Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Közigazgatási Jogi Tudományos Diákköre (TDK) fontosnak tekinti, hogy a hagyományos jogtudományi kutatások mellett - a Tanszék hagyományaihoz illeszkedően - a közigazgatás gyakorlati működését is megvizsgáljuk. Ennek keretében 2013 óta több, különböző szempontú vizsgálatot folytattunk Balatonlelle városában - a kereskedelmi igazgatás és a közszolgáltatások szervezése körében - Budapest Főváros XIV. Kerületében (Zuglóban) - a kereskedelmi igazgatás és a településüzemeltetés körében -, valamint a 2018. évben - a KÖFOP támogatásával, az NKE ÁKK-val együttműködésben - három magyarországi és szlovéniai önkormányzatnál vizsgáltuk a fakultatív feladatellátás helyét és szerepét.2 A fenti kutatások eredményeire építkezve 2019 tavaszán azt vizsgáltuk meg részletesen, hogy egy turisztikai célpont szerepet betöltő kisvárosban - az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi TDK által már több ízben meglátogatott és elemzett Balatonlellén - milyen szerepet játszik a településüzemeltetési feladatellátás és ez hogyan kapcsolódik a turisztikai szerepkörhöz.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Közigazgatási Jogi Tudományos Diákköre (TDK) fontosnak tekinti, hogy a hagyományos jogtudományi kutatások mellett - a Tanszék hagyományaihoz illeszkedően - a közigazgatás gyakorlati működését is megvizsgáljuk. Ennek keretében 2013 óta több, különböző szempontú vizsgálatot folytattunk Balatonlelle városában - a kereskedelmi igazgatás és a közszolgáltatások szervezése körében - Budapest Főváros XIV. Kerületében (Zuglóban) - a kereskedelmi igazgatás és a településüzemeltetés körében -, valamint a 2018. évben - a KÖFOP támogatásával, az NKE ÁKK-val együttműködésben - három magyarországi és szlovéniai önkormányzatnál vizsgáltuk a fakultatív feladatellátás helyét és szerepét.[2] A fenti kutatások eredményeire építkezve 2019 tavaszán azt vizsgáltuk meg részletesen, hogy egy turisztikai célpont szerepet betöltő kisvárosban - az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi TDK által már több ízben meglátogatott és elemzett Balatonlellén - milyen szerepet játszik a településüzemeltetési feladatellátás és ez hogyan kapcsolódik a turisztikai szerepkörhöz.
A településüzemeltetés fogalmának értelmezése a közigazgatási jogtudományban és a közigazgatás-tudományban egyértelműnek tekinthető. Így a településüzemeltetés körébe sorolják elsősorban a közterületek tisztántartását, a zöldterületek és parkok fenntartását, a köztemető fenntartását, a kommunális hulladékgyűjtést és annak elhelyezését, a kéményseprést, valamint a temetkezési szolgáltatásokat.[3] Ezek a szolgáltatások a magyar önkormányzati jogban a települési önkormányzatok legfontosabb kötelező feladatai közé tartoznak, kötelező ellátásukról ugyanis nemcsak az ágazati törvények rendelkeznek, hanem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 2., 3. és 19. pontjai is kimondják, hogy ezen feladatok ellátásáról az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk. Bár a Mötv. tételes jogi településüzemeltetés fogalma eltér a jogtudományitól, hiszen annál szűkebb, de a Mötv. a külön kezelt hulladékgazdálkodási és zöldterület-fenntartási feladatok ellátását is ebbe a körbe sorolja.[4] A településüzemeltetési szolgáltatások körébe - mint látható - egyes vonalas létesítmények sorolhatóak, amelyek - bár megszervezésük a települési önkormányzatok feladatai körébe tartozik - megfelelő hatékonysággal csak a települési szinten túlmenően biztosíthatóak.[5]
