Repülő drónoknak alapvetően a pilóta nélküli repülő eszközöket nevezzük, melyek közé tartozik a kézi vezérlésű játékhelikoptertől a komolyabb, quadrocoptereken át a milliós értékű, programozható eszközökig bármilyen drón. A köztudomással ellentétben nem elsősorban az amerikai hadsereg által felderítésre vagy légicsapás mérésre használt pilóta nélküli repülőgépekre kell gondolnunk, hanem azon pilóta nélküli - "okos repülőgépekre" is - amelyeket katasztrófa által sújtott területen használnak felderítésre, károk felmérésére, illetve kisebb szállítmányok (pl. gyógyszerek) célba juttatására, vagy akár csomagküldési célokra. Használják őket erdészeti és árvízvédelmi feladatokra, illetve egyre elterjedtebb a fotózásra, illetve videózásra történő igénybevételük, amint azt számos sportesemény közvetítése kapcsán megtapasztalhattuk.
Az emberi méltóság, az általános cselekvési szabadság, a magánszféra, valamint az élet- és a testi épség szabadságának Alaptörvény által védett érdekeit ma már a repülő drónok is képesek veszélyeztetni. A játékoktól a katonai célú felhasználásig, a közlekedés biztonságán át jogos igények merülnek fel a szabályozás iránt.
A hazai jogi háttérről elmondható, hogy a repülő eszközökre és azok használatára a légügyi törvényben írtakat kell alkalmazni, ugyanakkor a drónok használatához a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadható frekvencia-engedélyre is szükség van. Meg kell ugyanakkor felelni a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló jogszabályoknak is. A bűnüldözés körében nem lehet vitás az sem, hogy mind az Alkotmányvédelmi Hivatal, mind a Terrorelhárítási Központ és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is érdekelt lehet a repülő drónok alkalmazásában.
A büntetőbíró elsősorban a következményeket vizsgálja, amelyek a repülő drónok használata kapcsán jelentkeznek. Ezek lehetnek negatív következmények, amennyiben bűncselekmény történik, illetve pozitív hatásuk is észlelhető, abban az esetben, ha a repülő drón büntetőeljárás során felhasználható bizonyítékot szolgáltat.
A repülő drónok használatát ezért a büntető anyagi jog és eljárásjog szempontjából is indokolt megvizsgálni. Célom ezért annak bemutatása, hogy a Büntető Törvénykönyv, valamint a Büntetőeljárási törvény (Be.) milyen mértékben alkalmas a repülő drónok által keltett problémák kezelésére.
Fontosnak vélem előre bocsátani, hogy határozott véleményem szerint a Btk. Különös Részébe új törvényi tényállás megállapítása nem szükséges. Ennek érdekében - a teljesség igénye nélkül - igyekszem bemutatni olyan bűncselekményeket, amelyek repülő drón jogellenes alkalmazása esetén felvetődhetnek. Engedély nélküli, vagy esetlegesen regisztráció nélküli használat esetében legfeljebb szabálysértést tartok elképzelhetőnek; ebben az esetben helye lehet új szabálysértési tényállás alkotásának. Ebben a gondolatkörben különös tekintettel kell lenni a ma már mindenki által - akár játékboltokban - beszerezhető esz-
- 385/386 -
közök széles választékára. Ugyancsak szabálysértés lehet pl. az engedélytől (akár frekvencia) eltérő használat is.
1. A büntető anyagi jog területén az elsődleges probléma a jogos védelem kérdésének megítélésénél jelentkezik.
A Btk. 22. § (1) bekezdése alapján nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai, vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
Az nem lehet vitás, hogy a drón képes lehet támadni az Alaptörvényben foglalt olyan releváns jogokat, mint az élet, szabadság és a személyi biztonság.
Ugyanakkor a vizsgált jogintézmény kapcsán számos probléma merül fel. A jogos védelem ugyanis alapvetően embertől származó támadás elhárítására szolgál. Mind a gyakorlat, mind a jogirodalom csupán az aktív emberi magatartást vizsgálta, és ennek kapcsán értelmezte a jogos védelem kérdését. Előfordulhat ugyanakkor természetesen, hogy a saját, vagy más személye, vagy javai elleni támadást közvetett módon, műszaki eszköz által valósítják meg. A tipikus példa a személy testi épsége elleni támadás. Kérdés, hogy ilyennek minősülhet-e a drón embereknek történő szándékos nekivezetése. A következő kérdés, hogy a védekező magatartásnak ki ellen kell irányulnia. A drón, mint műszaki eszköz ellen, vagy az azt irányító személy ellen.
