Jelen tanulmány keretei között nem vállalkozunk kevesebbre, mint a közösségi oldalak felhasználói közötti, különböző jellegű viszonyok vizsgálatára a hatályos polgári jogi keretrendszer lencséjén keresztül. Az okostelefonok és egyéb, internetkapcsolattal rendelkező okos eszközök világszintű elterjedésével párhuzamosan váltak a közösségi oldalak az információs társadalom tagjainak mindennapi használatú platformjaivá. A szinte bárhol, bármikor elérhetőség lehetősége nem csak egyre több felhasználót vonzott ezekhez a webkettes felületekhez, de egyúttal a már regisztrációval rendelkezők között is jelentősen növelte azok arányát, aki napi szinten használják az oldalak által nyújtott szolgáltatásokat.
Egyes becslések szerint 2021-re a közösségi média felhasználóinak száma világszinten át fogja lépni a 3 milliárdos határt, de ez a szám már ma is meghaladja a 2,6 milliárd főt.[1] Jelenleg a legtöbb, napi szinten bejelentkező felhasználóval a Facebook rendelkezik (1,35 milliárd fő),[2] de az Instagram is 500 milliót aktív felhasználót tudhat magáénak.[3] E tekintetben a Twitter 300 milliós és a Pinterest 200 milliós felhasználói bázisa is említést érdemel.[4] Nem kétséges tehát, hogy ezeket a közösségi oldalakat hihetetlen létszámú tömeg használja, a közösség tagjai - legyenek bármilyen nemzetiségűek, kulturális hátterűek, iskolázottságúak, politikai beállítottságúak vagy ízlésűek - napi szinten kapcsolatba kerülnek ismerőseikkel, de akár olyan személyekkel is, akikkel több tízezer kilométerre élnek egymástól és az egyetlen közös bennük, hogy véletlenül ugyanahhoz a poszthoz fűznek hozzászólást (és kerülnek ezáltal online interakcióba). Ahogy mondani szokás, a változatosság gyönyörködtet, ez esetben azonban számtalan esetben tapasztaljuk, hogy a felhasználók különbözősége, valamint az internet mint speciális médium által biztosított anonimitásból fakadó viselkedésformák sok esetben feszültségeket és vitákat szülnek, melyeknek nem ritkán lehet jogi relevanciája. Az egyes felhasználók közötti viszonyrendszerek bizonyos szintig párhuzamba állíthatók a materiális világban kialakuló kapcsolatokkal, azonban ezen túl sokszor érezhetik az egyszerű felhasználó mellett a jogot alkotó és alkalmazó entitások is azt, hogy az általunk eddig ismert jogi keretrendszerbe nem lehet a közösségi média speciális relációit beszorítani.
(Jog)viták esetén az első lépésnek mindenképp annak kell lennie, hogy a digitális térben kialakuló tényállást a hatályos jogi keretrendszer fogalmain keresztül megpróbáljuk értelmezni. Ez esetben fontos különbséget tennünk azon esetek között, mikor a jog által értékelhető tényállásnak csupán egy eleme kapcsolódik a közösségi oldalakhoz (például a betörést tervező elkövető annak Facebook profiljáról tudja meg a sértett lakcímét vagy privát online levelezés során szerzi meg a bűncselekmény elkövetője a jogsértés megtervezéséhez felhasznált információt a későbbi sértettől) és mikor ezen platformokon kerül sor egyes jogalanyok jogainak megsértésére, ezáltal a tényállás értékeléséhez szükséges döntő mozzanatok és cselekmények valósulnak meg a digitális tér ezen szegleteiben (például egy személy intim fotóinak kiposztolása valamely Facebook csoportban vagy az érintett ún. idővonalán.)
Vizsgálatunk módszere az egyes felhasználók közötti viszonyok a polgári jog általános szabályozási elvei és hatályos keretrendszere szerinti elemzése lesz, ezek a közösségi oldalakra történő értelmezése mellett konkrét példákkal, jogesetekkel mutatjuk be a vizsgált relációk polgári jogi relevanciáit. Külön kiemelésre és feldolgozásra kerülnek azok a tárgykörök, amelyek kapcsán már a jogalkalmazás területén releváns döntéseket, ezen ítéletekben esetlegesen közös vonásokat, logikai együttállásokat fedezhetünk fel.
