Az Európai Bizottság 2000. októberben felmérést kezdeményezett szoftver-releváns szabadalmak kérdéskörében. Okot erre a felmérésre az a félelem adott, miszerint a közösségi szintű egységes jogi szabályozás hiánya a versenyképességet és a gazdasági növekedést az Európai Unión belül fékezi. A felmérés és a hatástanulmány alapján kidolgozott irányelvjavaslat az EU eddigi történetében nem ismert nyilvános ellenállást váltott ki.
Az irányelv célja az lenne, hogy a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatósága ugyanúgy, mint a technológia más területén a szabadalom általában, ösztönözze a fejlesztést azáltal, hogy a jogtulajdonosnak kielégítő védelmet biztosít találmányukra, és így nem riasztja el őket a további fejlesztéstől. Az irányelv ellenzői, elsősorban a szabad forrású szoftver hívei, több ponton is támadták a irányelvtervezetet és az azzal megvalósítani kívánt célokat.
Alább az irányelvjavaslat kronológiai hátterének bemutatása után az irányelvjavaslat szövegének részletes elemzését adjuk, megkísérelve ezzel az irányelv tartalmának objektív bemutatását és ezáltal a vele szemben kialakult aggályok eloszlatását.[1]
2000. márciusában az Európai Bizottság a számítógépi programok szabadalmazhatóságáról szóló hatástanulmányt készíttetett.[2] A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslatot a Bizottság 2002. február 20-án terjesztette elő. Az eljárás ún. együttdöntési eljárás keretében zajlik.
A Versenyképességi Tanács 2002. november 14-én a módosításokat is tartalmazó közös megközelítést fogadott el. Az Európai Parlamentben 2003. június 18-án készült el a jogi és belső piaci bizottság jelentése az irányelvjavaslatról.[3] Az Európai Parlament 2003. szeptember 24-én szavazott az irányelvjavaslathoz beérkezett módosító javaslatokról, 64 javaslat elfogadásával.[4] Amennyiben a Bizottság és a Tanács az Európai Parlament összes módosító javaslatát elfogadta volna, az Európában a szabadalmi rendszert visszavetette volna a 19. századi szintre, kizárólag az akkor létező iparágakra koncentrálva azt.[5] A Parlamenti módosító javaslatok közül a Bizottság 21 -et tartott elfogadhatónak.
Magyarország érdemben csak a csatlakozása után, azaz 2004. május 1-jét követően tudott részt venni a közösségi szabályozást előkészítő munkákban.
A Versenyképességi Tanács a 2004. május 18-i ülésén politikai megállapodást fogadott el. Ezen az ülésen Magyarország is véleményt nyilvánított. Magyarország az irányelvjavaslat szövegének egyes pontjaival kapcsolatban aggályokat jelzett, azonban a vita fényében átdolgozott elnökségi kompromisszumos javaslat ezeket az aggályokat eloszlatta, így Magyarország a közös álláspontot megszavazta.
Az irányelvjavaslat mind érdekképviseleti, mind pedig kormányzati szinten az érdeklődés középpontjába került, ugyanis különösen a nyílt forráskódú, illetve szabad szoftvereket készítők és használók közössége aggályát fejezte ki az irányjavaslat hatásai és szövegezése tekintetében egyaránt. Az álláspontok megvitatására több ízben, különböző, köztük kormányzati és országgyűlési fórumokon is sor került. Az Országgyűlés egyeztetési eljárást is kezdeményezett a 2004. évi LIII. törvény[6] alapján.
