A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) módosításának célja - a törvény általános indokolása szerint - a joggyakorlatban problémát jelentő egyes rendelkezéseknek a pontosítása. Elsősorban a felszámolási eljárásra tartalmaz pontosító és kiegészítő rendelkezéseket. Érinti a felszámolókra vonatkozó hatósági nyilvántartás szabályait is. A zálogjogosultakkal, illetve a fiduciárius hitelbiztosítékokkal összefüggő módosítások az új Ptk. zálogjogi szabályaival igyekeznek összhangot teremteni.
A törvényt az Országgyűlés a 2017. május 16-i ülésnapján fogadta el. Kihirdetésre került a Magyar Közlönyben 2017. május 25-én. A törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba (2017. július 1. napja).
A módosítást tartalmazó törvény leglényegesebb rendelkezései az alábbiak.
A bírósági titkár által önállóan meghozható határozatok köre bővül. A módosítás értelmében a bírósági titkár bírói jóváhagyás nélkül meghozhatja a fizetésképtelenséget megállapító végzést, ha az eljárás a cégbíróság értesítése alapján, a végelszámoló kérelmére vagy az adós kezdeményezésére indul; a hitelező kérelmére indult eljárásban akkor, ha az adós a követelést elismerte vagy nem vitatta. Egyszerűsített felszámolás befejezéséről szóló határozatot abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet vezetője a Cstv. 31. §-ában írt kötelezettségének nem tett eleget és az adósnak nincs a hitelezők között felosztható vagyona. Bírósági titkár meghozhatja a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a bírságot kiszabó határozatot.
Ha a jogi személy adós ellen alkalmazható büntetőintézkedés miatt kellett a felszámolási eljárást felfüggeszteni, ez a felfüggesztés nem érinti a felszámoló közbenső mérleg készítési kötelezettségét, vagyonfelosztás azonban nem lehetséges.
A felszámoló, valamint az adós és a hitelezők közötti kapcsolattartás írásban történik. Ha az iratot postán küldi a felszámoló, azt a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.
A módosítás bővíti a biztosított követelések körét a törvényben meghatározott feltételekkel (biztosítéki célú vételi jog, jog vagy követelés biztosítéki célú átruházása).
A módosítás újraszabályozza a céltartalék összegét és felhasználását. Összegét minimum 150 000 forintban állapítja meg. Rögzíti, hogy a felszámolás elrendeléséről szóló határozatban rendelkezni kell a határozat meghozataláig a hitelezőnél felmerült költségek (eljárási illeték, közzétételi költség, jogi képviselő munkadíja és készkiadása) adós részéről történő megfizetéséről. E követelés elismert követelésnek minősül és a felszámolás kezdő időpontjában esedékes. Ha nincs rá vagyoni fedezet, a céltartalékot elsősorban erre kell felhasználni. A tartalékot úgy kell képezni, hogy várhatóan fedezze az adós tevékenységének lezárásával összefüggésben az iratok rendezésével, elhelyezésével és a vagyontárgyak megőrzésével összefüggő legszükségesebb költségeket is.
Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt a tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie. E küldemény a feladástól számított 15. munkanapon kézhez vettnek tekintendő akkor is, ha a kézbesítés akadályozott, a címzett az átvételt megtagadta, vagy a küldeményért a címzett nem jelentkezett.
Módosulnak a felszámoló felmentésére vonatkozó szabályok. A felszámoló felmentése esetén a felmentő végzés nem tartalmazza az új felszámoló kijelöléséről szóló rendelkezést. Erről a felmentő végzés jogerőre emelke-
- 5/6 -
dését követően kell az elsőfokú bíróságnak rendelkeznie. A felmentett felszámoló a határozat jogerőre emelkedéséig csak a legszükségesebb intézkedéseket hozhatja meg, az adós vagyonát azonban nem értékesítheti, nem adhatja bérbe és azzal más módon sem rendelkezhet. Köteles átadó mérleget készíteni, melyet meg kell küldenie jóváhagyásra a bíróságnak és a hitelezőknek. Az adós iratanyagát, vagyonát és az adós jogügyleteiről, valamint a folyamatban lévő eljárásokról készített tételes kimutatást át kell adnia az új felszámolónak.
A beszámítási jog korlátozásával összefüggő esetek (az engedményezésen túl) kiegészülnek az új Ptk. szerinti teljesítésátvállalás és tartozásátvállalásra vonatkozó jognyilatkozatokkal.
