Az Infokommunikáció és jog 2005/1. számában "A hazai UMTS pályázat jogász szemmel" címmel megjelent cikk 3. részében a szerző a pályázat során felmerült egyes különleges jogi kérdéseket elemzi, és ennek során több meglepő (a szerző kifejezésével élve "a jogász közvélemény számára is nehezen értelmezhető és valóban kissé erőltetett"), a hatályos jogszabályokból véleményem szerint nem levezethető következtetésre jut.
Az alábbiakban a cikk egyes, elsősorban a pályázat mint államigazgatási eljárás kérdéseivel foglalkozó megállapításaival kapcsolatos jogi álláspontomat foglalom össze, többnyire a cikk szerkezetének megfelelő sorrendben. A következőkben kifejtettek kizárólag a cikkel, és nem magával a UMTS pályázati eljárással kapcsolatos jogi véleményemet tükrözik, és semmi esetre sem valamelyik pályázó álláspontját.
A cikk szerint a frekvenciahasználati jog fogalmába a frekvenciahasználati jogosultság nem értendő bele. Az alábbiakban be kívánom mutatni, hogy a cikkben foglaltakkal szemben az Eht. (az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény) és a Korm. r. (a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló 11/2003. (I.30.) Korm. rendelet) együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy a frekvenciahasználati jogosultság része a frekvenciahasználati jog fogalmának, így amikor a jogszabály frekvenciahasználati jogot említ, azon frekvenciahasználati jogosultságot is érteni kell.
A hatályos jogszabályok a két fogalom közül egyedül a frekvenciahasználati jogosultságot határozzák meg kifejezetten. A Korm. r. 2. § b) pontja szerint "frekvenciahasználati jogosultság: felhatalmazás, amely az árverés, illetve a pályázat nyertese részére biztosítja, hogy rádió-távközlési tevékenységhez árverés, illetve pályázat tárgyát képező frekvenciakészlet használatára kizárólagosan államigazgatási engedélyt szerezzen, és ezek alapján rádióhálózatot helyezzen üzembe, illetve üzemeltessen" - azaz olyan átfogóbb jellegű jogosultság, amely alapján további államigazgatási engedély, azaz frekvenciakijelölési engedély és rádióengedély szerezhető. (Megjegyzendő, hogy a két fogalom a Korm. r. szerint szinonim: a Korm. r. címe szerint "a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól" szól, de tárgyi hatálya az 1. § b) pontja szerint a "frekvenciahasználati jog árverés, illetve pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra" terjed ki.)
Az Eht. 69. § (1) bekezdésének második mondata egyértelmű különbséget tesz a "frekvenciák használatára vonatkozó" "frekvenciakijelölés, illetve rádióengedély" és a frekvenciahasználati jogosultság között, és kizárólag az utóbbi vonatkozásában előírja, hogy ezt a hatóság "árverés, illetve pályázat esetén" adja ki.
Az Eht. 69. § (2) bekezdése a "frekvenciakijelölés, illetve rádióengedély" és frekvenciahasználati jogosultság iránti eljárásokat összefoglaló néven frekvenciahasználati joggal kapcsolatos eljárásnak nevezi, és részletes szabályai meghatározását külön jogszabály(ok)ra utalja. Ebből, valamint az Eht. 182. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban a Kormány részére a frekvenciagazdálkodással összefüggő jogszabályok megalkotására adott felhatalmazásból is következően az Eht. hatálybalépésekor már hatályos, és a címe szerint frekvenciahasználati jogosultsággal kapcsolatos eljárásról szóló Korm. r. az Eht. értelmében frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárást szabályozó jogszabálynak, és így a frekvenciahasználati jogosultság egyúttal frekvenciahasználati jognak is minősül.
Az Eht. 69. § (3) bekezdése alapján teljesen egyértelművé válik, hogy a frekvenciahasználati jogosultság a tágabb értelmű frekvenciahasználati jog fogalmába tartozik, mivel a (3) bekezdés a frekvenciahasználati joggal kapcsolatos eljárás határidejét főszabályként 42 napban határozza meg, amelyhez képest kivételként, illetve speciális szabályként teszi lehetővé, hogy a "pályázat vagy árverés útján megszerezhető frekvenciák esetében" a frekvenciahasználati joggal kapcsolatos eljárás határideje nyolc hónnappal meghosszabbítható.
A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a cikkben foglaltakkal ellentétben frekvenciahasználati jogon nem kizárólag a frekvenciakijelölési engedélyt és a rádióengedélyt érti az Eht. és a Korm. r., hanem a frekvenciahasználati jogosultságot is, továbbá ugyanezen jogszabályok alapján egyértelmű az is, hogy a Korm. r. szerinti árverés és pályázat az Eht. 69. §-a szerinti frekvenciahasználati joggal kapcsolatos eljárás.
A frekvenciahasználati jog és a frekvenciahasználati jogosultság egymáshoz való viszonyának jelentőségét elsősorban az Eht. 69. §-ának és a Korm. r. szabályainak a UMTS eljárás során alkalmazhatóságának kérdése mutatja.
Abban az esetben ugyanis, ha a frekvenciahasználati jogosultságot tévesen a frekvenciahasználati jogtól élesen elkülönülő, abba bele nem értendő fogalomként értelmeznénk, a Korm. r. a UMTS pályázati eljárásra nem lett volna alkalmazható, mivel annak tárgyi hatálya az 1. § b) pontja szerint a "frekvenciahasználati jog árverés, illetve pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra" terjed ki.
Az Eht. 69. §-a alkalmazandóságából - és mivel a fentiek szerint a pályázat frekvenciahasználati joggal kapcsolatos eljárás, alkalmazandó - következően továbbá, a cikkben foglaltakkal szemben vitássá sem tehető, hogy a Korm. r. szerinti pályázat kérelemre induló eljárás. (A cikk egyik önellentmondása éppen az Eht. 69. §-ával kapcsolatos: a "Hazai elektronikus hírközlési szabályozás" cím alatt a szerző szerint a UMTS pályázatra alkalmazandó az Eht. 69. §-a, míg a "Frekvenciahasználati jogosultság és jog" cím alatt arra a következtésre jut, hogy az Eht. 69. §-a a frekvenciahasználati jogra vonatkozik, de a "pályázat vagy árverés tárgyát már a frekvenciahasználati jogosultság képezi", és így nyilván nem alkalmazandó.)
- 102/103 -
A cikkíró szerint a UMTS pályázati eljárás során felmerült a szabályozás "számos apró inkoherenciája, pontatlansága", és ez az eljárás részletszabályainak a pályázati dokumentációban történő meghatározását nehezítette. Véleményem szerint az eljárás államigazgatási jellegének, és ennek megfelelően az Áe. szabályainak kellő súllyal történő figyelembevételével minden esetleges inkoherencia és pontatlanság kiküszöbölhető.
Az eljárás tárgyát képező UMTS célú frekvenciablokkok vonatkozásában a RAT (jelenleg a a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló 35/2004. (XII.28.) IHM rendelet 1. sz. melléklete) előírta, hogy azok használati jogosultság kizárólag pályázat útján ítélhető oda, azaz a másik szóba jöhető eljárási formát, az árverést kifejezetten kizárta.
Az Eht. 10. § m) pontja és a Korm. r. 3. § (2) bekezdése szerint a pályázati eljárást a Nemzeti Hírközlési Hatóság ("hatóság") folytatja le.
Az Eht. 23. §-a szerint a "hatóság az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezései szerint jár el", illetve a Korm. r. 3. § (1) bekezdése szerint "az árverés, illetve a pályázat [...] az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint lefolytatott eljárás".
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
