Afelperes mint megbízó építési szerződést kötött a generálvállalkozó alperessel, mint megrendelővel egy épület vasbetonszerkezete építésszerelési munkálatainak elvégzésére.
a) A felek a vállalkozási díjat költségvetési tételek alapján egységárak figyelembevételével határozták meg, az anyagot az alperes szolgáltatta. A felperes a szerződés megkötésekor és elfogadásakor 2,6 m belmagasságú zsaluszint-munkálatokat vett figyelembe, mert - előadása szerint - az alperes által szolgáltatott adatok erre mutattak.
Valójában - a későbbi megállapítások szerint - ennél magasabb zsaluzómunkákat is el kellett végeznie, aminek a vállalt egységárakhoz képest nagyobb az árkihatása.
A felperes keresetlevelében a Ptk. 210. §-ára alapítottan megtámadta az alperessel kötött szerződést és tévedésére utalva, megfelelő összeg megfizetésére kérte az alperest marasztalni. A szerződés megtámadásával kapcsolatban utalt a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésére is, tekintettel arra, hogy a szerződés szerinti vállalkozási díj és a ténylegesen elvégzett munka értéke között feltűnően nagy értékkülönbség mutatkozik.
Az alperes védekezésében a keresetben foglaltakat elsősorban azon az alapon vitatta, hogy a felperesnek a szerződés megkötésekor és az árak elfogadásakor tudomása volt a belmagasságról, így őt sem tévedés, sem pedig értékaránytalanság címén díjtöbblet nem illeti meg.
b) Az alperes egyidejűleg viszontkeres etet terjesztett elő a felperessel szemben az utóbbi által ki nem fizetett zsalubérleti díj, járulékos károk, valamint többletköltség címén, ami a felperesi munka befejezésének elmaradásával kapcsolatban merült fel. Érvényesített végül késedelmi kötbér-követelést is.
A Választottbíróság szakértői bizonyítás után a kereset vonatkozásában az alábbiakat állapította meg:
a) A Választottbíróság a felperesnek azt a kereseti előadását, miszerint a szerződés megkötésekor nem bírt tudomással arról, hogy 3 métert meghaladó belmagasságban is kell zsaluzási munkálatokat végeznie, nem fogadta el, mert a szakértők határozott és műszakilag alátámasztott álláspontja szerint ezzel a körülménnyel (és nem eshetőséggel) a felperesnek számolnia kellett. Ebből folyóan a felperes által elfogadott egységár, pontosabban a vállalkozási díj mértéke, jogilag a piaci viszonyok melletti kötetlen áralku következménye, ez pedig nem azonos a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdése szerinti "tévedés" fogalmával és polgári jogi rendeltetésével. Azáltal pedig, hogy a szakértők szakvéleménye szerint a felperesnek már a szerződés megkötésekor is számolnia kellett a 3 métert meghaladó belmagassággal, bizonyítottnak vehető, hogy a felperes esetleges tévedését, kalkulációs pontatlanságát az alperes nem okozta, de a belmagasság nyilvánvalósága folytán azt fel sem ismerhette.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
