Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara és a VII. Budapesti Nyári Egyetem közös szervezésében került sor az ELTE Jogi Kar oktatói által írott és szerkesztett legújabb munkák bemutatására 2002. július 10-én az ELTE Jogi Karának Kari Tanácstermében. A könyvbemutatót Takács Péter egyetemi docens, az ELTE ÁJK tudományos dékánhelyettese nyitotta meg.
Takács Péter megnyitó beszédében kiemelte, hogy a neves jogászok és jogtudósok referátumában bemutatásra kerülő tankönyvek, tanulmánykötetek, monográfiák remélhetőleg a szélesebb érdeklődő közönség számára is kiváló keresztmetszetét nyújtják az ELTE Jogi Karán folyó tudományos munkának. Az alábbiakban az e könyvbemutatón szereplő könyvek tömör, a terjedelmi korlátokra való tekintettel néhol csak vázlatos recenziói olvashatóak.
1. A Mezey Barna által szerkesztett, A Praxistól a Kodifikációig. Csemegi Károly emlékére (1826-1899)1 című kötetet Györgyi Kálmán egyetemi docens, miniszteri biztos, a Magyar Köztársaság volt legfőbb ügyésze mutatta be. E kötet anyagát a Magyar Tudományos Akadémia Jogtörténeti Albizottsága és a Legfelsőbb Bíróság által közösen szervezett, Csemegi Károly halálának századik évfordulóján, 1999. május 7-én tartott emlékkonferencián elhangzott előadások képezik. A kötetben öt tanulmányt találunk, illetőleg egy, Zinner Tibor által összeállított függeléket Csemegi Károly jogász-kortársairól.
Az első tanulmány, melynek szerzője Mezey Barna, Csemegi Károly jogászi életútját mutatja be. Csemegi életpályájának és munkásságának bemutatása mellett a szerző a társadalmi-politikai háttérre is rávilágít, elemezve a jogászság szerepét és feladatát a kiegyezéskor, illetőleg az azt követő esztendőkben. Mezey Barna részletesen ábrázolja, miképpen válhatott Csemegi Károly az első honi büntetőtörvény kodifikátorává.
Horváth Tibor Csemegi Károly méltán főművének tekintett alkotásával, a Csemegi-kódexszel, az első magyar büntetőtörvénykönyvvel, az 1878. évi V. törvénycikkel foglalkozik tanulmányában. Az írás vázolja a kódex alapelveit, felelősségi rendszerét, valamint büntetéstanát, elhelyezve azt a korabeli külföldi elméletek szisztémájában is. A tanulmány végén található összegzés értékeli és méltatja a kódexet, bemutatva azt, hogy miképpen maradhatott a törvénykönyv - igaz, csak egy részében - egészen 1962-ig a büntetőjog hatályos forrása.
A kötet harmadik, Erdei Arpád tollából származó tanulmánya Csemegi Károlyt, mint a büntetőeljárásjog művelőjét méltatja. Csemegi Károly három büntetőeljárásjogi törvénytervezetet (1872, 1882, 1886) is készített, melyek közül a "Sárga Könyv"-nek is nevezett, első tervezetet egészen 1900-ig, a Büntető Perrendtartás hatálybalépéséig a bíróságok mint szokásjogi jogforrást alkalmaztak. Erdei Arpád munkája kiemeli, hogy a Csemegi által felvetett, illetve kidolgozott büntetőeljárási problémák a büntető eljárásjog XX. század végi magyar kodifikálásakor is aktuális és megfontolásra érdemes kérdéseknek bizonyultak.
Kabódi Csaba Csemegi Károly büntetőjogi munkásságának egy, az utókor által elfeledett vetületével foglalkozik. Csemegi Károly ugyanis a börtönügynek, azaz a büntetés-végrehajtásnak is szakavatott ismerője volt. A korabeli nemzetközi büntetés-végrehajtási elméletek megismerését széles körű nyelvtudása is (német, francia, angol, olasz, latin és görög) lehetővé tette. Kabódi Csaba kiemeli, hogy Csemegi a korabeli elméletek közül az igen modernnek mondható, ún. progresszív rendszer híve volt.
