Hírek (IJ, 2014/3. (59.), 151-152. o.)

Feladták a német kiadók a Google ellen folytatott többéves küzdelmüket. Utolsóként az Axel Springer kiadó is engedélyezi oldalainak ingyenes indexelését és a kivonatok átvételét a Google felületeire, ezzel mindegyik német cég eltekintett korábbi követeléseitől. Az elhúzódó vita onnan indult, hogy a kiadók a tartalmak átvételéért, szerzői jogaikra hivatkozva pénzt követeltek a keresőcégtől, ennek érdekében még az ezt előíró jogi szabályozást is kilobbizták 2012-ben a német kormánynál. A törvény szerint minden, a puszta linknél bővebb tartalom - így a cikkek címe és rövid kivonata is, ami a Google felületein megjelent - a szerzői jog védelme alatt áll, az kizárólag a jogtulajdonos beleegyezésével publikálható más felületen. A keresőóriás több kisebb kiadóval egyezséget kötött arra hivatkozva, hogy az indexelés mindkét félnek kölcsönösen előnyös, de a fizetős megoldáshoz ragaszkodó kiadók bővített tartalmait eltávolította adatbázisából. Az érintett cégek online felületeire érkező forgalom ezt követően meredeken visszaesett, a keresőből érkező kattintások 40 százalékkal, a Google News felületről érkező forgalom pedig 80 százalékkal zuhant, sok tízezer eurós azonnali kárt okozva a tulajdonosoknak. Utolsóként az Axel Springer is fenntarthatatlannak ítélte a küzdelmet, és legfontosabb oldalai, a welt.de, a computerbild.de, a sportbild.de és az autobild.de esetében is elérhetővé tette az ingyenes indexelést. (hwsw.hu)

Egységes, online, európai szerzőijogdíj-rendszert kíván bevezetni az EU. A szerzői jog hatálya alá tartozó online tartalmak védelméről és a jogtulajdonosok díjazásáról készít 2016-ra jogszabálytervezetet a most hivatalba lépő Európai Bizottság (EB). Az új digitális biztos elmondta, hogy az uniós jogszabály előkészítésének első szakaszában definiálni kell az online környezetben használható szellemi tulajdonnak a fogalmát és rendezni kell a szerzők, alkotók jogait. Ezután következhet a jogdíjfizetés új, egységes rendszerének a kialakítása, a fő elv pedig az, hogy a magánfelhasználóknak és -vállalkozásoknak is fizetni kell a szellemi tulajdon használatáért. A szerzői jogot jelenleg tagállami keretek között szabályozzák, így az eltérő jogi környezet miatt eddig nem alakulhatott ki valódi digitális belső piac. Az utóbbi öt évben a Bizottság szervezetén belül sem volt egyetértés a kérdésben, ezért végül a területért felelős korábbi belső piaci biztos nem is terjesztett elő jogszabálytervezetet, hanem az új EB-re hagyta az ügyet. Az új, egységes szabályozás révén az EU sokkal vonzóbb lehet az internetes szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásoknak, a szerzői jogvédő irodák pedig versenyhelyzetbe kerülnének a digitális belső piac kiteljesítésével, a szellemi termékek tulajdonosai több szolgáltatóval tárgyalhatnának a jogok hasznosításáról. (sg.hu)

Többen választják a legális letöltéseket. A Hamisítás Magyarországon című friss kutatás szerint többen használtak idén legális letöltési lehetőségeket. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület az elmúlt öt évhez hasonlóan ez évben is ezerfős reprezentatív közvélemény-kutatás keretében vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a hamisítás jelenségéhez. Míg az előző évben csak az internetezők 63 százaléka, ma már 70 százalékuk ismer legális letöltési felületeket. (infoter.eu)

