A 2018. január 1-jétől hatályos polgári perrendtartás egyik legfontosabb újítása az osztott perszerkezet bevezetése, amely által - a korábban a hatékonyságot kizárólag a határidők meghatározásával biztosítani kívánó szemlélettel szemben - a felek felelős pervitelével és a bíróság aktív közrehatásával együtt a perek koncentrált lefolytatását és befejezését szándékozik elősegíteni. A sajtó-helyreigazítási perek szabályai csak kis részben, elsősorban a meglévő hiányosságok megszüntetése érdekében változtak; jelentős azonban a különleges jogvédelmet megvalósító per menetének az osztott perszerkezethez igazítása. Egy jól működő, kiszámítható és következetes bírói gyakorlaton alapuló per esetében különös felelősség a szabályozás olyan átalakítása, amely megőrzi a korábbi eredményeket, egyben hozzájárul a jogalkalmazás fejlődéséhez. A tanulmány áttekinti, milyen kihívások érték ennek a különleges pernek az újragondolása miatt a jogalkalmazást, milyen szakmai kérdésekre kellett gyors válaszokat megfogalmazni.
A polgári perjog történeti fejlődésében viszonylag ritka, amikor a jogalkotó azt határozza el, hogy egy adott jogviszony sajátosságai által felmerülő jogalkalmazási kérdések már nem rendezhetők az általános szabályok alapján, hanem új, különleges pertípus bevezetése indokolt. Egy különleges per kivételes bevezetése leggyakrabban a jogrendszer egészét átható koncepcionális változás eredménye. Így kerültek be a korábbi, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (1952-es Pp.) rendelkezései közé az önálló munkaügyi bíróságok létrehozásával egyidejűleg - az 1972. évi 26. törvényerejű rendelet által - 1973. január 1. napi hatállyal a munkaügyi perek; a jogalkotónak az Alkotmány 50. § (2) bekezdéséből következő kötelezettsége részleges teljesítésével - az 1991. évi XXVI. törvény által - 1991. július 27-i hatállyal a közigazgatási perek; az önálló bírósági végrehajtás megteremtése következtében - az 1994. évi LII. törvény által - 1994. szeptember 1-jétől a végrehajtási perek; az eljárások gyorsítása érdekében - a 2008. évi XXX. törvény alapján - 2009. január 1. napjától a kisértékű perek; hasonló megfontolásból - a 2011. évi LXXXIX. törvény szerint - 2011. július 13-i hatállyal a kiemelt jelentőségű perek; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) anyagi jogi rendelkezései folytán szükségessé vált eljárási rend bevezetése miatt - a 2013. évi CCLII. törvény által - 2014. március 15-i hatállyal a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatainak megváltoztatása iránti perek; míg a Ptk. új személyiségvédelmi szabályaihoz kötődően a hazai eljárásjogban előzmény nélkül egyrészt - a 2013. évi CCLII. törvény által szabályozott - a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek ("gyűlöletbeszéd-perek"), másrészt - a 2015. évi XL. törvény által - a képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perek (képmásperek).
A munkaügyi perek bevezetésével egyidejűleg határozott úgy a jogalkotó, hogy a sajtószerv által megvalósított azon jogsértés, amely a nyilvánosság felé az érintett személyről megalapozatlan tényeket közöl, csak egy kivételes jogvédelmi eszközzel: a különleges perként szabályozandó sajtó-helyreigazítási per által valósítható meg. A polgári perrendtartásról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 60. §-a - felváltva a büntetőeljárási normák alkalmazásán alapuló 26/1959. (V. 1.) Kormányrendelet előírásait - tehát 1973. január 1-jétől helyezte el a különleges polgári perek rendszerében a megalapozatlan sajtóközleményekkel szemben egyetlen objektív jogkövetkezmény alkalmazását lehetővé tevő egyedülálló jogvédelmi intézményt.