A felszámoló a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásba nem vehető, vitatott hitelezői igényekről írásban köteles a hitelezőket 15 napon belül tájékoztatni.
Pályázat és árverés esetén a hirdetménynek tartalmaznia kell a minimálárat. Meghatározásának szabályait kormányrendelet fogja tartalmazni. Sikertelen értékesítés esetén a zálogjogosult a zálogtárgyat megvásárolhatja, a módosítás tartalmazza az elszámolás szabályait.
Rögzíti a törvénymódosítás, hogy a Cstv. 51. §-a alapján előterjesztett kifogás esetén az ellenérdekű fél a felszámoló. Ha a kifogásnak a bíróság helyt ad, a hitelező jogi képviselőjének járó munkadíj és költség megfizetésére a felszámolót kell kötelezni. A felszámoló igazolhatja, hogy az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható gondossággal járt el az ügyben. Ebben az esetben a költséget felszámolási költségként elszámolhatja. A bíróságnak a felszámolóval szembeni bírságot kiszabó határozatát meg kell küldenie a felszámolók névjegyzékét vezető hatóságnak.
A felszámolás kezdő időpontjától számított 2 év elteltével a zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve ha a hitelezői igény megállapításához per vagy hatósági eljárás jogerős befejezése szükséges, vagy még nem fejeződtek be a Cstv. 33/A. § alapján a felszámoló által indított megállapítási perek, a 40. § alapján kezdeményezett és egyéb fedezetelvonó szerződésekre alapított eljárások, vagy a vitatott igény elbírálására, vagy a kifogás alapján indult eljárások.
Egyszerűsített felszámolás esetén az adós gazdálkodó szervezet vezetője, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés hiányosságai miatt kerül sor, vagy a cég felszámolását megelőző 3 év közül bármelyikben neki felróható okból nem tett eleget az éves beszámoló letétbehelyezési kötelezettségének, a módosításban felsorolt költségek megfizetésére köteles az állam, illetve a hitelezők, valamint a felszámoló javára (felszámolói díj kiegészítés, a hitelezők felszámolási eljárás kezdeményezésével kapcsolatos költségei).
A módosítás rögzíti, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek elleni felszámolási eljárásban az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az adós viseli, kivéve, ha a kérelemtől a hitelező elállt, vagy a hitelező által kezdeményezett eljárásban a felszámolást a bíróság egyéb okból nem rendeli el. Ez utóbbi esetben a díjat a hitelező viseli.
A Cstv. 49/D. § módosítása a szabályozást egyszerűbbé és áttekinthetőbbé teszi. Felsorolásra és kiegészítésre kerül, hogy milyen jogcímeken lehet a zálogjogosultat megillető vételárból a zálogtárggyal összefüggő költségeket levonni. E módosítás tartalmazza, hogy létrejöttnek kell tekinteni a felszámolás kezdő időpontját megelőzően kötött zálogszerződéssel olyan követelésen alapított zálogjogot is, amely követelés a felszámolás kezdő időpontja előtt létrejött jogviszonyból a felszámolás kezdő időpontját követően keletkezett. A jogalkotó megszüntette a Cstv. 49/D. §-ának (2) bekezdésében írt 50%-os kielégítési szabályt, viszont ismét tartalmazza a 49/D. § (3) bekezdése az önálló zálogjogra történő utalást.
A módosítás a felszámolási költségek közé sorolja a munkáltatót, a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben terhelő fizetési kötelezettségeket is.
A Cstv. 33/A. § szerinti megállapítási perben a törvénymódosítás a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fogalmát pontosítja akként, hogy "az ésszerűen előre láthatták" helyett "az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett" szabályt vezeti be.
Pontosítja a megállapítási perben felhozható kimentési okokat. Új szabály, hogy a vezető kimentheti magát annak bizonyításával, hogy "nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot".
A törvényi vélelmet megszünteti, helyette arra az esetre állapít meg jogkövetkezményt, ha az adós volt vezetője nem, vagy nem megfelelően tett eleget a számviteli kötelezettségeinek, vagy a felszámolás elrendelését követően nem teljesítette a teljes körű vagyon- és iratátadási kötelezettségét a felszámoló részére. Ez azt jelenti, hogy a hitelezőnek vagy a felszámolónak elegendő a vezetőt terhelő mulasztást bizonyítania. Ez alól ugyan a vezető kimentheti magát, de megfordul a bizonyítási teher. A vezetőnek kell bizonyítania, hogy tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette.