A támadás tényének vagy közvetlenül fenyegető voltának megítélése pl. egy ingatlan fölé reptetett drón esetén rendkívül nehéz. Aligha tekinthetjük támadásnak azt, ha kertünk fölött azért röpköd egy drón, mert azzal valaki játszik, vagy akár rólunk akar jogsértéssel felvételeket készíteni.
További probléma, hogyan vizsgálható a szükségesség egy géppel szemben, amely adott esetben rendkívül kisméretű is lehet. A játékboltokban ma már olyan készülékeket is lehet vásárolni, amelyek szándékos embernek történő nekivezetése esetén sem okoznak sérüléseket. Ugyanakkor előfordulnak olyan nagyobb méretű - pl. televíziós közvetítésre használt - repülő drónok, amelyek lezuhanása tényleges sérülések okozására is alkalmas lehet.
Az iménti kérdések megválaszolásánál részben figyelembe vehetjük pl. az EBH 2007.1584. számú határozatban foglalt iránymutatást, mely szerint a birtokvédelem körében alkalmazott önhatalom is megalapozhatja a jogos védelem megállapíthatóságát.
Összességében azonban a jogos védelem esetében a gyakorlat, és esetleg a jogi szabályozás kisebb mértékű változása adhat majd megoldást.
2. A következő problémás kérdés a magánlaksértés bűncselekmények értelmezése (Btk. 221. §). A törvényi tényállás kétségkívül a magánélet zavartalanságát védi, bűncselekmény vagy szabálysértés is lehet az elkövetési magatartás következménye. Jogi tárgya a lakás, egyéb helyiség, az ahhoz tartozó bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek, vagyis, alapvetően a magánlakás. Ugyanakkor az ingatlan feletti légteret a gyakorlatnak eddig soha nem kellett értelmeznie, soha nem kellett állást foglalni abban a kérdésben, hogy ezen a területen magánlaksértés bekövetkezhet-e, vagy sem. Ezért nézetem szerint - egyelőre - az állapítható meg, hogy a repülő drón, mint eszköz a magánlaksértés "elkövetője" nem lehet. Ezt legfeljebb a kezelő valósítja meg, így azonban értelmetlennek tűnik a bűncselekmény elemzése, hiszen ez utóbbi esetben az eddigi gyakorlat szerint kell a cselekményt megítélni.
3. Ezzel szemben repülő drón jogsértő alkalmazása esetén teljes mértékben elképzelhetőnek tartom a zaklatás törvényi tényállásának alkalmazását (Btk. 222. §).
A bűncselekmény jogi tárgya az emberi méltósághoz és a magánszférához való jog. Elkövetési magatartása elsősorban a háborgatás. Ez alkalmatlankodás, mások megzavarása útján valósul meg. Azaz, bármely nyugtalanságot keltő tevékenység alkalmas lehet a zaklatás megállapítására. A cselekménynek ugyanakkor alkalmasnak kell lennie a mindennapi életvitel megnehezítésére. Ebbe viszont a repülő drónok alkalmazása is értelmezhető.
Nem hagyható figyelmen kívül azonban, hogy nem általános magatartásról, hanem célzatos cselekményről van szó. Azaz, a zaklatás megvalósulásához az szükséges, hogy más rendszeres vagy tartós háborgatása, a megfélemlítés, vagy a magánéletébe, illetve mindennapi életébe önkényes beavatkozás céljából történjen (BH 2011.268.).
Ilyen lehet olyan játékcélú felhasználás, amely szándékosan figyelmen kívül hagyja az ingatlanok határait, és alkalmas mások nyugalmának megzavarására, pl. a drón okozta hanghatással, vagy olyan fajta röptetéssel, amely magában hordozza a sérülés alkalmazásának lehetőségét.
További feltétel a zaklatás első fordulata vonatkozásában, hogy a háborgatás rendszeres, vagy tartós legyen. Azaz, általában hosszabb időn keresztül, folyamatosan, visszatérően nyugtalanítja az elkövető a sértettet.
A gyakorlat a bűncselekmény kapcsán a technikai eszközök alkalmazását már kimunkálta, hiszen az elkövetési magatartás bármi lehet, és a jogértelmezés ide sorolja pl. sms-ek, e-mailek használatát is. De az elkövetési magatartás körében értelmezhető a követés, a lakóhely szemmel tartása is, amely repülő drón útján is megvalósulhat.
4. A repülő drón használata megvalósíthatja a Btk. 226/A. §-ában foglalt becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése bűncselekményét is.
