https://doi.org/10.59851/mj.72.04.2
A tanulmány az agy-számítógép interfész egyes adatvédelmi jogi problémáit elemzi. Az ilyen eszközök az emberi agyban a gondolkodás során lejátszódó neurális folyamatok olvasása és elemzése révén képesek azokat digitális jelekké alakítani. A technológia használatával a felhasználó képessé válhat arra, hogy pusztán a gondolataival irányítson eszközöket, vagy közvetítse gondolatait a külvilág felé. A tanulmány első része bemutatja a technológiát, majd a gondolatok olvasása során kezelt neurális adatok adatvédelmi jogi értékelésével foglalkozik. A második részben bemutatásra kerül egy jogalkotási kísérlet, melynek során Chilében a neurális adatok védelmét alkotmányos szintre emelték. Ehhez kapcsolódik egy szintén chilei legfelsőbb bírósági ítélet is, amely elsőként a világon foglalkozott az agyhullámolvasás adatvédelmi megfelelőségével.
Kulcsszavak: agy-számítógép interfész; BCI; adatvédelem; GDPR; neurális adatok; neurális jogok
The article deals with the data protection evaluation of brain-computer interfaces. Such devices can read and analyse neural processes in the human brain and convert them into digital signals. Users of this technology can control devices or communicate their thoughts to the outside world simply by thinking. The first part of the article introduces the technology, then deals with the data protection evaluation of neural data processed by BCI devices through the provisions of the GDPR. In the second part, a legislative experiment is presented, which introduced the protection of neural data in Chile at constitutional level, as well as a Chilean Supreme Court ruling based largely on this protection. This judgment was the first in the world to address the data protection problems of human brainwave reading and raised the possibility to regulate 'neural rights' as a new category of fundamental rights.
Keywords: brain-computer interface; BCI; data protection; GDPR; neural data; neural rights
"V: Képek, orvosi leletek... neuroplaszticitási sebezhetőség. Ez valamiféle adatbázis. Peralez és felesége agyáról készült képek.
Johnny: Azta, és az ott mi? A kék cucc.
V: Friss idegi kapcsolatok. Ezek nem kémkednek utánuk, Johnny, hanem az agyukkal játszadoznak.
Johnny: Ezzel azt akarod mondani, hogy valaki tulajdonképpen irányítja derék politikusaink elméjét?
V: Hmm. A vörös foltok emlékmaradványok a hippocampus területén. Látod, ahogy belefolynak a kékekbe?
Johnny: Akkor most mit is látunk?
V: Új emlékeket ültetnek az agyukba, és így változtatják meg a személyiségüket. Ez valami nagyon durva, Johnny.
Johnny: Azta k..."[1]
Gondolatolvasás. A kifejezéssel eddig leginkább a sci-fi irodalomban találkozhattunk. Ez alatt elsősorban az emberi agyban zajló tudati, elmebeli folyamatok közvetlen "letapogatását" és egy külső szemlélő számára való közvetlen és értelmezhető formában való közvetítését értjük, általában valamilyen technikai eszköz segítségével. A közelmúltig a közvetlen gondolatolvasás technikai lehetősége azonban inkább megmaradt fikciós fejtegetésként. Nem véletlen, hogy az elmefolyamatok és a gondolkodás feltérképezése az utolsó nagy misztériumok egyike.
Azonban manapság már ez sem jelenthető ki teljes magabiztossággal: az Elon Musk amerikai techmilliárdos nevéhez köthető Neuralink projekt révén 2024-ben nagy figyelem irányult egy közvetlenül az emberi agyba ültethető eszközre, amely egy ún. agy-számítógép interfész (angolul: brain computer interface, a továbbiakban röviden: BCI) implantátum. Az eszközt egy robot műtéti úton helyezi el az agy egy olyan régiójában, amely a mozgási szándék szabályozásáért felelős. Ennek a célja az, hogy lehetővé tegye az emberek számára, hogy pusztán gondolataik - azaz technikai értelemben az agy neurális aktivitása - segítségével irányítsák a számítógépes kurzort vagy a billentyűzetet.[2]
A műtét előzménye, hogy az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala 2023-ban engedélyt adott a Neuralink vállalatnak, hogy végrehajtsa első kísérletét az implantátum embereken történő tesztelésére, abban a reményben, hogy a technológia segíthet a betegeknek leküzdeni a bénulást és más kóros neurológiai állapotot is.[3] A cég a sikeren felbuzdulva további műtétek végrehajtását tervezi.[4] A gondolatok lefordítására és olvasására alkalmas technológia tehát csak idő kérdése, hogy a mindennapok részévé váljon.
Jelen tanulmány fő célja, hogy az emberi agyban a neurális aktivációk monitorozásának segítségével lejátszódó
- 214/215 -
folyamatok során keletkező adatokkal kapcsolatos adatvédelmi kérdéseket az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR[5] előírásai alapján elemezze. Ezen felül a tanulmány bemutatja az eddigi jogalkotási és jogalkalmazási irányokat, így a chilei alkotmány 2021-es kiegészítését, amely explicit védelemben részesíti az emberek agyi aktivitását és az abból származó információkat,[6] továbbá azt a 2023. augusztusi jogerős chilei legfelsőbb bírósági ítéletet, amely az agyhullámok leolvasása kapcsán létrejött mentális információs profilok adatvédelmi értékelésével foglalkozik.[7]
Ezen fő kérdések elemzése előtt azonban szükséges a technológia rövid általános bemutatása, amelyre a következő pontban térek ki.
Az emberi agy működésének alapja az abban található idegsejtek, az ún. neuronok közötti kapcsolat, azaz a szinapszis. A neuronok a szinapszisokon keresztül küldenek jelet egymásnak, egy neuron pedig párhuzamosan több szinapszist, tehát több kapcsolatot is képes fenntartani másik neuronokkal. Az emberi agy körülbelül százmilliárd neuront tartalmaz, egy-egy neuron pedig akár százezres nagyságrendű kapcsolatot tarthat fent a többi neuronnal a szinapszisokon keresztül, amelyek egy rendkívül bonyolult rendszert alkotva behálózzák az agyat. A neuronok elektromos aktivitása (az egymás közötti kommunikáció) során keletkeznek az agyhullámok, amelyeket frekvenciájuk alapján összesen öt típusra[8] oszthatunk, és amelyek így különböző tudatállapotokhoz kapcsolódnak.[9]
A szinapszisok azonban nemcsak a jelek átvitelére képesek, hanem a korábbi kapcsolatok emlékét is meg tudják őrizni. Az agyban gyakrabban használt szinapszisokban a kapcsolatok erősebbek lesznek, ezért van az, hogy egyes gondolatok könnyebben fogalmazódnak meg, és jutnak eszünkbe, vagy bizonyos problémát gyorsabban, hatékonyabban tudunk megoldani.[10] Erre vonatkozó kutatások kimutatták, hogy az agy minden egyes tevékenysége során megváltoztatja önnön szerkezetét, és folyamatosan tökéletesítgeti "áramköreit", hogy az adott feladatokat jobban tudja elvégezni. Ezen utóbbi jelenséget nevezi a kognitív idegtudomány neuroplaszticitásnak.[11]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