A felszámoló köteles a perek megindításáról a hitelezőket tájékoztatni.
Ha a keresetet hitelező nyújtotta be, arról értesítenie kell a bíróságnak a felszámolót.
Megváltoznak a biztosíték nyújtására vonatkozó szabályok. A módosítás szerint "a biztosíték nyújtás indokoltságát alátámasztó körülményeket valószínűsíteni kell." A biztosíték formája kizárólag bírósági letétbe helyezett pénzösszeg lehet. Az e tárgyban hozott végzés külön is fellebbezhető.
A marasztalására irányuló kereset - a korábbi 60 nap helyett - a közzétételtől számított 90 napos jogvesztő határidőn belül nyújtható be. Ha a megállapítási per még nem fejeződött be, a kereset benyújtásának kezdő napja a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napját követő nap. Ha több hitelező terjeszt elő marasztalási keresetet, a bíróság a pereket egyesíti és a hitele-
- 6/7 -
zők pernyertessége esetén a hitelezői követelések arányos kielégítéséről rendelkezik oly módon, hogy a Cstv. 57. § szerinti szabályokat nem kell alkalmazni. A módosítás kimondja, hogy marasztalási per a közbenső mérleg alapján nem, csupán a zárómérleg alapján indítható.
E rendelkezéseket a törvénymódosítás hatálybalépését követően kezdeményezett megállapítási, majd azokat követő marasztalási perekben kell alkalmazni.
A Cstv. 40. §-a alapján indult perekben a törvénymódosítás a megtámadás eseteit a hitelbiztosítékokkal összefüggően bővíti. Két év helyett három éven belül megkötött szerződésekre terjeszti ki a megtámadási jogot. A tudomásszerzéstől számított 90 napot 120 napra növeli a megtámadási határidőnél.
A Cstv. 54. §-a alapján a felszámolóval szemben indult kártérítési perekre a módosítás kimondja, hogy a Cstv. 6. § szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
A társasági részesedés rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása iránt indított (Cstv. 63/A. §), valamint a Cstv. 63. § (2) bekezdése alapján indított perekben a kereseti kérelmet a Cstv. 6. § (1) bekezdése szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kell benyújtani. Ez utóbbi perekre vonatkozóan azt is kimondja, hogy a bírósághoz nem megállapítási, hanem marasztalás iránti keresetet kell benyújtani.
A módosítás kimondja, hogy ahol e törvény a fellebbezés elbírálására vonatkozó határidőt állapít meg, a határidő kezdő napja a fellebbezés érdemi elbírálására alkalmas iratok másodfokú bírósághoz érkezésének napja.
Az eljárás gyorsítását szolgálja az ügyintézési határidők rövidítése.
A Cstv. 33/A. § esetén a biztosíték nyújtás iránti kérelmet az elsőfokú bíróság soron kívül, a másodfokú bíróság a benyújtott fellebbezést 15 napon belül köteles elbírálni.
A Cstv. 51. § szerinti kifogást elbíráló végzés elleni fellebbezést 45 napon belül kell a másodfokú bíróságnak elbírálni.
A Cstv. 60. § alapján a felszámolást befejező végzés elleni fellebbezés 90 napon belül bírálandó el a másodfokú bíróságon.
A Cstv. 63/B. § alapján az egyszerűsített felszámolás iránti kérelem során benyújtott (2) bekezdés szerinti kifogás fellebbezése esetén a másodfok 30 napon belül köteles a fellebbezést elbírálni.
A Cstv. 69. § (7) bekezdése: a stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetek elleni felszámolási eljárás során a hitelezői kérelemre benyújtott fizetésképtelenség megállapítása elleni ügyben a fellebbezést 15 napon belül köteles a másodfokú bíróság elbírálni.
A Cstv. módosítással összefüggően kiegészül az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.
A bíróság a kifogásnak helyt adó döntésében hivatalból rendelkezik a kifogás, valamint a kifogás tárgyában hozott bírósági végzés elleni jogorvoslati eljárás illetékének a kifogást előterjesztő részére történő visszatérítéséről [Itv. 43. § (8) bekezdés].
Az Itv. 62. § (1) bekezdés v) pontja helyett pedig a következő rendelkezés lép:
"A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jogi illeti meg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A., 40., 63. és 63/A. §-a alapján a hitelezők által indított perekben." ■
Visszaugrás
