Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az információs önrendelkezés és az információszabadság a személy autonómiájának két, egymást kiegészítő feltétele. Bár egyaránt "adatokkal" kapcsolatosak, együttes, egy bekezdésben való szabályozásuk az Alaptörvényben korántsem magától értetődő: a személyes adatok védelméhez (az információs önrendelkezéshez) való jognak a kapcsolata sokkal szorosabb a magánszféra védelméhez való joggal, a közérdekű adatok nyilvánossága pedig elsősorban a véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolható. Ennek megfelelően az információs szabadságjogok védelme alkotmánybírósági gyakorlatának bemutatására irányuló elemzés - ugyanabból a célból és módszertannal -, de két tanulmány keretében vizsgálja a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogokhoz (információs önrendelkezési jog, információszabadság) kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlatot. A tanulmányok célja, hogy az ügyek mentén formálódott, összetett, szerteágazó és egyben folyamatosan fejlődő gyakorlatot rendszerezett keretbe foglalják, és ezáltal elősegítsék annak jobb megértését, valamint hozzájáruljanak a gyakorlat egységének fenntartásához is. A tanulmányok az Alaptörvény hatálybalépését követően született, érdemi alkotmánybírósági határozatokra koncentrálnak, következtetéseiket azokból vonják le, a könnyebb áttekinthetőség és a gyakorlati alkalmazhatóság érdekében a vizsgált kérdéseket pedig számos, az Alkotmánybíróság gyakorlatából vett példával szemléltetik. Jelen tanulmány a személyes adatok védelmének alkotmánybírósági gyakorlatát mutatja be.
Kulcsszavak: információs önrendelkezési jog, személyes adat, különleges adat, adatkezelés, célhoz kötött adatkezelés, magánszféravédelem
In the case law of the Hungarian Constitutional Court, informational self-determination and freedom of information have been regarded as two complementary conditions of individual autonomy. Although both rights concern "data", their joint regulation within a single provision of the Hungarian Fundamental Law is by no means self-evident: the right to the protection of personal data (informational self-determination) is much more closely connected to the right to privacy, whereas the freedom of information is primarily linked to freedom of expression. Accordingly, the analysis of the Constitutional Court's case law concerning the protection of information-related fundamental rights - pursuing the same objectives and applying the same methodology - examines in two separate studies the constitutional jurisprudence relating to the right to the protection of personal data and the right to access and disseminate data of public interest (informational self-determination and freedom of information). The purpose of these studies is to systematise the complex, diverse and continuously evolving body of case law that has developed through individual cases, thereby contributing to a better understanding of the relevant practice and to maintaining its coherence. The studies focus on substantive decisions of the Constitutional Court adopted after the entry into force of the Fundamental Law. Their conclusions are drawn from these decisions, and, in order to ensure greater clarity and practical applicability, the issues examined are illustrated through numerous examples taken from the Constitutional Court's jurisprudence. The present study examines the Constitutional Court's case-law concerning the constitutional protection of personal data.
Keywords: right to informational self-determination, personal data, special categories of personal data, data processing, purpose limitation, right to privacy
Az állam információszerző- és tárolóképességének - információs hatalmának - jelentős növekedése következtében egyre hangsúlyosabbá vált az a kérdés, hogy az egyén milyen módon őrizheti meg autonómiáját és magánszféráját az állami adatkezelésekkel szemben. A modern állam működésének egyik meghatározó sajátossága ugyanis, hogy a közfeladatok ellátása során nagy mennyiségű személyes adat kezelésére kerül sor, amely szükségessé teszi az egyén megfelelő alkotmányos védelmét az információs egyensúlytalanságból fakadó kockázatokkal szemben. Részben ennek köszönhető az információs szabadságjogok, tehát a személyes adatok védelméhez való jog (az információs önrendelkezési jog) és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog (az információszabadság) kialakulása és jelentőségének az elmúlt évtizedekben történő növekedése.
A magyar jogrendszerben a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos rangra emelését az Alkotmány módosításáról szóló, a jogállami rendszert megalapozó 1989. évi XXXI. törvény teremtette meg, amely az Alkotmány 59. §-ában biztosította az alapjogi védelmet. Az Alkotmányt 2012. január 1-jei hatállyal felváltó Alaptörvény VI. cikke [eredetileg (2) bekezdése, majd 2018. június 29. napjától (3) bekezdése] szintén alapvető jogként, immár kifejezetten az alapjogi katalógus részeként biztosítja a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot is. Bár egyaránt "adatokkal" kapcsolatosak, együttes, egy bekezdésben való szabályozásuk korántsem magától értetődő: a személyes adatok védelméhez (az információs önrendelkezéshez) való jognak a kapcsolata sokkal szorosabb a magánszféra védelméhez való joggal, a közérdekű adatok nyilvánossága pedig elsősorban a véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolható. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a rendszerváltozást követően Magyarországon a jogalkotó mindig egy jogszabályban szabályozta a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát, továbbá "az információs önrendelkezés és az információszabadság a személy autonómiájának két, egymást kiegészítő feltétele".[2]
- 34/35 -
A személyes adatok védelméhez való jog az egyén információs önrendelkezését biztosítva azt fejezi ki, hogy az érintett személy alapvetően maga jogosult meghatározni, hogy személyes adataival milyen módon, milyen célból és milyen feltételek mellett rendelkezzenek. A magánszféra védelméhez való joggal való kapcsolatot az alapozza meg, hogy a személyes adatok kezelése közvetlenül érintheti az egyén autonómiáját, személyiségi jogait és önmeghatározását. Az alapjogi védelem főszabálya ennek megfelelően a nyilvánosság kizárása. Az információs önrendelkezési jog elnevezés ezért különösen találó, mivel a személyes adatok kezelésére főszabály szerint maga az adat alanya adhat felhatalmazást, meghatározva ezzel az adatkezelés kereteit.
A tanulmány elsődleges célja az Alaptörvény hatálybalépését követő alkotmánybírósági gyakorlat egy speciális szempontból történő bemutatása: a vizsgálat fókuszában az a kérdés áll, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata által kialakított, a személyes adatok védelmének biztosítására vonatkozó követelmények miként épülnek be az alapjog esetleges korlátozásának vizsgálatába, illetve milyen alkotmányossági teszt alapján kerül sor ezen alapvető jog korlátozásának megítélésére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