Mielőtt megkezdenénk a fentiekben bevezetett vizsgálati spektrum bemutatását, felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen tanulmány tárgyát kizárólag a közösségi oldalak egyes felhasználói - legyenek saját nevükben eljáró vagy jogi entitások részére regisztráló természetes személyek - között létrejövő kapcsolatok jelentik, így ezen személyek bármely, harmadik személlyel - pl. a közösségi oldal szolgáltatókkal vagy hatóságokkal - fennálló jogviszonyai kívül esnek értékelésünk tárgykörén.
Mivel a polgári jog szabályozási tárgyát az egyenjogú,[5] természetes és jogi személyek mellérendeltségen[6] alapuló jogviszonyai jelentik, így kézenfekvőnek mutatkozott jelen tanulmány tárgyának kiválasztásakor e jogág szempontrendszerére helyezni a fókuszt.[7] Az egyes közösségi oldalakra regisztráló természetes személyek[8] először a közösségi oldal üzemeltetőjével kerülnek polgári jogi jogviszonyba a regisztrációs folyamat elvégzésével és ennek keretében a Felhasználási Feltételek elfogadásával.[9] A szolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony kereteit ebben az esetben tehát az oldal üzemeltetője által egyoldalúan meghatározott Felhasználási Feltételek vagy egyéb elnevezéssel illetett szabályzatok - kvázi ÁSZF-ek[10] - jelölik ki. Azonban amint az egyes felhasználók interakcióba kerülnek egymással és jogsértést követnek el egymással szemben, úgy a jogsértő és a jogában sértett felhasználó között is létrejön olyan jogi kapocs, mely a hatályos civilisztikai szabályozás aspektusából értékelést, illetőleg értelmezést igényel.[11] A Ptk. végiglapozása közben joggal lehet olyan érzésünk, hogy - kis túlzással - szinte minden oldalon találunk olyan rendelkezéseket, melyeket akár erősebb, akár lazább absztrakció útján, de alkalmazni lehet bizonyos, a közösségi oldalak felhasználóit érintő vagy közöttük létrejövő jogviszonyokra. Így például a holtnak nyilvánítás időpontját befolyásolhatja az eltűnt személy eltűnését követő aktivitása e platformokon - ez esetben kérdéseket vet fel természetesen, ha a bejelentkezéshez használt mobil eszköz kikerült a birtokából -; a cselekvőképesség értékelésének részét képezheti az érintett személy az online térben tanúsított cselekményei; vagy éppen a gondnoki tisztségből történő felmentést vagy a rokontartásra való érdemtelenséget alapozhatják meg olyan, a közösségi oldalon tett megnyilvánulások, melyek valószínűsítik a gondnokolt érdekeinek súlyos megsértését illetőleg a tartásra kötelezettel szemben tanúsított súlyosan kifogásolható magatartást. Mivel a fentiek, és az azokhoz hasonló példák csupán a bevezetésben is külön említett, olyan szituációk halmazába
- 36/37 -
tartoznak, mikor egy, a materiális világban fennálló jogviszony tényállási elemét, vagy értékelést igénylő körülményét képező mozzanatot valósítanak meg a jogalanyok a közösségi oldalakon, így ezek további értékelésébe nem kezdünk bele. Vizsgálatunk tárgyát azok az esetek fogják képezni a polgári jog széles szabályozási horizontján belül, melyek lényegi tényállási eleme kerül megvalósításra a közösségi oldalakon és az egyes felhasználók közötti jogviszonyokhoz kapcsolódnak. Tudományos szempontból ezek azok az esetek, melyek kapcsán felmerülhet az ágazatspecifikus kodifikáció szükségessége, míg a fent említett, lazán kapcsolódó esetekben álláspontunk szerint a jogalkalmazói gyakorlatnak elegendő figyelmet fordítania a közösségi oldalakon megjelenő tényállási elemek és körülmények feltárására, valamint értékelésére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