A Kormány 2004. szeptember 8-án megtárgyalta az irányelvjavaslatot, és felkérte az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságot (EKTB), hogy továbbra is kísérje figyelemmel a döntéshozatali eljárás következő szakaszait, és az irányelvjavaslattal kapcsolatos nemzetközi és hazai fejleményeket, valamint folytassa az irányelvjavaslat által a magyar gazdaságra gyakorolt hatások átfogó felmérését. A 2004 decemberében elkészült hatástanulmány következtetéseiben megállapította, hogy az irányelvjavaslat "összhangban áll a magyar nemzetgazdaság, azon belül is a versenyképesnek, innovatívnak és fejlettnek mondható IKT szektor érdekeivel. Az irányelvnek a Tanácsban kialakított szöveggel való elfogadása összességében kedvező hatást gyakorolna a magyar gazdaságra - az irányelvjavaslat céljaival megegyezően." A hatástanulmányt az EKTB megküldte a az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának és az Európai Parlament magyar képviselőinek.
A Kormány azt is az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság feladatává tette, hogy készítsen elő nyilatkozat-tervezetet, amelyben a közös álláspont formális elfogadásakor Magyarország kéri, hogy az uniós eljárás további szakaszaiban a piaci szereplők érdekei, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, megfelelően tükröződjenek. A nyilatkozat a Tanács részére 2004 novemberében átadásra került. A nyilatkozatban Magyarország jelezte, hogy támogatja egy olyan közösségi szabályozás megalkotását, amely a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságának feltételeit egyértelműen rögzíti és az eddigi eltérő tagállami gyakorlatot egységesíti. Ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az uniós eljárás további szakaszaiban és az irányelv alkalmazása során a piaci szereplők érdekei, különös tekintettel a kis-és középvállalkozásokra, megfelelően érvényesüljenek.
Az irányelvjavaslatra vonatkozóan 2005. január 10-én 61 EP képviselő indítványt nyújtott be a Parlamentnek, amelyben kérték, hogy tekintettel a tavaly júniusi Európai Parlamenti választásokra és az irányelvjavaslatban azóta eszközölt "lényegi változtatásokra", a Bizottság vizsgálja felül javaslatát. Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 54-56. cikkei alapján a Parlament az együttdöntési eljárásban, az első olvasat után, figyelemmel kíséri a javaslat előrehaladását, amíg az első olvasat a Tanács általi elfogadással le nem zárul. És mivel a 2004. május 18-i politikai megállapodást a Tanács még hivatalosan nem erősítette meg, ezért lehetőség volt ennek az ún. nyomon követési eljárásnak a kezdeményezésére. Az együttdöntési eljárás keretében lehetőség van arra, hogy a javaslat az EP Elnökének kérésére újra visszakerüljön a Bizottsághoz.
A Parlament a 2005. február 17-i ülésén megszavazta az irányelvjavaslat visszautalását a Bizottsághoz. A Bizottság elnöke 2005. február 25-én kelt levelében tájékoztatta a Parlament elnökét arról, hogy a Bizottságnak nem áll szándékában új javaslatot benyújtani a Parlamentnek és a Tanácsnak, hanem arra számít, hogy a Tanács mielőbb elfogadja a korábbi politikai megállapodás alapján a közös álláspontját, és így folytatódhat tovább az együttdöntési eljárás, amelynek során a Bizottság majd kész lesz valamennyi álláspontot körültekintően megvizsgálni. A Parlament elnöke ezek után meghívta a Bizottság elnökét az EP Elnökök Értekezletének március 3-ai ülésére, hogy ott adjon magyarázatot a Bizottság álláspontjára a politikai csoportok elnökeinek. A Bizottság akkori álláspontja szerint jobbnak látszott kitartani egyelőre az eredeti álláspont mellett és megvárni a március 7-ei Tanács ülés eredményét az irányelvjavaslat elfogadásáról, "elkerülendő az olyan változtatásokat, amelyek bizonyos fokú káoszt okozhatnának az eljárásban". Felhívta továbbá a Bizottság a figyelmet arra, hogy a Parlamentnek a második olvasat során lehetősége lesz módosítani vagy akár el is utasítani a Tanács közös álláspontját. A Parlament elnöke tudomásul vette a Bizottság álláspontját.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