A sajtó-helyreigazítás a polgári jog különleges személyiségvédelmi eszköze. Legfőbb jellemzője az időszerűség. A lényege, hogy amennyiben valakiről meghatározott
- 423/424 -
sajtótermékben (médiatartalomban) megalapozatlan tényt állítanak, híresztelnek, való tényt hamis színben tüntetnek fel, a lehetőség szerinti legrövidebb időn belül, igényt terjeszthet elő arra, hogy a sajtótermékben (médiatartalomban) olyan helyreigazító közlemény jelenjen meg, amelyből kitűnik, hogy a sérelmezett közlés mely tényállítása valótlan, megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, és ezzel szemben melyek a való tények. Amennyiben pedig a sajtószerv a helyreigazításra vonatkozó kötelezettségének nem tesz önként eleget, az érintett személy ugyancsak rövid időn belül egy csak szűk körű bizonyítási eljárást lehetővé tevő, soron kívüli polgári peres eljárásban szerezhet érvényt a helyreigazítás iránti követelésének. A valótlan tartalmú sajtóközlemény által okozott sérelem minimális kompenzációjához fűződő méltányolható igény, a valótlan tartalom a valóságnak megfelelő helyreigazítása, kizárólag akkor töltheti be tényleges funkcióját, amennyiben arra a lehetőség szerint legrövidebb időn belül sor kerülhet. Szalai Péter megfogalmazása szerint a szabályozásban a sajtó útján megvalósuló tárgyilagos tájékoztatáshoz fűződő közérdek tükröződik.[1]
A sajtó-helyreigazítási per azért tudja betölteni különleges jogvédelmi szerepét, mert a jogintézmény megjelenése óta a kapcsolódó anyagi jogi - korábban a Ptk., majd a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) - és eljárásjogi - a hatályos polgári perrendtartás - szabályok, a következetes bírói gyakorlattal - elsődlegesen PK 12., 13., 14. és 15. állásfoglalások - együtt egy olyan igényérvényesítési modellt valósítottak meg, amely alkalmas volt a jogvita hatékony és gyors elbírálására. Aki a sajtóközleményben megjelent megalapozatlan tény által okozott sérelmet ebben az eljárásban kívánja orvosolni, a sajtószervvel szemben egyetlen, semmilyen más jogkövetkezménnyel össze nem kapcsolható igényt érvényesíthet: a helyreigazítás jogkövetkezményét. Annak a bizonyítására, hogy megvalósultak-e a helyreigazításhoz szükséges törvényes feltételek, csak korlátozott keretek között kerülhet sor: a jogszabályi rendelkezések a jogvitát lényegében "előrehozzák": Aki a sajtóközleményben megjelent, valótlan tartalmú tényt sérelmezi, nem fordulhat közvetlenül a bírósághoz. A per megindítását ugyanis kötelezően meg kell hogy előzze a sajtószerv felé irányuló - a sérelmezett közlemény megjelenésétől számított harminc napon belül írásban előterjesztendő - előzetes helyreigazítási kérelem, amelynek eredménytelensége a feltétele a keresetlevél előterjesztésének. Az előzetes eljárás a sajtó-helyreigazítási per kötelező és mellőzhetetlen előzménye. A megelőző kérelem alapján van ugyanis a sajtószerv abban a helyzetben, hogy meggyőződhessen a kérelem alaposságáról, így mindenekelőtt arról, hogy rendelkezik-e azokkal az információkkal, amelyek alapján a perben sikerrel védekezhet. Ha a kérelem megtagadhatóságának a törvényi feltételei nem állnak fenn, úgy a sajtószervnek rendkívül rövid időn belül közzéteendő - amely napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében 5 nap, lekérhető médiaszolgáltatás, lineáris médiaszolgáltatás esetében 8 nap, időszaki lap esetében 8 nap (de csak a legközelebbi számban) - helyreigazítási kötelezettsége keletkezik. A helyreigazítás objektív kötelezettség, független a sajtó felróható magatartásától. Amennyiben a sajtószerv hiányos adatok esetében vállalja a - hasonlóan rövid határidőn belül, a helyreigazítási közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt megindítható - perben történő védekezést, annak a kockázatát már neki kell viselnie. Ebből következően eleve nem alkalmazható az a perjogi rendelkezés, amely szerint, ha a fél a perfelvételi szakaszban a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet az arra vonatkozó védekezésének előterjesztése nélkül elismeri és a perre okot nem adott, a perköltségét az ellenfél téríti meg - mivel a helyreigazítás iránti kereset eredményes csak megfelelő előzetesen előterjesztett kérelem esetén lehet, amely alaptalan megtagadása következtében a sajtószerv feltétlenül okot adott a perre. Viszont, ha perre kerül a sor, ott a sajtószerv gyakorlatilag csak azokat a bizonyítékokat adhatja elő, amelyek nyomban a rendelkezésére állnak, a szűk időkeretben és szigorú feltételek mellett lefolytatható bizonyítási eljárás alapján kell a bíróságnak döntenie a sajtó objektív helyreigazítási felelősségéről. Mindehhez kapcsolódóan a jogalkotó a határidőket is a gyorsaság követelményének megfelelően rendezi: a kereset megindítására, a tárgyalás kitűzésére, az ítélet írásba foglalására és kézbesítésére, a perorvoslat elbírálására is az általános szabályokhoz képest rövidebb határidő áll rendelkezésre. Ennek a jól működő modellnek a megváltoztatására sem a jogalkalmazás, sem a jogkereső felek részéről nem merült fel igény.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