A bűncselekmény célzata a becsület csorbítása hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú felvétel készítése útján. Ezen bűncselekménynek a repülő drón eszköze lehet. Abban az esetben, ha pl. légi felvételt készítenek valamely személyről, annak tudta, beleegyezése nélkül, és az így elkészített felvételt pl. montázs útján meghamisítják, és olyan módon használják fel vagy hozzák nyilvánosságra, amely alkalmas a becsület csorbítására.
5. A repülő drónok által megvalósított jogellenes magatartások körében jelentős helyet foglalhatnak el a köz-
- 386/387 -
lekedési bűncselekmények. Elsősorban a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt (Btk. 232. §) kell vizsgálni.
Ezen bűncselekmény a repülő drónok igénybevétele esetén szinte minden esetben alkalmazható, még akkor is, ha egyébként semmilyen külső szabályozás a repülő drónokra vonatkozóan nincs. A repülő drón olyan jellegű alkalmazása, amely repülőgép, helikopter, vízi- vagy közúti jármű vezetőjét akadályozza, mert pl. szándékosan, vagy gondatlanul a vezető elé reptetik, és ezzel balesetveszélyt idéznek elő, tényállásszerű, és a bűncselekmény megállapítására lehet alkalmas.
Minden olyan esetben, amikor a repülő drónokra vonatkozóan már van szabályozás, a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §) kerülhet szóba.
Ma már köztudomású tény, hogy a katonai célú repülő drónok lényegében nagyméretűek és üzemeltetésük szabályosan, repülőtérről történik. Ezen két körülmény figyelembevételével megállapítható, hogy rájuk a légi közlekedés szabályai vonatkoznak. Ezek megszegése ezért a fenti bűncselekmény megállapítására alkalmas, és nyilvánvaló, hogy külön büntetőjogi szabályozást nem igényel.
6. Alkalmazható bűncselekménynek tartom a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést is (Btk. 165. §). Repülő drón esetében is akkor valósulhat meg ezen cselekmény, ha van valamilyen szabályozás. Ez mind írott vagy szakmai, akár íratlan szabály is lehet. Amennyiben ezek megszegése okozati összefüggésben veszélyhelyzetet és/vagy balesetet, sérülést okoz, a bűncselekmény minden további nélkül megállapítható.
Itt vetődik fel azonban először az esetleges szabályozási igény, ám ez is büntetőjogon kívül, oly módon, hogy az értelmezéshez segítséget nyújthasson.
7. Álláspontom szerint a repülő drónnal vagyon elleni bűncselekmények, sőt gazdasági bűncselekmények is elkövethetők. Ezek közül elsősorban a rongálás jöhet szóba (Btk. 371. §). Szükséges utalni arra, hogy a bűncselekménynek gondatlan alakzata nincs, azaz, csak abban az esetben állapítható meg, ha valaki a repülő eszközt szándékosan vezeti neki más vagyontárgyának és okozza annak megsemmisülését vagy megrongálását.
A polgári célú repülő drónok felhasználása elsősorban megfigyelés, fényképezés, filmezés céljából történik. Alkalmas lehet ezért az üzleti titok megsértése (Btk. 418. §), vagy tiltott adatszerzés bűncselekményének megállapítására (Btk. 422. §).
Az utóbbi esetében problémát lényegében az elkövetés helye okozhat, hiszen kizárólag magánlakás, annak egyéb helyisége vagy azokhoz tartozó bekerített helyen valósulhat meg, vagyis nem csak a lakáson belül. Optikai, elektronikai eszközökkel, kamerával, fényképezőgéppel vagy egyéb lehallgató eszközök felszerelésével a repülő drón alkalmas lehet az ily módon történő adatgyűjtésre, esetleg továbbításra.
8. Az informatika fejlődésének következtében - értelemszerűen - elterjedtek az ahhoz kapcsolódó illegális magatartások. Ma már szinte bárki képes egy információs rendszerbe jogellenesen behatolni. A Btk. teljes körű szabályozásának köszönhetően még az ún. légi hackerekkel szemben is találunk törvényi tényállást. Ilyen a Btk. 423. §-ában megfogalmazott információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekménye, melyet az követi el, aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép. Mindez elkövethető olyan technikai eszközzel, amelyet repülő drónra szerelnek, és azt olyan rendszer vagy eszköz közelébe juttatják, amelyből az információt igyekeznek megszerezni. Kétségtelen, hogy egyfajta XXI. századi bűncselekményről beszélhetünk, azonban a büntetőtörvény már most kész ezen probléma kezelésére.