Egyesített, európai cyberrendőrség alakult az Europol részeként. Az Egyesített Kiberbűnözés Akciócsoport (Joint Cybercrime Action Taskforce, J-CAT) azért jön létre, hogy koordinálja a számítógépes betörések, ártalmaskód-terjesztők, a személyes adatokkal online kereskedő csoportok és más, hasonló bűncselekményekkel kapcsolatos nemzetközi nyomozásokat, és a tagországok közötti együttműködést. A 18 tagból álló új csapat segítségével felgyorsulhat és eredményesebbé válhat a legkeresettebb számítógépes bűnözők elleni nyomozás. A hágai központú J-CAT az első, hat hónapos próbaidő alatt rendelkezik majd minden addig összegyűjtött adattal, így könnyebben alakítják ki a megfelelő folyamatokat. (Index)

Az eddigi legnagyobb számítógépes biztonsági gyakorlatot rendezték meg Európában. Az Európai Unió Hálózat- és Információbiztonsági Ügynöksége (ENISA) szervezésében 29 ország mintegy 200 szervezetének és 400 szakemberének részvételével tartottak egész napos szimulációs gyakorlatot. A Cyber Europe 2014 elnevezésű rendezvényen a résztvevők azt tesztelhették, hogy mennyire készültek fel a kibernetikai támadások elhárítására. A gyakorlaton köz-, illetve magánszférában tevékenykedő szakértők, többek között számítástechnikai biztonsági ügynökségek, hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító nemzeti csoportok, minisztériumok, távközlési vállalatok, energiaszolgáltatók, pénzügyi intézmények és internetszolgáltatók valósághű, nagy léptékű "kiberbiztonsági" helyzetekben tesztelik eljárásmódjaikat és képességeiket. A Cyber Europe 2014 az eddigi legnagyobb és a legösszetettebb európai gyakorlat volt, feladatai között olyan válsághelyzetek megoldása szerepel, mint alapvető jelentőségű energia- vagy távközlési infrastruktúrák elleni támadások, online szolgáltatások megtagadását célzó akciók, kibernetikai támadási műveletekről szóló hírszerzési jelentések és médiatudósítások kezelése, honlapok megrongálása, bizalmas információk kiszivárogtatása. A rendezvény decentralizált, azaz a tesztfeladatok megoldására a gyakorlat-ellenőrző központ koordinálásával Európa-szerte egyszerre több központban kerül sor. A gyakorlat során tesztelik az európai szintű, műveleti információmegosztást célzó uniós együttműködési eljárásokat is. (Prím Online)

A Digi lett a negyedik mobilszolgáltató. A Digi Kft. átvette a hang- és adatátvitelre is alkalmas frekvenciák használatához és hálózatok üzemeltetéséhez szükséges rádióengedélyt, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság aláírta a céggel a hatósági szerződést. A Digi a rádióengedély birtokában egy új, negyedik hálózat üzemeltetésére szerzett jogot, az 1800 megahertzes frekvenciatartományban 10 MHz-nyi blokk használati jogát nyerte el húsz évre 10 milliárd forintért az NMHH pályázatán. A cég közleménye szerint a hosszú távú megtérülésre alapozva, stabilan tartható, kedvező árakat kívánnak kialakítani. Az NMHH hangsúlyozta: a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy egy új belépő mobilizálja, felpezsdíti a piacot, fokozza az árversenyt, és új szolgáltatások megjelenését generálja. A szolgáltatók és a szolgáltatások sokszínűsége hozzájárul a fogyasztói jólét és a magyarországi vállalkozások versenyképességének növeléséhez, a fogyasztókért folytatott piaci verseny pedig a szolgáltatások árának csökkenését is eredményezheti. Az NMHH összesen 130,6 milliárd forintért értékesítette szélessávú mobil-adatforgalomra alkalmas frekvenciakészletét a májusban kiírt pályázaton, amelynek nyerteseit szeptember 29-én hirdették ki. A Digi Kft. mellett a Magyar Telekom három frekvenciacsomagra nyert használati jogosultságot, összesen 58,65 milliárd forintért, a Telenor egy frekvenciacsomagot kapott 31,725 milliárd forintért, a Vodafone két frekvenciacsomagot nyert el 30,225 milliárd forintért. A szolgáltatók 2034-ig jogosultak használni a frekvenciákat. (NMHH)