A lett kft. a társaság közgyűlési határozatával az ügyvezetőnő megbízatását visszavonta. Ezt az érintett jogellenesség miatt sérelmezte, minthogy a visszahívás idején terhessége miatt védett volt, az anyák védelméről szóló 92/85/EGK irányelv szerint. A lett bíróság az eljárást felfüggesztette és ebben a Danosa-ügyben az Európai Bíróság döntését kérte, hogy a felperes terhes munkavállalónőnek minősül-e az irányelv szerint, és az irányelv megengedi-e az ügyvezetőnő visszahívását terhesség esetén (NZA 2011, 143; 2011, 253; EuZW 2011, 74).
A közösségi jogi munkavállaló fogalma szempontjából nem az állami jog, hanem a közösségi jog az irányadó. Ehhez képest munkavállaló az Európai Bíróság gyakorlata szerint minden személy, aki meghatározott időben más részére annak utasításai szerint szolgáltatást teljesít, aminek fejében ellenszolgáltatásként díjazásban részesül (EuGH Slg 2004, I-903), és ezt tágan kell értelmezni (EuGH NJW 2010, 587).
Az Európai Bíróság gyakorlata szerint az utasításhoz kötöttség lényeges eleme a munkaviszonynak. Ehhez képest a vitatott ügyben azt tartotta lényegesnek, hogy az eset összes körülményeinek figyelembevételével fennállt-e az alárendeltség. Ennek megfelelően a társasági szerv abban az esetben minősül munkavállalónak az irányelv szempontjából, ha a társaságba betagozódott, tevékenysége során másik társasági szerv ellenőrzése alá tartozik, és visszahívható. Ez a gyakorlatban általában fennáll az olyan kft. ügyvezetőnél, aki nem rendelkezik meghatározó részesedéssel, hiszen őt a közgyűlés visszahívhatja a kft. törvény 38. § (1) bekezdése alapján. Ez az értelmezés felel meg az alárendeltségben foglalkoztatott társadalombiztosítási fogalmának is, mely szerint a kft. ügyvezető alárendeltségben foglalkoztatottnak minősül, ha nem rendelkezik meghatározó befolyással a társaságra nézve (SGB 7. § IV).
Az előbbieknek egyébként adott esetben nincs különös jelentősége, mert amint arra az Európai Bíróság rámutatott, a munkavállalónők a 92/85/EGK irányelv hatálya alá tartoznak ugyan, a terhes nő visszahívása azonban a nemre tekintettel történő diszkriminálásnak minősül, amelyet más irányelvek is kizárnak: általában a 2002/73/EK irányelv 3. cikke, illetve önálló tevékenység esetén a 86/613 irányelv, amelynek helyébe 2010. augusztus 5. napjával a 2010/41/EU irányelv lépett.
Az irányelv végrehajtására a tagállamok kötelesek. A tagállam azon jogszabályai, amelyek közvetlenül alkalmazandó első-, vagy másodlagos közösségi jogszabályba ütköznek, a közösségi jog elsődleges volta miatt nem alkalmazhatók, ez azonban az irányelvbe ütköző jogszabályra nem alkalmazható. Ha az irányelvnek megfelelő értelmezés nem lehetséges, a nemzeti jognak a közösségi jogot sértő ütközése következmény nélkül marad. Ez alól kivétel, ha az irányelv átvételére irányuló idő eltelt és az irányelv tartalmilag kellően meghatározott, s ez a 92/85/EK irányelv esetében fennáll. A jogkövetkezmény ebben az esetben is a tagállammal szemben érvényesül, és közvetlenül nem hat ki a felek jogviszonyára.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
