6. Kérdésként merült fel az is, hogy szövetkezeti tag lehet-e befektető tag?
A fenti kérdésben az az álláspont született, hogy nincsen olyan szabály, amely ennek lehetőségét kizárná. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 60. § (7) bekezdés c) pontjában foglaltak (mely szerint a befektető tag a befektetői részjegyét a szövetkezeti tagon és a szövetkezetbe tagként belépő személyen túlmenően befektető tagra, valamint a szövetkezetbe befektető tagként belépő személyre is átruházhatja), azt látszik alátámasztani, hogy az sem kifogásolható, ha már akár alapításkor befektető tagként szerepel a szövetkezeti tag.
7. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése szerint a társulat legfőbb szerve közgyűlésként vagy küldöttgyűlésként működik. Jogszabályellenes-e, ha mind a két intézmény létezik a társaságnál, többé-kevésbé elhatárolt feladatokkal?
A tanácskozás résztvevői e kérdésben úgy foglaltak állást, hogy erre - a szövetkezettel ellentétben - a vízgazdálkodási társulatnál nincs lehetőség. A vonatkozó jogszabály szövegéből arra lehet következtetni, hogy a társulat esetében választani kell, és az alapszabályban meg kell határozni, hogy melyik legfőbb szerv-változatot rendszeresítik e szervezetnél.
8. Egy közhasznú nonprofit gazdasági társaság végezheti-e egyidejűleg ugyanazt a tevékenységet közhasznúként és üzleti tevékenységként, és ha igen, kétszer kell-e bejegyezni ezt a cégjegyzékbe?
A konferencia résztvevőinek álláspontja szerint nincs annak jogszabályi akadálya, hogy egyazon tevékenységet üzleti és közhasznú tevékenységként is végezzen a közhasznú szervezet, és többségi vélemény szerint azt sem tiltja semmi, hogy ugyanazt a tevékenységet a cég közhasznú tevékenységei és üzleti tevékenységei között is szerepeltesse a cégjegyzék.
9. Felmerült az a kérdés is, hogy a közhasznú társaság nonprofit kft.-vé történő módosulása esetén - e körülmény bejegyzésekor - milyen időpontot kell szerepeltetni a cégjegyzékben a jogviszony kezdő időpontjaként olyan esetben, ha e vonatkozásban egyébként változás nem áll be, mert a tisztségviselőket nem választják újjá, és személyük sem módosul?
A Gt. 365. § (3) bekezdése lehetőséget adott a közhasznú társaságoknak arra, hogy társasági szerződésük módosításával nonprofit kft.-vé alakuljanak, és tevékenységüket ilymódon 2009. július 1-je után is továbbfolytathassák. Ez a szervezeti változás azonban a jogszabály kifejezett rendelkezése folytán nem minősül valódi átalakulásnak, csupán szerződésmódosítást jelent, amelynek eredményeként nem átalakulási, hanem változásbejegyzési kérelmet kell a cégbírósághoz benyújtani, az eljárási illetéket, közzétételi díjat is a változásbejegyzésre irányadó szabályok szerint kell teljesíteni.
A fenti társasági szerződés módosítás következtében azonban mégis változik a cégforma, a nonprofit kft. a közhasznú társaságétól eltérő cégjegyzékszámot kap, a cégnyilvántartásban ezért a "quasi - újként" megjelenő nonprofit kft. adatait nem lehet a közhasznú társaság cégjegyzékében folytatni, azok a nonprofit kft. újonnan nyitott cégjegyzékében nyernek bejegyzést. A cégnyilvántartásban ez az (újnak egyébként nem mondható) szituáció csak úgy kezelhető, ha - a bírói gyakorlatban nem valódi, hanem "technikai átalakulásnak" nevezett - cégformaváltás bejegyzési kérelmét a valódi átalakulás mintájára készítik el (két külön e-aktában kérve a "jogelőd" kht. törlését, és ezzel egyidejűleg a "jogutód" nonprofit kft. bejegyzését, az illetéket, a közzétételi díjat és a mellékleteket azonban a "sima" változásbejegyzési eljárás, és nem az átalakulásra irányadó szabályok szerint fizetik, illetve állítják össze). Erre tekintettel történik a változás bejegyzése is, vagyis az átalakuláshoz hasonlóan törlik a jogutód nonprofit kft.-re hivatkozással a közhasznú társaságot, és quasi-új szervezetként bejegyzik a nonprofit kft.-t a jogelőd kht.-ra utalással, azonban eközben tekintettel kell lenni arra a körülményre, hogy a jogszabályi előírás folytán valójában csak egy társasági szerződés módosításról van szó, éppúgy, mint a közkereseti társaság és bt. közötti társasági formaváltásnál. Erre figyelemmel a cégeljárási rendszernek és a rendelkezésre álló számítógépes programoknak az alapul fekvő anyagi jogi előírásokhoz való tökéletlen illeszkedése nem eshet a fél terhére, a jogutód nonprofit kft. cégadatai nem kelthetnek olyan hatást, mintha újonnan létrejött jogviszonyokról volna szó. Számos méltányolható magánérdek, és nem utolsó sorban a közhiteles és valós adatokat tükröző cégnyilvántartáshoz fűződő elvárások is indokolják, hogy a jogutód cégjegyzékében a jogviszonyok kezdetére nézve a tényleges adatok szerepeljenek. A vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgálók mandátuma, valamint a tagok tagsági viszonya is a közhasznú társaság fennállása alatt kezdődött, ha a nonprofit kft.-vé alakulás során ebben változás nem állt be, nincs indok arra, hogy a szerződésmódosítás puszta ténye folytán ezt figyelmen kívül hagyjuk, sőt az éppen ellenkezne a közhiteles nyilvántartás kívánalmaival.
A konferencia résztvevői ezért egységesen úgy foglaltak állást, hogy a nonprofit kft. cégjegyzékébe is az eredeti (a közhasznú társaság cégjegyzékében feltüntetett) kezdő időpontokat kell bejegyezni a fenti tisztségviselők illetve tagok jogviszonya kezdeteként, még akkor is, ha ennek következtében az a furcsa helyzet áll elő, hogy a társaság bejegyzésének napja jóval későbbi lesz, mint a tagok jogviszonyának, illetve a tisztségviselők mandátumának a kezdete.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