9. A fentiekre figyelemmel az már nem is lehet kétséges, hogy a repülő drón eszköze lehet a kémkedés bűncselekménye megállapításának is. A Btk. 261. §-a lényegében nyitott törvényi tényállást tartalmaz, hiszen elkövetési magatartása a hírszerző tevékenység folytatása, amely lényegében bármi lehet, nyilvánvaló ezért, hogy pl. katonai objektumok illegális megfigyelése repülő drón útján is megvalósulhat.
10. Végül, a büntető anyagi jog alkalmazása szempontjából a jogosulatlan titkos információgyűjtésre vagy adatszerzésre kell utalni. Ennek elkövetési magatartása a Btk. 307. §-a alapján az engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, illetve adatszerzés engedély nélküli végzése, vagy az engedély kereteinek túllépése.
Nem vitás, hogy ennek a repülő drón eszköze lehet. Természetesen csak abban az esetben valósul meg bűncselekmény, ha külső engedély keretében értelmezhető cselekményről van szó. A repülő drón abban az esetben értendő ide, ha vonatkoztatható rá a Be. 200. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel, azaz, magánlakásban történtek technikai eszközzel történő megfigyelése és rögzítése valósul meg. Ennek engedély nélküli, vagy engedélyt meghaladó alkalmazása esetén nyilvánvaló a bűncselekmény megállapíthatósága.
A cselekményt csak hivatalos személy követheti el, melyből következően nem lehet kizárt, hogy titkos információgyűjtést vagy adatszerzést folytató állami hatóságok repülő drónt is igénybe vehetnek. Ezt jelenleg jogszabály számukra nem tiltja. Jogellenes felhasználás esetén azonban a bűncselekmény megállapításának lehet helye.
A repülő drónok alkalmazása nem csak bűncselekmény megállapítására lehet alkalmas, hanem felveti a büntetőeljárások körében a bizonyításra vonatkozó szabályok vizsgálatát. Nem lehet kétséges, hogy repülő drón szolgáltathat olyan bizonyítékot, amely a Büntetőeljárási törvény vagy a büntető anyagi jog alkalmazása során a bizonyítás szempontjából releváns lehet.
Határozott álláspontom, hogy a repülő drónokra tekintettel a Büntetőeljárási törvény módosítása sem szükséges.
- 387/388 -
1. Jellegénél fogva a Be. 115. §-a szerinti tárgyi bizonyítási eszközként értékelhető, lényegében mind a drón, mind az általa szolgáltatott bizonyíték.
Ennek megítélésénél jelentősége van a Be. 115. § (2) bekezdésében foglalt kiterjesztő értelmezésnek, mely szerint e törvény alkalmazásával tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy, amely műszaki eljárással adatokat rögzít. Nem vitás, hogy a drón ilyennek minősül. Ilyen jellegű műszaki eszközt számtalan esetben használnak fel a büntetőeljárás során a bizonyítás céljából. Ilyen lehet pl. az ipari-kamera felvétele, amely bankrablást rögzít, helikopterről készített felvétel, a tv társaságok büntetőeljárásában felhasznált felvételei, vagy rendőrségi felvételek, pl. tömegzavargások esetén.
A repülő drón ezért a bizonyítás körében hasznos lehet mind információ megszerzésére, mind pedig pl. követés felhasználására.
Az alkalmazásnak azonban értelemszerűen törvényi korlátai lehetnek. Ilyen elsősorban a bizonyítás törvényessége, az ennek kapcsán megfogalmazott tilalmak. A tisztességes eljárás követelménye a repülő drón által szolgáltatott bizonyíték esetén is figyelembe veendő.
Ebben a körben sajátos helyzetet teremt a mérgezett fa gyümölcsének értelmezése. Kontinentális jogrendszerünk általában ezen angolszász felfogást nem osztja. Azaz, nem minősül más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett bizonyítéknak, ha a vizsgálandó és felhasználandó tény normasértéssel beszerzett bizonyítási eszközből ered. Ennek különös jelentősége van pl. a repülő drónok által szolgáltatott információk esetén abban az esetben, ha maga a felhasználás illegálisnak minősül.
Képzeljük el azt az esetet, ha valaki üdülő övezetben az ingatlanok felett azért reptet videokamerával vagy fényképezőgéppel felszerelt eszközt, mert illegálisan szeretne felvételeket készíteni ruhátlanul napozó hölgyekről abból a célból, hogy azt akár valamely közösségi oldalon megjelenítse. Ugyanakkor azonban valamely személy sérelmére elkövetett bűncselekményt, pl. rablást rögzít, amely egy magánlakás kertjében történik.
