Miközben a VoIP az általa okozott költségcsökkentéssel alapjaiban formálja át a telekommunikációs piacot, az illetékes szabályozó hatóságok nagyfokú óvatossággal közelítik meg a piacszabályozási kérdéseket. A jelen írás célja annak bemutatása, hogyan reagált az Európai Unió (és azon belül Magyarország) a VoIP megjelenésére és milyen szerepet játszik a VoIP az EU jelenlegi kommunikációpolitikájában, különös tekintettel a jogi szabályozásra. A tanulmány első része a piaci környezet áttekintése után az ITU, az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió szabályozási elképzeléseit és törekvéseit mutatta be.
A tendenciákkal összhangban a VoIP magyarországi szabályozását is kellő óvatossággal kezelik az illetékes hatóságok és a minisztérium: "igazi" szabályozási dokumentum kibocsátására csak a piac és a nemzetközi gyakorlat elemzése után került sor. Az alábbiakban bemutatom, hogy hazánkban mely szervek foglalkoztak érdemben a VoIP vizsgálatával, és milyen helyet foglal el a VoIP a magyar jogi szabályozásban.
A VoIP hazai gazdasági vonatkozására a Gazdasági Versenyhivatal 2002-ben készült vizsgálati jelentése csak említés szintjén tér ki. A vezetékes és mobil szolgáltatók közötti, a nemzetközi hívások piacán folytatott versennyel kapcsolatban a vizsgálati jelentés kétfajta szolgáltatástípust különít el: a vezetékes hálózaton keresztül megvalósuló nemzetközi hívást, illetve a VoIP-ot. A
- 123/124 -
jelentés a VoIP jelentőségével kapcsolatban csak annyit jegyez meg, hogy olcsó, viszont minősége valamivel rosszabb a hagyományos telefonszolgáltatásétól, ugyanakkor kiváló eszköz a meglévő piaci monopólium megkerülésére.[1]
Az Nemzeti Hírközlési Hatóság a készülő stratégiájának tervezetében szereplő egyes kérdésekkel kapcsolatban kikérte a GVH véleményét. 2005. szeptember 25-én kelt válaszában a GVH a VoIP elterjedésének hírközlési piacra gyakorolt hatását a vezetékes telefóniának a közszolgálati típusú kötelezettségek alól való felszabadulásától teszi függővé. Az ún. feltörekvő piacok ex ante szabályozásával kapcsolatban a GVH a Keretirányelv Preambulumának 27. bekezdésére hivatkozva megállapítja, hogy az ex ante szabályozási beavatkozást felvető piaci kudarc megfelelő időben és módon történő kezelése érdekében lényeges a szabályozó hatóság számára a piaci folyamatok monitoringját biztosító jogkör megfelelő gyakorlása illetve egy esetleges szabályozási beavatkozás hatásvizsgálata.
Magyarországon a VoIP szabályozásával kapcsolatban először 1999. június 22-én született hivatalos hatósági állásfoglalás a Hírközlési Felügyelet "Tájékoztatás a közcélú internethálózat beszédcélú felhasználására vonatkozó szolgáltatási engedélykérelmek benyújtásához" elnevezésű dokumentumának ("HIF Tájékoztatás") formájában. A dokumentum a késleltetés és csomagvesztés miatt a hagyományos telefonszolgáltatásnál alapvetően rosszabbnak tartott VoIP-ot nem ismerte el telefonszolgáltatásként, így a koncessziós társaságok monopoljoga ellenére más távközlési cégek is elindíthatták VoIP szolgáltatásukat. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy a VoIP szolgáltatások minőségének eleve rosszabbnak kellett lenniük a hagyományos telefonokénál, hanem csak azt, hogy a VoIP szolgáltatók nem garantálhatták a jobb minőséget.
