Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Boros Anita: A közigazgatási jog és a közigazgatási eljárásjog európaizálódása (JK, 2011/3., 175-185. o.)

A közösségi közigazgatási jog és a tagállami közigazgatás viszonyának kérdése a Közösség létrejötte óta a szakirodalmi viták homlokterében áll: a közigazgatási jog európaizálódása, az európai közigazgatási jog létrejötte, nemzetközi trendek, határon átnyúló eljárási cselekmények és együttműködési formák. Ezek a kérdések alapjaiban változtatják meg az egykori nemzetállamhoz kötődő közigazgatási felfogásokat.

Az európaizáció, illetve a határon átlépő elemek megjelenése napjainkban egyre intenzívebb a nemzeti közigazgatási jog különböző területein.

I.

A közigazgatási jog nemzetközivé válása vs. közigazgatási jogi európaizáció

A közösségi közigazgatási jog és a tagállami közigazgatás viszonyának kérdése a közösség létrejötte óta a szakirodalmi viták homlokterében áll: a közigazgatási jog európaizálódása, az európai közigazgatási jog létrejötte, nemzetközi trendek, határon átnyúló eljárási cselekmények és együttműködési formák. Ezek a kérdések alapjaiban változtatják meg az egykori nemzetállamhoz kötődő közigazgatási felfogásokat.

Az európaizáció, illetve a határon átlépő elemek megjelenése napjainkban egyre intenzívebb a nemzeti közigazgatási jog különböző területein.

Az európai közigazgatási jog és a közigazgatási jog európaizálódása két olyan fogalom, mely szorosan összefügg a nemzetközi közigazgatási jogi kérdésekkel: az európai közigazgatási jog elsősorban az Unió jogának végrehajtását jelenti egyrészről az Unió szervei, másrészről a tagállami közigazgatási szervek által, míg a közigazgatási jog európaizálódása a közösségi jogalkotás tagállami közigazgatás-formáló kérdéseire koncentrál.

Ezzel szemben a közigazgatási jog "nemzetköziesedése" nemcsak a Közösség, hanem a nemzetállamok közötti közigazgatási kapcsolatok szintjén is tetten érhető. A közigazgatási jog nemzetközi aspektusból történő vizsgálata már Lorenz von Stein műveiben is megjelenik, aki a közigazgatási jog "nemzetköziesedését" elsősorban a klasszikus állami feladatok nemzetközi szinten, nemzetközi szervezetek, illetve hálózatok útján történő ellátásában látta. Ez elsősorban egyes feladatok határokon átlépő jellegére vezethető vissza, másrészt az államok együttműködése okán különböző közfeladatok ellátására együttműködési megállapodások aláírására került sor.[1]

A közigazgatási jog nemzetközi szempontból való vizsgálata tág értelemben magában foglal minden olyan tevékenységet, amely valamilyen közfeladat-ellátásának a nemzetközi jog eszközeinek igénybe vételével történő megvalósítását jelenti. Az angolszász szakirodalom a global governance és a global administrative law kifejezéseket használja a közigazgatási jog nemzetközi értelemben vett megközelítésére. Az előbbi elsősorban a feladatellátás, míg az utóbbi a tevékenység alapján közelíti meg a közigazgatás nemzetközi vonatkozásait.

A tagállami közigazgatás nemzetközi behatásait tekintve prominens példának tekinthető az ún. transznacionális közigazgatási cselekmények köre, melyet elsősorban a német szakirodalom kezel kiemelten: tipikusan ebbe a körbe tartoznak az ún. elismerés nélküli eljárások, melyek során egy bizonyos tagállami döntés a többi tagállamban külön elismerési eljárás nélkül ha-

