A futballhuliganizmus elleni fellépés kapcsán fokozottan kell érvényre juttatni a jogalkotó akaratát, valamint messzemenően szem előtt kell tartani az érintett személyek felelősségre vonásánál az általános megelőzés elvét.
I. A labdarúgó-mérkőzés a hazai csapat győzelmével zárult. A vendégszurkolók ebbe nem nyugodtak bele, a mérkőzés végén leözönlöttek a lelátóról a pályára, szidalmazták a játékvezetőket. Egy ismeretlen személy a lelátóról megdobta a játékvezető-asszisztenst egy teli kólásflakonnal, aki a felé repülő tárgy elől ellépett, ekkor a tömegből egy ismeretlen, piros melegítős férfi arcon ütötte. A vendégcsapat játékosa, az I. rendű vádlott pedig szemből, az öltözők felől futva közeledett, megragadta a játékvezető-asszisztens mezét, megtaszította, majd ököllel mellkason ütötte. A II. rendű vádlott, aki nézőként volt jelen a mérkőzésen, s szintén a játékvezető-asszisztenst körülvevő tömegben tartózkodott, előlépett, ököllel bal halántékon ütötte a játékvezető-asszisztenst, majd visszabújt a tömegbe.
A játékvezető-asszisztens az őt ért bántalmazások következtében a koponya, a csukló és a kéz zúzódásos sérüléseit szenvedte el, mely sérülések nyolc napon belül gyógyultak.
A játékvezető-asszisztens joghatályos magánindítványt terjesztett elő az őt ért bántalmazások miatt.
II. A kispályás labdarúgó-mérkőzésen a II. rendű vádlott játékosként vett részt. A mérkőzés elején a játékvezető megítélt egy gólt, melyet az ellenfél kapusa többszöri figyelmeztetés ellenére sem vett tudomásul, ezért a játékvezető kiállította a kapust. A II. rendű vádlott a játékvezetőt szidalmazni kezdte, majd felé köpött, ezért a játékvezető őt is kiállította. Ennek következtében a játékostársak felzúdultak, a játékvezető megpróbált még több személyt piros lappal kiállítani, majd lefújta a mérkőzést. Ekkor a kiállított játékosok csapattársai a játékvezető köré tömörültek, melyet észleltek a szomszédos mérkőzéseket vezető játékvezetők, akik szaladva indultak a játékvezető társuk segítségére. A II. rendű vádlott a kapunál az egyik szomszédos mérkőzést vezető játékvezetőt fellökte. Ezt követően két társa közrefogta az első mérkőzést vezető játékvezetőt - aki ekkorra már kapott valakitől egy pofont -, s megpróbálták őt védeni. Az első mérkőzést vezető játékvezető körül kialakult csoport tagjai ekkor őket is lökdösni kezdték, szidalmazták, majd a II. rendű vádlott hirtelen kilépett a tömegből, egy alkalommal, nagy erővel ágyékon rúgta a már bántalmazott első mérkőzést vezető játékvezetőt.
A bántalmazás következtében a sértett játékvezető nyolc napon belül gyógyuló, zúzódásos sérülést szenvedett.
A sértett a sérelmére elkövetett bántalmazás miatt joghatályos magánindítványt terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság az I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki - az elkövetéskor hatályban volt - Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 271. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében. Ezért őt 400 napi - 200 forint összegű egynapi - tételű, így összesen 80 000 forint pénzbüntetésre ítélte.
Az elsőfokú bíróság a II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 271. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő 2 rendbeli társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év börtönbüntetésre és 100 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.[1]
Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a bűncselekmények elbírálása kapcsán - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2. §-a alapján - az elkövetéskor hatályban lévő törvényt alkalmazta.
A bíróság nem adott helyt azon ügyészi indítványnak, hogy a garázdaságokkal halmazatban a Btk. 170. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő és büntetendő könnyű testi sértés vétségének elkövetését is megállapítsa, ugyanis az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az állandó bírói gyakorlat értelmében a három év szabadságvesztés-büntetéssel fenyegetett csoportos garázdaság bűntettébe beleolvad a két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő könnyű testi sértés vétsége. Ezt fogalmazza meg a 34. számú büntető kollégiumi vélemény, mely szerint bűnhalmazat akkor létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a testi sértés vagy a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés vagy a rongálás büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé.
Az ítélet ellen az ügyészség mindkét vádlott terhére fellebbezést jelentett be téves jogi minősítés miatt, bűnösségüknek a könnyű testi sértés vétségeiben is történő
- 20/21 -
megállapítása, valamint súlyosítás és az I. rendű vádlottal szemben végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés, valamint pénzmellékbüntetés kiszabása céljából, míg a II. rendű vádlottal szemben hosszabb tartamú börtönbüntetésnek hosszabb tartamú próbaidőre történő felfüggesztése céljából.
A másodfokú ügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, az I. rendű vádlott bűnösségének 1 rendbeli, a II. rendű vádlott bűnösségének 2 rendbeli könnyű testi sértés vétségében való megállapítása és a kiszabott büntetések súlyosítása végett, a vádlottakkal szemben kiszabott büntetések lényeges súlyosítását, halmazati büntetésül végrehajtandó szabadságvesztés-büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozva.
Az ítélet ellen az I. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, míg a II. rendű vádlott és védője a büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést, amelyet a II. rendű vádlott felmentésére irányulóan is fenntartottak.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett testi sértés vétségében [Btk. 170. § (1) bekezdés] is. Ezért őt halmazati büntetésül 6 hónapi börtönbüntetésre és 80 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
A másodfokú bíróság a II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli testi sértés vétségében [Btk. 170. § (1) bekezdés] is, amelyből egyrendbeli bűncselekményt társtettesként követett el. Ezért a vele szemben kiszabott pénzmellékbüntetés összegét 150 000 forintra felemelte.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