Solt Pál írása Csemegi Károlyt, mint kúriai tanácselnököt mutatja be. Csemegi Károly 1879-től nyugdíjazásáig, 1893-ig volt a Magyar Királyi Curia tanácselnöke. A semmítőszéki és kúriai teljes ülési jegyzőkönyvek tanúsága szerint Csemegi az ítélkezésben vett részt. A tanulmány ezen tevékenységével foglalkozik. Solt Pál írásának külön értéke, hogy felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy Csemegi Károly a kúriai könyvtárbizottság elnöki tisztségét is betöltötte.
Jelen tanulmánykötet egyfelől méltó emléket állít Csemegi Károlynak, a magyar büntetőjogtudomány egyik legkimagaslóbb alakjának, másfelől pedig büntetőjogi munkássága kevéssé ismert dimenziónak bemutatásával árnyalja az utókornak Csemegi Károlyról alkotott képét.
2. A Horváth Tibor szerkesztésében megjelent, Büntetés-végrehajtási jog2 című egyetemi tankönyvet Vókó György ügyész (Legfelsőbb Ügyészség) mutatta be, aki e témában már szintén írt tankönyvet a hazai felsőoktatás számára. Honi jogi oktatásunkban a büntetés-végrehajtási jog mint kötelező tantárgy fiatal stúdiumnak mondható. Így e tankönyv Vókó György szerint, bár - mint említésre került - nem egyedüli létező tankönyv a tárgyban - színvonala miatt -, feltétlenül hiánypótlónak mondható. A jelenlegi jogi felsőoktatásban ugyanis a némelykor jogállami tantárgyként is aposztrofált büntetés-végrehajtási jog - a referens reményei szerint - a büntető anyagi jog és a büntető eljárásjog mellett mind fontosabb és fontosabb szerepet fog játszani a büntetőjog tantárgyai között.
Jelen jogi tankönyv, bár célja a hatályos magyar büntetés-végrehajtási jog bemutatása, mégis elméleti megközelítéssel kezdődik. Vázolja a büntetés-végrehajtási jog fogalmát, helyét a jogrendszerben, valamint viszonyát a többi büntető jogághoz. A történeti visszatekintés mellett nemzetközi kitekintést is találunk. Ennek az a célja, hogy a külföldi, egymástól olykor homlokegyenest eltérő modellek mellett a később részletesen bemutatott magyar rendszer sajátosságai jobb megértést nyerjenek az olvasó által.
A hatályos büntetés-végrehajtási jog intézményei között kiemelt helyet foglalnak el - terjedelmileg is - a szabadságvesztésre ítéltek helyzetét rendező szabályok. A tankönyv külön hangsúlyt helyez arra, hogy bemutassa, az elítéltek a büntetés-végrehajtás tartama alatt milyen sui generis büntetés-végrehajtási jogokkal rendelkeznek, s ezek - például a kapcsolattartás joga -miképpen érvényesíthetők, illetve adott esetben korlátozhatók. A szabadságvesztés végrehajtása mellett bemutatásra kerülnek a szabadságvesztéssel nem járó büntetésekre, az intézkedésekre, illetve a fiatalkorúak-ra vonatkozó külön szabályok is. A referens felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy bizonyos intézményeknél már a tankönyv megjelenése óta jogszabályváltozások történtek. Ez azonban a szerzők terhére nem róható, inkább azt fejezi ki, hogy ez, a rendszerváltás következtében alapjaiban megváltozott jogág, milyen dinamikus fejlődésnek van kitéve.
Vókó György külön kiemelte a tankönyv utolsó részét, amely a büntetés-végrehajtás jogállami kontroll-modelljét tárja föl. Ebben a részben a büntetés-végrehajtási jog azon elemei kerülnek bemutatásra - például az ügyész felügyeleti szerepe -, amelyek mintegy garanciális fékekként funkcionálva bizonyítják, hogy a büntetés-végrehajtási jog ma már valóban demokratikus, jogállami jogterületnek mondható. A referens hangsúlyozta továbbá, hogy bár többszerzős műről beszélhetünk, az egységes stílus, illetve szerkesztés a joghallgatók számára könnyen érthetővé, illetve elsajátíthatóvá teszi a Büntetés-végrehajtási jog című tankönyvet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
