Azt államháztartásról szóló törvény 2003 óta részletesen rendelkezik a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről. Ennek egyik eleme a belső ellenőrzés[1] is amely független a FEUVE rendszerétől, a könyvvizsgáló munkájától és a számvevőszéki ellenőrzésektől. A belső ellenőrzési rendszer kialakításáért és működtetéséért a hivatal jegyzője a felelős. Alábbiakban néhány olyan gyakorlati problémát járok körbe, melyek a polgármesteri hivatalokban merülnek fel a belső ellenőrzési rendszer megszervezése, működtetése során.
A költségvetési szervek belső ellenőrzését a 193/2003. (XI. 26.) kormányrendelet szabályozza részletesen, mely előírja[2] kockázatelemzés, stratégiai ellenőrzési terv és éves ellenőrzési terv, valamint belső ellenőrzési kézikönyv készítését[3] is. Tehát az önkormányzati hivatalban nem csupán egy tárgyévre vonatkozó részletes éves tervnek kell léteznie, hanem készíteni kell általános ügyrendet tartalmazó kézikönyvet, valamint egy 3-5 évre szóló, az ellenőrzés fő csapásirányait vázoló stratégiai ellenőrzési tervet is, amely nyilvánvalóan épít az azt megelőzően készített kockázatelemzésre, amely rámutat a hivatal működésének gyenge pontjaira, rendszerszintű problémáira. Sajnos a valóságban a kézikönyvek, stratégiai ellenőrzési tervek és kockázatelemzések nem mindig léteznek, vagy felületesek, vagy évekkel ezelőtt készültek és mára teljesen elavultak.
A terveket a költségvetési szerv vezetője, azaz a Jegyző hagyja jóvá[4] nem pedig a polgármester vagy a pénzügyi bizottság vagy a képviselő testület. Ennek ellentmond a hatályos önkormányzati törvényünk 92. § (6) bekezdése, mely szerint mégis a képviselő testület hagyja jóvá a belső ellenőrzési tervet november 15-ig. Ha azonban az önkormányzat belső ellenőrzése társulás keretében történik, akkor csak egyetlen ellenőrzési kézikönyv készül társulási szinten[5], azonban a társulásban résztvevő önkormányzatok előzetesen saját ellenőrzési tervet és stratégiai ellenőrzési tervet fogadnak el, melyet aztán a társuláshoz küldenek meg október 31-ig, s ezt egészíti ki a társulás munkaszervezete a saját hivatalára vonatkozó tervekkel.
A polgármesternek a zárszámadással egyidejűleg, de legkésőbb tárgyévet követő március 20-ig kell a képviselő testület elé terjesztenie az éves ellenőrzési jelentést, mely egy összefoglaló beszámoló a képviselő testület tagjai számára a belső ellenőrzés eredményeiről, elmúlt évi főbb megállapításairól. Az ÁSZ 2010. évi tapasztalatai azt mutatják, hogy a vizsgált községek kb. felénél[6] ez a visszacsatoló, tájékoztató és értékelő elem elmarad.
Sajnos a jóváhagyott tervekből gyakran hiányoznak olyan kulcsfontosságú, aktuális ellenőrzési témák, amelyeket az ÁSZ is gyakran észrevételez. Ezek: EU-s források felhasználása; beruházások; közbeszerzési eljárások; céljellegű támogatások felhasználása; saját gazdasági társaságok működése, gazdálkodása; civil szervezeteknek adott támogatások felhasználása, és elszámoltatása, továbbá indokolatlanul kevés ellenőrzés jut magára a Hivatalra, az alárendelt szervekkel szemben.
A belső ellenőrzésre fordítható kapacitások tervezése főleg a kisebb településeken okoz problémákat. Az éves ellenőrzési terv megadja a szükséges ellenőrzési munkanapok, munkaórák számát[7]. Általában ekkor derül ki, hogy a revizori létszám vagy az ellenőrzésekre szánt forrás, normatív támogatás nem elegendő. További probléma, hogy a feszített ellenőrzési tervbe az eseti, év közben váratlanul felmerülő ellenőrzési témákra már nem jut revizori kapacitás.
A külső vállalkozókkal kötött szolgáltatási szerződések tartalma és költsége is vizsgálandó. A "külső" belső ellenőrnek is meg kell felelnie a regisztrációs és képzési követelményeknek[8], hiszen egyben ő látja el a belső ellenőrzési vezető feladatkörét is. A jegyzőnek tehát érdemes meggyőződnie arról, hogy üzleti partnere eleget tud-e tenni a jogszabályban leírt követelményeknek. Szabálytalanul felhasznált revizori normatív támogatást a MÁK felfüggeszti, utólag visszavonja.
2009 óta a költségvetési belső ellenőröknek kötelező regisztráltatniuk magukat az NGM-nél[9] és 1+2 éves kötelező továbbképzésen kell részt venniük[10] amely vizsgával zárul. Érdemes tehát a jegyzőknek megnézni, hogy revizor kollégái megszerezték-e már az első ÁBPE tanúsítványukat! Ezen kívül léteznek alternatív témájú továbbképzések is, pl. ilyen a BEMAFOR[11].
Az új önkormányzati törvény koncepcionális változásai miatt nagy valószínűséggel a belső ellenőrzés is átalakulás előtt áll. Az önkormányzatok belső ellenőrzését például a Kormányhivatalok vagy a járások átvehetik, ill. a revizorok kiválasztása, kinevezése folyamatába a Kormányhivatal, ill. az ÁSZ nagyobb beleszólást kaphat. ■
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