Abban az esetben, ha az így készült felvételt a büntetőeljárás szabályai szerint a bűnüldöző hatóságok lefoglalják, nem tartom kizártnak a felvétel felhasználását a bizonyítási eljárás során.
Feltétel azonban, hogy a személyiségi jogok megsértése büntető és polgári következményekkel járhat, azaz a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül nem kerülhetnek nyilvánosságra, vagyis a Be. 77. § (2) bekezdésében és 78. § (4) bekezdésében foglaltak szem előtt tartásával kerülhet sor az így készült felvétel felhasználására.
2. Különös jelentősége van a titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés körében a repülő drónnak. A kérdés elsősorban ott merül fel, hogy külső engedélyhez kötött eszköznek, vagy ezen kívülállónak kell-e a repülő drónt tekinteni.
Mind a Nemzetbiztonsági, mind a Rendőrségi törvény azonos módon szabályozza azt a kérdést, mely szerint nem kell bírói engedély épület külső megfigyelésére, objektum, terep, útvonal, jármű, esemény, személy megfigyelésére, vagy ezen megfigyelés rögzítésére.
A Be. 200. § (1) bekezdés a) pontja alapján azonban már külső engedélyhez kötött a magánlakásban történtek technikai eszközzel történő megfigyelése, illetőleg rögzítése, a c) pontja alapján pedig számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy azon tárolt adatok megismerése, rögzítése, felhasználása. Eszerint tehát a titkos kutatás és megfigyelés már engedélyhez kötött.
A kérdés, hogy a repülő drón lehet-e olyan technikai eszköz, amely a fenti jogszabályok körébe tartozik. A Be. ezeket nem sorolja fel, ezért értelemszerűen a repülő drón is ebbe a körbe tartozhat. Azt pedig már az alkalmazás jellege dönti el, hogy engedélyhez kötött, vagy külső engedélyhez nem kötött módon kerül sor a felhasználásra.
Lényegében nem látok különbséget a titkos adatszerzés és a titkos információszerzésre vonatkozó szabályok között a drónok megítélése kérdésében. Az alapvető következtetés ezért az, hogy a repülő drón alkalmazása ma egyik formában sem kizárt.
A bizonyítási eljárás során azonban érdekes lehet a Be. 206. § (1) bekezdésében foglaltak összevetése a repülő drón által szolgáltatott információval. Eszerint ugyanis, ha az ügyész a titkos adatszerzés eredményét a büntetőeljárásban bizonyítékként kívánja felhasználni, a titkos adatszerzés engedélyezése iránti indítványt, a bíróság határozatát, és a titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentést csatolja a nyomozás irataihoz. Azaz, az eredmények elsősorban okirati bizonyíték formájában jelennek meg. Az természetesen nem lehet vitás, hogy tárgyi bizonyítási eszközként kell felhasználni az elkészített felvételeket. A technikai eszköz jellege ezért legfeljebb a végeredményből derül ki, pl. a légi felvétel leírása, vagy megtekintése útján. Ebben az esetben sem biztos, hogy mindig nyilvánvaló a felhasználó számára az, hogy ezt repülő drón készítette.
***
Összességében tehát - álláspontom szerint - a büntető anyagi jog és büntetőeljárási jog szempontjából vizsgálva a távirányított repülők alkalmazását, szükséges rámutatni arra, hogy jelenleg is rendelkezésre állnak olyan jogszabályok, amelyek az alkalmazásuk, felhasználásuk, illetőleg a tiltott igénybevételük következményeinek megállapítása szempontjából relevánsak és figyelembe vehetőek. Felmerül ugyanakkor számos kérdés, amely a drónok jellege folytán további jogi szabályozást igényel. Felhasználásuk ugyanis olyan problémákat valószínűsít, amelyek nem feltétlenül oldhatók meg a jelenlegi szabályozás keretei között. További jogi szabályozás véleményem szerint elsősorban a közlekedés biztonsága, a foglalkozási szabályok, az engedélyezési eljárás, a nyilvántartási és regisztráció körében, valamint esetlegesen a szabálysértés keretei között lehet indokolt.■
- 388 -
Lábjegyzetek:
[1] A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által a távirányított repülők (drónok) használatából eredő adatvédelmi és a magánélet sérthetetlenségét biztosító megfontolásokról Budapesten, 2015. február 5-6. napján rendezett nemzetközi konferencián elhangzott előadás rövidített és szerkesztett változata.
Visszaugrás
