismerhetjük meg. Ahogyan szintén az aktuális foglalkoztatási helyzetből merített, a munkajog határait feszegető kérdés feldolgozásával kapcsolatos nézőpontját olvashatjuk a Horváth István-Petrovics Zoltán szerzőpárosnak, Digitalizáció a munkában: táguló horizontok, joghézagokkal címen. A tanulmányban megjelennek a COVID-19 pandémia miatti veszélyhelyzethez kapcsolódó élethelyzetből és jogalkotási körülményekből eredő munkajogi nehézségek és az azokra adható lehetséges válaszok. Joggyakorlat rovatunkban számos, a mindennapi foglalkoztatás szempontjából meghatározó munkajogi rendelkezés elemző bemutatására kerül sor. Pál Lajos A munkaszüneti nap és a munkaidő megszervezésének kérdéseit vizsgálja, s a munkaszüneti nap egyszerű jogintézménye mögött fellelhető jelentős munkajogi dilemmát elemez: a munkaszüneti nap a kötelezettségteljesítés tartamának csökkentésével egyidejűleg hatással van a tényleges teljesítés feltételeire is. Hasonló munkajogi kettősséggel találkozhatunk Szabó Imre Szilárd A "bértárgyalások" és a hozzájuk kapcsolódó munkajogi és munkaügyi kapcsolati kihívások a köztulajdonban álló vállalatok által működtetett közszolgáltatások területén című tanulmányában. A köztulajdonban álló vállalkozások működése gazdasági jogi szempontból is számos nehézséget jelent, amelyek a munkajogban is eredményeznek problémás helyzeteket, s ezek munkaügyi kapcsolatokat érintő dilemmáiba tekinthetünk be a tanulmányon keresztül. A lapszámban találkozhat az olvasó más, a gazdasági munkajogon kívüli kérdést elemző tanulmánnyal is. Horváth István, Kun Attila és Petrovics Zoltán egy hosszabb ideje napirenden lévő vitában szolgál számunkra újabb érvekkel, Adalékok a közszolgálati jog jogágiságának kérdéséhez címen. Ahogyan Jakab Nóra-
- 10/11 -
Berényi Laura-Ráczi Zsófia tanulmánya révén pedig betekinthetünk a negyedik ipari forradalom minőségi szakember szükségletének egy területébe, az Új irányok a szakképzés és a felnőttképzés területén - különös tekintettel a raktározási ágazat aktuális kérdéseire cím alatt. A közösségi szolgáltatások megszervezése is jelentős átalakuláson ment át az utóbbi időben, ennek munkajogi következménye a foglalkoztatásra irányadó jogi szabályozási környezet megváltozása, melyre többféle megoldással is szolgált az utóbbi években a jogalkotó. Berke Gyula A jogviszonyváltásról: a közösségi szolgáltatások átszervezésének munkajogi következményei című tanulmányában ezen jogi megoldások összehasonlító kritikai elemzését végzi el.
Különszámunk egyúttal az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai keretében a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán megvalósuló "Szintlépés a jogérvényesítésben" című kutatás munkajogi csoportjának négy tanulmányát is magában foglalja. E körben Nádas György és Kiss Gergely Árpád A munkajogi perek átalakulása címen a jogérvényesítés bírósági szintjét és a munkaügyi perek sajátosságait vizsgálja. Hasonló tárgyú Takács Dóra és Zaccaria Márton Leó tanulmánya Hatékony és tényleges? Munkajogi irányelvek vizsgálata a Kúria joggyakorlatában, figyelemmel a munkavállalói igényérvényesítésre címen, azonban e szerzők - a másik tanulmány perjogi szemléletéhez képest - az uniós irányelvek érvényesülését tekintik át, a Kúria ítéletein keresztül. A bírósági jogérvényesítéshez szorosan kapcsolódik a fizetésképtelen munkáltatók munkavállalóinak jogvédelme, ami uniós és hazai előírások alapján a Bérgarancia Alapon keresztül biztosított. Az alap működésének és szabályozásának anomáliáit is feldolgozó tanulmányt készített Sipka Péter és Varga Dóra A Bérgarancia Alap jelentősége a munkaügyi jogvédelem keretei között címen. Az individuális munkajog területéről a kutatócsoport is kitekintett a kollektív munkajog jogérvényesítésének megoldásait keresve. Rab Henriett és Sipos Marcell A kollektív munkaügyi vita sajátosságai címen értekezett a munkajog keretei között a kollektív munkaügyi vita rendezése érdekében biztosított alternatív vitarendezési megoldásokról, néhány latinamerikai és egy dél-afrikai példát is bemutatva. Tanulmányuk útkeresésnek is tekinthető az alternatív vitarendezés munkajogi népszerűsítése érdekében.
Munkajogi számunk több, szakmai jubileumot is ünnepel. Az Európai Szociális Karta 2021-ben immár 60 éve védi Európában a munkavállalókat. Egy a magyar, nemzeti vonatkozások szempontjából közelgő jubileumra is felhívhatjuk a figyelmet: idén decemberben immár 10 éve, hogy a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyvét az Országgyűlés elfogadta. Így a tematikus szám reflexióként is szolgál az elmúlt tíz év tapasztataira.
E lapszámunk mottójául ezért Széchenyi István gondolatát választottuk: "A jól elrendelt munka minden gyarapodás talpköve!" Különösen fontosnak tartjuk e gondolatot a veszélyhelyzeti jogalkotás, valamint a munkaerőpiac eltérő foglalkoztatási ágainak és az új típusú atipikus foglalkoztatási megoldások megjelenése és az ezen helyzetekre adott jogalkotói válaszok szempontjából, hiszen ahogyan a munkaerőpiac a nemzetgazdaság alappillére, úgy a munkajog a foglalkoztatás társadalmi garanciája.
Debrecen, 2021 őszén ■
Visszaugrás