Mivel a HIF Tájékoztatás 2004 nyarára több tekintetben is elavult, az NHH 2004. június 29-én "Az Internet Protocol (IP) alkalmazásával, dedikált IP alapú hálózat felhasználásával nyújtott beszédátviteli szolgáltatás bejelentéséről, bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételéről" címmel új tájékoztatást adott ki ("NHH Tájékoztatás"). A VoIP szolgáltatások közül az NHH Tájékoztatás csak arra a típusú szolgáltatásra vonatkozik, amely esetben a hívó és a hívott fél egyaránt az Eht. alapján helyhez kötött telefon-előfizetőnek minősül, és az előfizető az Azonosítók Nemzeti Felosztási Terve szerinti azonosító alapján érhető el. A VoIP és a hagyományos telefonszolgáltatás egyenértékűségével kapcsolatban az NHH Tájékoztatás úgy nyilatkozik, hogy "ha az érintett hálózatok és az azokon nyújtott szolgáltatások megfelelnek a helyhez kötött telefonra vonatkozó ITU-T ajánlásoknak, illetve ETSI-előírásoknak, valamint az Eht. vonatkozó szabályozásának, úgy ezen szolgáltatások helyhez kötött telefonszolgáltatásnak minősülnek."
Bartolits István[2], az NHH osztályvezetőjének értelmezése szerint az NHH Tájékoztatás hatálya így kétfajta VoIP-ra vonatkozik: egyik típus a PSTN-hálózaton belül használt VoIP, a másik típus pedig a tiszta, dedikált VoIP PSTN-interfésszel.
A számítógépről indított beszédátvitel eszerint elektronikus hírközlési szolgáltatásnak minősül. Az NHH Tájékoztatás a fentiekre tekintettel úgy nyilatkozik, hogy ha valamely szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatást a HIF Tájékoztatás alapján adathálózati szolgáltatásként jelentette be a hatósághoz, akkor az Eht. 76. § (6) bekezdésének megfelelően köteles a bejelentés tartalmát helyhez kötött telefonszolgáltatásra módosítani. A magyar szabályozás alapján tehát bárki kínálhat internet alapú hangszolgáltatást a hazai piacon, annyi kötöttséggel, hogy a szolgáltatást 30 napon belül be kell jelenteni a hatóságnál. A szolgáltatónak többek között figyelemmel kell lennie az ügyfelek pontos tájékoztatására, különben pénzbírságra számíthatnak az NHH-tól.
Az NHH Tájékoztatás rendelkezéseit előremutatónak kell tekintenünk, ugyanis láthatólag nem akarja túlszabályozással visszafogni a VoIP terjedése által hozott innovációt[3], ugyanakkor felhasználóbarát, keretjellegű iránymutatással próbálja a létező jogi szabályozást alkalmazni az új technológiára. A vonatkozó jogszabályok és EU irányelvek háttérszabályozásként rendelkezésre állnak, ha jogértelmezési kérdés merül fel a VoIP használatával kapcsolatban. Érdemes megjegyezni, hogy az NHH Tájékoztatás maradéktalanul figyelembe veszi a Keretirányelv által előírt[4] technológiasemlegesség követelményét.
Az NHH a továbbiakban azt vizsgálja, hogy ha a VoIP szolgáltatás nem felel meg a hagyományos telefonszolgáltatás minden feltételének, lehet-e olyan feltételrendszert alkotni, amely alapján a két szolgáltatás szabályozási szempontból egyenértékűnek tekinthető.[5] A már említett, az NHH elektronikus hírközlés szabályozási stratégiájához kapcsolódó vitaanyagához beérkezett vélemények összefoglalójában ugyanakkor a hatóság megerősíti, hogy fontosnak tartja a sajátos szabályozási megközelítést igénylő piacok beazonosítását. Érdekes módon a piaci szereplők többségének kissé merész véleménye szerint az IP technológia fokozatosan kiváltja majd a vezetékes szolgáltatásokat. Az összefoglaló emellett megemlíti, hogy egyes vélemények szerint a VoIP fejlődésének gátja a szabályozatlanság - a 2. pontban ismertetett mutatók azonban korántsem ezt igazolják.
Az NHH időközben közzétette magát az elektronikus hírközlés szabályozásáról szóló stratégiai koncepciót, melynek több pontjában is a VoIP elterjedését és a hangszolgáltatások forgalmidíj-csökkenését jelzi előre, kizártnak tartja ugyanakkor, hogy a VoIP (2010-ig legalábbis) domináns technológiává váljon saját piacán.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
