A felek 2001. október 17-én "Megbízási szerződés ingatlan értékesítésének közvetítésére" címmel szerződést (a továbbiakban: Szerződés) kötöttek egymással, amelyben a felperes, mint megbízó arra vállalt kötelezettséget, hogy ingatlanközvetítőként eljár az alperes tulajdonában álló budapesti ingatlanok pályáztatási rendszerben történő értékesítése érdekében. A Szerződést a felek egy évre kötötték. A Szerződés alapján a felperes kötelezettsége volt az ingatlanok eladás céljából való bemutatásának elősegítése, javaslattétel az értékesítéshez esetleg szükséges marketing tevékenységre, a pályáztatás lebonyolítása, az ingatlanok eladására vonatkozó szerződés megkötésében való segítségnyújtás, továbbá tájékoztatás nyújtása az alperesnek a megbízottként kifejtett tevékenységéről. A felek azt is kikötötték, hogy a felperesnek olyan vevőt kell keresnie, aki legalább 6 millió EUR vételárat hajlandó fizetni az ingatlanokért.
A felperes a Szerződés szerinti tevékenység ellátásáért díjazásra volt jogosult. Ha az alperes és a felperes által bemutatott fél között olyan adásvételi szerződés jön létre, amely szerint az ingatlan vételára 6 millió EUR, az alperes a vételár alapján 1,25% + áfa összegű közvetítői díjat köteles megfizetni a felperesnek. Ha a vételár magasabb, az alperes a 6 millió EUR 1,25%-át és a 6 millió EUR feletti összeg 15%-át köteles az áfával megnövelten díjként megfizetni.
A Szerződés 5. pontja akként rendelkezett, hogy a díjat forintban kell megfizetni és az a vevő részéről az alperesnek megfizetett összeg jóváírását követő 10 banki napon belül, a felperes által kibocsátott számla alapján esedékes.
A felperes által szervezett pályáztatási eljárás eredményeként a H. Kft. tette a legjobb ajánlatot és az alperes a vevővel megkötötte az ingatlan adásvételi szerződést 6 450 000 EUR nettó és 6 562 500 EUR bruttó vételár mellett. Az adásvételi szerződés 11. pontja kimondta, hogy az eladó alperes a környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel okozott kárért való felelősségét a pályázati dokumentációban kizárta, a vevő pedig a környezeti szennyeződésért való felelősség kizárását kifejezetten és visszavonhatatlanul elismeri és elfogadja. Utalt az adásvételi szerződés arra is, hogy ezt a felelősség kizárást a vételár megállapításánál figyelembe vették.
Az adásvételi szerződés szerint fizetendő első vételár részletet a vevő nem fizette meg arra hivatkozással, hogy a megvásárolt ingatlanokon általa korábban nem ismert környezetszennyezést fedezett fel, aminek mentesítési költségeit álláspontja szerint az eladó alperesnek kell viselnie. A vevő nem-teljesítése miatt az eladó alperes elállt a szerződéstől. A felperes számlát állított ki az alperesnek az ingatlanközvetítői jutalékról, a számlát azonban az alperes teljesítés nélkül visszaküldte, vitatva azt, hogy a felperes megilletné a közvetítői díj.
2. A felperes keresetlevelet nyújtott be a Választottbírósághoz és kérte, hogy a Választottbíróság kötelezze az alperest 46 120 125 forint és késedelmi kamatainak megfizetésére. Követelésének összegszerűségét akként határozta meg, hogy a 6 millió EUR vételárrész után 1,25%-os jutalék (75 000 EUR) a 6 millió EUR fölötti vételárrész, 450 000 EUR után pedig 15%-os jutalék (67 000 EUR) illeti meg. Az összesen 142 500 EUR jutalék 25%-os áfával növelve 178 125 EUR-t tesz ki, amelynek forint ellenértékére tartott igényt a felperes. Az átszámítást az MNB által 2000. november 13-ára, a felperesi számla kiállításának napjára meghatározott középárfolyamon végezte el, amely szerint 1 EUR 258,92 forint volt.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az adásvételi szerződés nem jött létre, mert a szerződő felek között nem volt meg a konszenzus a környezeti károkkal kapcsolatban, márpedig ez olyan lényeges kérdés, hogy az ebben való megegyezés hiánya kizárja a szerződés létrejöttét. Szerződés létrejötte nélkül nem teljesültek a felperes díjigényének a szerződésben meghatározott feltételei. Mindezeken túlmenően a felperes követelésének összegszerűségét is vitatta az alperes, mert álláspontja szerint nem a számla kiállításának napján érvényes árfolyamon, hanem a felperes teljesítésének időpontjában irányadó árfolyamon kellett volna elvégezni az EUR-ban meghatározott összegek forintra való átszámítását. Más kérdés, hogy mivel teljesítés nem történt, ez az árfolyam nem határozható meg.
A Választottbíróság ítéletet hozott, amelyben az alperest 41 946 656 forint és késedelmi kamatai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan pedig a felperes keresetét elutasította. Ítéletét a Választottbíróság a következőkkel indokolta.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