Jóllehet a településüzemeltetési szolgáltatások mint sajátos gazdasági közszolgáltatások Magyarországon és Európa legtöbb államában is önkormányzati feladatnak minősülnek, azonban megszervezésükre több módon kerülhet sor. Elsősorban az új közmenedzsment (New Public Management - NPM) reformjainak hatására a korábban közjogias rendszerben új elemként jelentek meg a piaci típusú mechanizmusok (market-type mechanisms - MTM).[6] Ennek megfelelően a korábbi különféle közjogias jogalanyokra, közvállalatokra építő rendszerben széles körben megjelentek az önkormányzati rész- vagy kizárólagos tulajdonban álló gazdasági társaságok, a különféle szerződéses és köz- és magánszféra együttműködésén alapuló modellek is.[7]
Míg az 1980-as és 1990-es években a már említett, új közmenedzsment által befolyásolt reformok során a településüzemeltetési feladatellátásban erősödött a piaci eszközök alkalmazása, s ezt mind a hazai, mind az uniós jogalkotás jelentős mértékben támogatta is, addig az 1990-es évek végére - Horváth M. Tamás szavaival élve - egyfajta "csendes fordulat" jelent meg. Ennek keretében a közjogias feladatellátás ismét előtérbe került. A 2008/2009-es gazdasági válságot követően Európa több államában remunicipalizációs tendenciák jelentek meg, azaz a korábban alkalmazott piaci megoldások és magánosítás helyett a közvetlen, közjogias önkormányzati feladatellátást helyezték előtérbe.[8]
- 12/13 -
Magyarországon is érvényesültek az európai tendenciák: az 1990-es években a magánjogias, piacias eszközök alkalmazása került előtérbe. Jóllehet ezek szerepe még mindig nagyon fontos a településüzemeltetési közszolgáltatások kapcsán, hiszen nagyon sok esetben ezeket a feladatokat önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, vagy az önkormányzattal szerződő más jogalanyok látják el,[9] azonban a 2000-es évek elejétől, de különösen a 2010-et követő időszakban, hazánkban is megjelentek a remunicipalizációs tendenciák.[10]
Kutatásunk egyik fő célja az volt, hogy megvizsgáljuk, mennyiben érvényesültek ezek a tendenciák egy magyar kisváros, Balatonlelle településüzemeltetésében. Ezenkívül még volt egy fontos eleme a vizsgálatnak. Balatonlelle kiemelt turisztikai célpont (desztináció): a Balaton déli partjának egyik legfontosabb üdülővárosáról van szó, amelynek egyik kiemelkedő értéke és vonzereje a rendezett Balaton-part, valamint a környék természeti értékei és a szőlőművelés és bortermelés. Így a város turisztikai szerepköre miatt is kiemelt szerepe van a településüzemeltetés és a helyi környezet védelmével összefüggő feladatoknak, hiszen a település turisztikai vonzerejének megőrzését és fenntartását is szolgálják egyben.[11] Így vizsgálatunkban arra is kitértünk, hogy ez a szempontrendszer mennyiben jelenik meg a balatonlellei feladatellátásban.
Korábbi, a Jegyző és Közigazgatásban is megjelent kutatásaink során szerzett tapasztalatainkra is alapozva, ennek a vizsgálatnak az alapját is egyrészt a helyi önkormányzati szabályozás (elsősorban az önkormányzati rendeletek) előzetes elemzése jelentette, valamint megvizsgáltuk a balatonlellei költségvetési gazdálkodás adatait, továbbá az egyes önkormányzati irányítású szervezetek feladatait és jogállását is. Az előzetes, a szabályozásra, a költségvetési adatokra és a szervezeti dokumentumokra alapozott vizsgálatokat egy félig strukturált, a települési önkormányzat vezetőivel folytatott interjú során szerzett eredményekkel egészítettük ki. Az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tudományos Diákköre ezúton is köszönetét fejezi ki Kenéz István polgármester úrnak és Rutai Évának, a Balatonlellei Városüzemeltetési Szervezet vezetőjének az adatokhoz való hozzáférés biztosításán túl az interjúban és az empirikus vizsgálatban való közreműködéséért és segítségéért.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
