A tanulmány kifejezetten a házastársi közös vagyonba tartozó közkereseti és betéti társasági részesedésre vonatkozó speciális családjogi rendelkezéseket vizsgálja, a már kialakult bírói gyakorlat tükrében és a vonatkozó társasági jogi szabályokkal összefüggésben. Cél az összetett szabályanyag magyarázata, szinergiáinak feltárása, a bírói gyakorlat eredményeinek ismertetése és elemzése, a jogkérdések rendszerezése, segítve ezzel a jogalkalmazók munkáját.
The paper specifically examines the specific family law provisions on shares in general partnership and limited partnership forming part of the matrimonial community property, in the light of established case law and in line with the relevant company law rules. The aim of the paper explaining the complex rules, exploring their synergies, presenting and analysing the results of judicial practice, and classification of the legal issues, in order to assist the work of practitioners.
Bár "az ezredfordulón markánsan megjelent a közvélekedésben, miszerint a boldogtalanná vált házasságokat nem kell fenntartani"[1], a statisztikai adatok ezzel szemben a válások csökkenő számát mutatják.[2]
A csökkenő számú válások ellenére, érzékelhetően növekszik azon esetek száma, amelyek során valamely társasági részesedés, vagy egyéb üzleti célú vagyon megosztása, vagy a "vállalkozói vagyont" terhelő tartozás merül fel, kérdések sokaságát vetve fel.
A jelen tanulmány kifejezetten a közkeresti társasági (a továbbiakban: kkt.) és betéti társasági (a továbbiakban: bt.) részesedés olyan gyakorlati problémáit kívánja vizsgálni, amelyek a házastársi közös vagyont érintően merülnek fel. A kutatás azért e két társasági formára fókuszál, mert egyrészről, ezen gazdasági társaságok többsége úgynevezett családi vállalkozás,[3] rendszerint mindkét házastárs részt vesz tagként, másrészről, a korábbi társasági jogi szabályok miatt - a kft. alapítás drága volt, és nehéz volt a kötelezően előírt jegyzett tőkét teljesíteni -, jelentős mértékben megszaporodtak e társasági formák.
A kutatás középpontjában a Ptk. új és vonatkozó családjogi szabályainak, valamint a családjogi bírói gyakorlatnak az elemzése áll. A tanulmány másik célja csokorba szedni a házastársi közös vagyonba tartozó kkt. és bt. társasági részesedést érintő legfontosabb jogkérdéseket[4].
A Ptk. 4:37. § a házastársi közös vagyon címszó alatt az (1) bekezdésben úgy rendelkezik, hogy házastársi vagyonközösség esetén[5] a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak[6], amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
Joggal merül fel a kérdés, hogy a Ptk. ezen szabálya alapján a kkt.-ben, vagy bt.-ben szerzett társasági részesedés beletartozik-e a házastársi közös vagyonba? A Ptk. a kkt.-ra vonatkozó szabályok között, méghozzá a társasági részesedés átruházása címszó alatt, a 3:148. §-ban szól arról, hogy mit ért ez alatt: a tag tagsági jogviszonyon alapuló jogokból és kötelezettségekből álló társasági részesedését. A társasági részesedés tehát nem csak jogokat, hanem kötelezettségeket is magában foglal.[7] A Ptk. családjogi rendelkezései között fellelhető társasági jogi vonatkozású rendelkezésekre tekintettel[8], továbbá a kiforrottnak mondható bírói gyakorlat alapján[9], a társasági részesedés - de nem a társaság tulajdonában lévő vagyontárgyak[10] - a házastársi közös vagyonba tartozik.[11]
Ha mindkét házastárs tagja a gazdasági társaságnak, úgy mindkettejük gazdasági társaságbeli részesedése közös vagyonnak minősül, kivéve, ha az valamelyikük különvagyonához tartozik.[12]
Közös vagyonba tartozik a gazdasági társaságtól kapott osztalék - függetlenül attól, hogy a társasági részesedés külön vagyon, vagy közös vagyon.[13] Közös vagyonba tartozik a személyes közreműködés - amely egy munkavégzésre irányuló társasági jogviszony - díja,[14] e körben nincs jelentősége annak, hogy maga a társasági részesedés külön vagyonba, vagy közös vagyonba tartozik. A társaságnak nyújtott tagi kölcsön[15], amennyiben közös vagyonból került teljesítésre, közös követelés lesz.
A Ptk. 4:37. § (4) bekezdése alapján, nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tarto-
- 9/10 -
zások, amelyek különvagyonnak minősülnek, ez vonatkozik a társasági részesedésre is. Nem tartozik a közös vagyonhoz a házassági életközösség alatt bekövetkezett külön vagyoni társasági rész értéknövekedése sem.
A családjogi rendelkezésekre való tekintettel lényeges kérdés az is, hogy milyen szabályokra kell figyelemmel lennie annak, aki kkt. tagja, illetve bt. beltagja kíván lenni a házastársak közös vagyonának terhére, alapítással, tőkeemeléssel, belépéssel, akár társasági részesedés átruházás útján történő szerzésével. Említve itt a Ptk. 4:37. § (3) bekezdését is, amely szerint, a házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul[16], egyenlő arányban illeti meg, azaz a házastárs még az őt megillető résszel sem rendelkezhet önállóan, mert a közös vagyon osztatlanul illeti a feleket. Tartalmilag pedig azt jelenti, hogy a házastársakat az egymás közötti jogviszonyukban az osztatlan közös tulajdonukban álló vagyontárgyak tekintetében az önálló rendelkezési jog még a saját eszmei tulajdoni hányaduk tekintetében sem illeti meg.[17] Azaz, ha a házastárs a közös vagyonhoz tartozó pénz, vagyontárgy, vagyoni értékű jog felhasználásával kíván társasági részesedést szerezni, akkor ahhoz a másik házastárs hozzájárulása szükséges. A Ptk. 4:45. § (1) bekezdése szerint, a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek. A (2) bekezdés szerint, a hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve, a bírói gyakorlat alapján hozzájárulásnak tekinthető (vélelem), ha a szerződésről való tudomásszerzést követően, a házastárs az ellen nem lép fel, azt elismeri, vagy csak közömbösségét fejezi ki. Ez a vélelem megdönthető[18], ehhez azonban a házastársnak azt kell bizonyítania, hogy a szerződő harmadik személy tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett a hozzájárulás hiányáról.[19]
A Ptk. 4:46. § (1) bekezdése szerint, a házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá. A bírói gyakorlatban kialakult azon álláspont alapján, hogy a vagyoni hozzájárulás ellentételezéseként a tag tagsági jogokat és kötelezettségeket kap cserébe, azaz a társasági szerződés visszterhes, illetve visszterhes a valamely szolgáltatás ellenében szerzett társasági részesedés is[20], a házastárs hozzájárulását vélelmezni lehetne.[21] Azonban a Ptk. 4:48. § a közös lakásra és a társasági vagyoni hozzájárulásra vonatkozóan különös szabályokat állapít meg. A házastárs a vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként gazdasági társaság rendelkezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
