Az Alkotmány 28/B. §-a szerint országos népszavazás tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Tehát elvileg azokban a hatáskörökben, feladatkörökben lehet népszavazást tartani, amit az Alkotmány 19. § (3) bekezdése az Országgyűléshez rendel. Azonban az alkotmányozó, jogalkotó ezek közül is nem minden kérdésben tartotta indokoltnak népszavazás tartását, és ezeket az ún. tiltott tárgykörökben sorolta fel az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésében.
Dolgozatomban azt vizsgálom, milyen az egyes tiltott tárgykörök terjedelme. Az Alkotmány csupán egy-egy mondatot tartalmaz ezekről, így ennek megállapításához csak értelmezés segítségével juthatunk el. Magyarországon ezt a feladatot az Alkotmánybíróság és az Országos Választási Bizottság (OVB) látja el, az OVB az aláírásgyűjtő ív és a konkrét népszavazási kérdés hitelesítése kapcsán [1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) az országos népszavazásról 9. § (2) bekezdése; 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdése b) pont], az Alkotmánybíróság pedig ezen döntés elleni jogorvoslati eljárás során [Ve. 130. § (1) bekezdése]. Ezen tiltott tárgykörök terjedelmének meghatározásánál egyrészt arra kell figyelnie az Alkotmánybíróságnak és az OVB-nek, hogy nehogy túl széles körben, azaz túl tágan értelmezze az egyes tárgyköröket, hiszen ez végső esetben akár már oly mértékű tiltást is jelenthetne, hogy a népszavazáshoz való jog gyakorlását akadályozná, kiüresítené. Másrészt arra is figyelnie kell, hogy ne értelmezze őket túl szűken, hisz akkor az adott tiltott tárgykör tartalma üresedhet ki, válhat értelmetlenné.
Az 51/2001. (XI. 29.) AB határozat kimondta, hogy az alkotmányi szabályozás kiemelkedő jelentőségével a tiltott tárgykörök zárt, szoros, tehát szűk értelmezése áll összhangban. Tehát az Alkotmánybíróság a népszavazáshoz való jog minél teljesebb érvényesülését tartja szem előtt. A lehetséges értelmezési változatokat két tiltott tárgykör, a költségvetésről és Kormány programjáról szólóak példáján keresztül mutatom be. Ezeken belül mindegyik értelmezési változatra találhatunk példát.
A tárgykör értelmezése 2006-ban vetődött fel a következő kérdésben: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?"
A) A tág értelmezést az OVB képviselte 566/2006. (XI. 20.) OVB határozatában. A kérdés szerinte az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének f) pontjára, azaz a Kormány programjára tekintettel nem hitelesíthető. Ez a pont ugyanis kizárja a népszavazást a Kormány programjáról, és ez nem csak azt jelenti, hogy a konkrét dokumentum a maga egészében nem lehet referendum tárgya, hanem annak egyes, világosan felismerhető lényeges elemei sem bocsáthatók népszavazásra. Az OVB megállapította, hogy a népszavazási kérdés tárgyköre kifejezetten szerepel a kormányprogramban.
Bragyova András a 15/2007. (III. 9.) AB határozathoz főzött különvéleményében is a tág értelmezés jelenik meg. A parlamentáris kormányforma ugyanis kizárja a kormányprogramban szereplő kérdésekről szóló népszavazást. A Kormány programja és a Kormány iránti bizalom egymást feltételezi, ha az Országgyűlésnek nincs bizalma a Kormányban, akkor programját sem támogatja. A kormányprogram megvalósításához szükséges alkotmányos eszközökről ezért az Alkotmány szerint nem dönthet népszavazás. A kormányprogram valamelyik részének népszavazáson való leszavazása összeegyeztethetetlen a parlamentáris kormányformával, amely csakis képviseleti rendszerben lehetséges. A Kormány programjából kiemelt egyes elemekről szóló népszavazás azzal a veszéllyel jár, hogy az országgyűlési képviselők többségét
- 271/272 -
olyan döntés meghozatalára kötelezné, amelynek éppen ellenkezőjére vállaltak a program megszavazásával politikai kötelezettséget.
A különvélemény szerint az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pont (személyi, szervezeti kérdés) kizárja a miniszterelnök személyéről szóló népszavazást, ami egyben a kormányprogram egészéről szóló népszavazás is. Azonban a d) pont nem foglalhatja magában az f) pont jelentését, mert akkor az utóbbi értelmetlen lenne. Eszerint a kormányprogram egyes elemeiről szóló népszavazás tartása is kizárt, mert az egészéről szóló népszavazást a d) pont már kizárta.[1]
B) A szűk értelmezést az AB többségi határozata képviselte. A 15/2007. (III. 9.) AB határozat szerint a magyar parlamentáris berendezkedésben a Kormány megbízatása szorosan kapcsolódik a miniszterelnökéhez. Ezt az Alkotmány 33.§ (3) bekezdése is alátámasztja, miszerint a miniszterelnök megválasztásáról valamint a Kormány programjának elfogadásáról az országgyűlés egyszerre határoz. A kormányprogramról tartandó eredményes ügydöntő népszavazás szükségszerűen érintené a miniszterelnök személyét. Ez az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése d) pontjában meghatározott tilalommal, azaz azzal is kapcsolatban van, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben nem lehet népszavazást tartani. Az f) pont szerint a kormányprogram egészéről nem tartható népszavazás. Ez nem zárja ki azt, hogy annak egyes elemeiről népszavazás döntsön, nem érintve a miniszterelnök, a Kormány és az országgyűlés kapcsolatrendszerét. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az OVB álláspontjának elfogadása esetén esetről esetre kellene vizsgálni, hogy az adott kérdés a Kormány politikáját megtestesítő kormányprogram szempontjából lényeges-e, és kizárólag ilyen szempontból lényegtelen kérdésben lehetne népszavazást tartani. Ezt azonban ellentétesnek látja a népszavazás intézményének alkotmányos szerepével. [15/2007. (III. 9.) AB határozat]
C) Kevésbé szűk értelmezést képvisel Holló András párhuzamos indokolása [15/2007. (III. 9.) AB határozat]. Eszerint az Alkotmány alapján sem a kormányprogram egészére, sem annak egyes elemeire nem írható ki népszavazás. Azonban ez utóbbi nem feltétlenül érvényesül mindig. Ezt részletesebben a 13/2007. (III. 9.) AB határozathoz megjelenített párhuzamos indokolásában fejtette ki. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés e) pontja szerint az Országgyűlés dönt a kormány programjáról. Ebből tehát az következik, hogy a kormányprogram lehetne népszavazás tárgya, mivel az Országgyűlés hatásköre, ezt azonban a 28/C. § (5) bekezdés f) pontja kizárja. A 19. § (3) bekezdése szerint az Országgyűlés hatáskörébe a kormányprogram egészéről (és nem részeiről) való döntés tartozik. A kormányprogram egyes részleteit illetően az országgyűlésnek nincs döntési jogköre, így egyes elemei sem lehetnek népszavazás tárgyai. A kormányprogram Országgyűlés hatáskörébe történő végrehajtásának egyes elemei jellemzően törvényalkotás eredményeként viszont népszavazás tárgyai lehetnek.[2] Ebben a kérdésben is ez utóbbiról van szó, hisz a kérdés konkrét törvényi rendelkezésre, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXXII. törvény 18. §-ával bevezetett képzési hozzájárulás fizetésének megítélésére vonatkozik.[3]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