- 175/176 -

tályossá válik (pl. egy jogosítvány kibocsátása) vagy az olyan több államot területi alapon érintő kérdések, melyek speciális vagy eltérő tagállami közigazgatási rendszerek útján kerülnek megoldásra.[2] A transznacionális közigazgatási kérdések vonatkozásában közös közigazgatási eljárási (vagy anyagi jogi) szabályok kidolgozására a tagállami közigazgatási rendszerek heterogenitására figyelemmel mindeddig nem került sor. Ez azt eredményezi, hogy ilyen esetekben az említett döntések elleni jogorvoslathoz való jog többnyire csak az azt kibocsátó tagállamban gyakorolható.[3]

Jelen cikkünk a továbbiakban az európaizáció és a tagállami közigazgatás, azon belül is a tagállami közigazgatási eljárásjog néhány fontos kérdésének vizsgálatára hivatott. Az európaizáció a tagállami közigazgatás közösségi jogi gondolkodás és jogi tevékenység által történő befolyásolását, átformálását és egyes esetekben helyettesítését jelenti.[4] Az Unió és a közösségi politikák vonatkozásában kialakított közösségi jog nemzeti jogra gyakorolt hatása eltérő az Unió egyes államait tekintve, figyelemmel a csatlakozás időpontjára és az egyes államok alkotmányos, illetve közigazgatási berendezkedésére. A közösségi jog tagállami közigazgatásra gyakorolt hatása mind a nemzeti anyagi, mind az alaki jog vonatkozásában megmutatkozik.[5]

Amennyiben periodizálni szeretnénk a közösségi és a tagállami közigazgatás viszonyának ciklusait, beszélhetünk annak első fázisáról (a 60-as évek), amikor a Közösség alacsony számú nagy tagállamot foglalt csak magában és a közösségi szabályozás mérsékelt hatást gyakorolt a tagállami közigazgatásra.

A 80-as években elkezdődött az egyes közösségi politikák szisztematizálása, melynek eredményeként a 90-es évekre a közösségi jog a tagállamok közigazgatását rendkívüli mértékben determináló tényezővé vált, mely a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével fokozódik. Kitűnő példája ennek pl. a Factortame-ügy (C-5/94.sz. ügy), amely során a Közösség erőteljesen beavatkozott az Egyesült Királyság közigazgatási jogába. Ezt követően sorra születtek az Európai Bíróság tagállami felelősséget kimondó ítéletei a közösségi joggal össze nem egyeztethető tagállami magatartás miatt.

A közigazgatás és a közigazgatási jog európaizációja nem új keletű fogalom a közigazgatás-tudomány számára: a német szakirodalom a kérdés kapcsán elsősorban a primer és szekunder jogforrások végrehajtásához kapcsolódó európai bírósági ítéletek, az irányelvek átültetése, és a közösségi jogon keresztül a tagállami közigazgatás továbbfejlesztésének kérdését vizsgálja.[6]

Manapság a közösségi jog tagállami közigazgatásra gyakorolt hatása általánosságban az alábbi területeken tapasztalható: a közigazgatási eljárásjog, a kommunikációs jogok, az e-Government, illetve az ún. Good Governance alapelveinek tagállami közigazgatási rendszerbe történő implementálása.

A közösségi jogi közigazgatás hatása mellett óhatatlanul meg kell jegyeznünk azt is, hogy a tagállamok közigazgatásának fejlődését - elsősorban a közösségi jog végrehajtása tekintetében - a többi tagállam közigazgatási intézkedései is befolyásolják. A tagállamok közigazgatásának kapcsolatát leginkább az alapelvi szintű rendelkezések átvétele jellemzi: ilyennek tekinthetők például a brit környezetvédelmi, vagy a német jogban ismert arányosság, vagy titoktartás alapelve.[7]

II.

Hatáskörmegosztás az Unió és a tagállamok között

Az Európai Unióról Szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 4. cikkében foglalt alapelv, miszerint minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad, a közösségi és a tagállami közigazgatás vonatkozásában is jelentőséggel bír.

A hivatkozott cikk második bekezdése kimondja azt is, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is, tiszteletben tartva az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így például a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére