Először 2008 tájékán találkoztam Benjamin Cardozo nevével, amikor az amerikai felelősségáttörésből írtam a doktori dolgozatomat. Legújabb kutatási témám kapcsán ismét elém került egy mérföldkőnek számító döntés, ami alatt az ő neve szerepelt. Kíváncsi lettem, és kutatni kezdtem. A jogi személyek mögött álló tagok felelősségének megállapítása ("veil piercing"), a bizalmi kötelezettség ("fiduciary duty"), vagy a termékfelelősség mind olyan jogintézmények, melyek Benjamin N. Cardozo nevéhez köthetők. Lássuk hát ki is volt Cardozo, és vessünk egy pillantást a legfontosabb ítéleteibe, melyek hatással voltak nemcsak az amerikai, hanem az európai jogfejlődésre is.
Benjamin Cardozo 1870. május 24-én született New York városában, spanyol-portugál zsidó gyökerekkel rendelkező család sarjaként. A család az inkvizíció idején menekült el a mai Hollandia területére, majd a 17. században telepedett le Amerikában egy brit közösségben. Cardozo későbbi vallomásaiból tudjuk, hogy nem őrizte meg ősei nyelvét, kultúráját. Vallását a család tartotta, és Cardozo mindig is büszke volt zsidó gyökereire. Keresztnevét nagybátyja Benjamin Nathan tiszteletére kapta, aki a New York-i tőzsde elnökhelyettese volt, és 1870-ben gyilkolták meg. Édesapja Albert Jacob Cardozo New York Állam legfelsőbb bírája volt, és 1872-ben lemondott tisztségéről miután egy korrupciós ügybe keveredett. Cardozót később az a vágy is erősen hajtotta karrierjében, hogy a család hírnevét helyreállítsa.
Édesanyja korai halálát követően nevelésében 11 évvel idősebb nővére Nell vett részt, akivel élete végéig közös háztartásban maradt. Családot nem alapított.
1889-ben felvették a Columbia Law Schoolra, 1891-ben tette le az ügyvédi vizsgát, majd New Yorkban praktizált 1913-ig a Simpson Warren and Cardozónál. Ekkor pályázta meg a bírói tisztséget a New York-i Fellebviteli Bíróságon, amit meg is nyert.[1] 1917-ben 14 évre szóló kinevezést kapott. Bár később ő lett a bíróság vezetője, 1932-ben lemondott tisztségéről, miután Hoover elnök szövetségi legfelsőbb bírónak jelölte. A The New York Times azt írta, hogy a bíróság történetében kinevezést illetően még sohasem volt ekkora egyetértés, mint Cardozo esetében.[2] A republikánus Hoover éppen az újraválasztási kampányára készült ebben az időben, ezért is különleges és korszakalkotó a demokrata gondolkodású Cardozo kinevezése, amelyet több neves egyetem dékánja is támogatott.
Egyike volt a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság "három muskétásának", akik a liberálisabb irányt képviselték valamint ő volt a második zsidó származású szövetségi legfelsőbb bíró az Egyesült Államok történetében.[3]
Cardozo 1938, július 9-én halt meg New Yorkban sírja a Beth Olam Temetőben található Queensben. Tiszteletére egyetemet neveztek el róla New Yorkban (Cardozo University School of Law), és egy tudományos folyóirat is a nevét viseli (Cardozo Law Review).
Számtalan ítéletet hozott, melyek a mai napig hatással vannak a kontintális jogfejlődésre is. "Leghíresebb" döntéseit a New York-i Fellebbviteli Bíróságon hozta, ezekből szeretnék néhányat bemutatni.
Több mint száz éve, 1916-ban a MacPherson v. Buick Motor Co.[4] ügyben a termékfelelősség elvi alapjait fektette le Cardozo bíró. 1910-ben egy new york-i kővágó, Donald C MacPherson vett egy Buick Ronaboutot, amit 1910 nyarán és őszén, majd legközelebb 1911 májusában használt. 1911 júliusában a szomszédját akarta elvinni a kórházba, amikor hirtelen az autó fából készült kereke összetört, MacPherson kiesett a kocsiból és megsérült. Később megállapították, hogy silány minőségű fából készült a kerék. Az eset itt vált érdekessé, ugyanis MacPherson kártérítést követelt, de nem a kereskedőtől, akitől a gépjárművet vásárolta, hanem közvetlenül a gyártó Buicktól. Az ügy szokatlan volt, hiszen a sérült autótulajdonos nem állt szerződéses jogviszonyban a gyártóval, mégis ellene indította meg az eljárást. A Buick elutasította a követelést, mondván, hogy MacPherson nem közvetlenül tőle vette az autót, másrészt a kereket nem ő gyártotta, hanem külső megbízható vállalkozó.
Az eljárás során az bizonyosságot nyert, hogy a hibás kereket a Buick cég egy egyszerű vizsgálattal kiszűrhette volna. Két kérdés merült fel: az egyik, hogy a Buick felelőssége megállapítható-e akkor, amikor nincs szerződéses jogviszony a gyártó és a felhasználó között. Ha a válasz igen, akkor a másik kérdés az, hogy a kerék gyártójának felmerül-e a felelőssége a hibás kerekekért, vagy a Buick céget terheli a felelősség azokért az alkatrészekért is amit beépített a járművekbe.
- 28/29 -
Cardozo kimondta, hogy a Buick cég felel az általa gyártott gépjárművekért, azoknak biztonságosnak kell lenniük. Másrészt a készterméket előállító autógyárnak a beszerzett kerekeket át kellett volna vizsgálnia, mert minél nagyobb a baleset veszélyének kockázata, annál nagyobb elővigyázatosság követelhető meg a gyártótól. A Buick tehát felel a kész termékért, a benne elhelyezett alkatrészekért is, és nem dobhat úgy piacra autót, hogy előtte azokat nem veti alá egy általános biztonsági tesztnek.[5]
Ez az egyik leghíresebb és legtöbbet hivatkozott termékfelelősségi eset az Egyesült Államokban. Az eredeti ítéletetben Cardozo már hivatkozik olyan közelmúltbeli saját ügyekre, amelyekből a döntését levezette. Így példaul a Thomas v. Winchester (6 N. Y. 397), illetve a Statler v. Ray Mfg. Co. (195 N. Y. 478, 480) ügyek. Ez utóbbiban egy kávégép használat közben felrobbant, és Statler megsérült. Beperelte a kávégépet gyártó céget, és a bíróság meg is állapította a gyártó felelősségét.[6]
A MacPherson v. Buick Motor Company üggyel Cardozo bíró a termékfelelősség alapjait fektette le, amikor kimondta, hogy a gyártó közvetlenül felel a felhasználóval szemben (szándékosan nem fogyasztót írok, hiszen a fogyasztó fogalma jóval később jelent csak meg), annak ellenére, hogy kettőjük között kontraktuális jogviszonyról nem beszélhetünk.[7]
A termékbiztonság és a termékfelelősség mérföldkövének nevezik a MacPherson v. Buick Motors Co. ügyet, amely az európai jogfejlődésre is hatással volt. 1931-ben Lord Atkin, az angol Lordok Házának tagja a Donoghue v. Stevenson ügyben[8] - mely az európai termékfelelősség úttörőjének számít - hivatkozik Cardozo bíró MacPherson v. Buick Motors ügyben hozott érvelésére. Erre az ügyre az amerikai bíróságok szövetségi és tagállami szinten több mint ezerszer hivatkoztak.[9]
A MacPherson ügy továbbgondolt változata, és gyakran emlegetik az előző ügy mellett az Ultramares Corporation v. Touche ügyet 1932-ből.[10] Az eset szintén Cardozo bíróhoz köthető. 1924-ben Touche Niven egy gumi importálásával foglalkozó cégnek (Fred Stern and Company) kiadott egy könyvvzsgálói véleményt, melyben valótlan adatok szerepeltek. A könyvvizsgáló tudta, hogy kölcsönt szeretett volna az ügyfele felvenni, és 32 példányban adott a valótlan adatokon alapuló könyvvizsgálói záradékból neki. A záradék azt tartalmazta, hogy a könyvvizsgáló cég a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a szövetségi adószabályoknak megfelelően a cég éves beszámolója megbízható és valós képet mutat a társaság tényleges gazdasági helyzetéről.[11] A vélemény alapján az Ultramares Corporation kölcsönt biztosított a cégnek. 1925-ben a Fred Stern and Company fizetésképtelenné vált. Ekkor az Ultramares beperelte Touche Nivent, arra hivatkozva, hogyha a könyvvizsgáló valós képet adott volna az ügyfeléről a könyvvizsgálati záradékban, akkor nem adott volna kölcsönt, így a hitelező a könyvvizsgálótól kérte a kölcsön teljes összegét. Az audit bizonyíthatóan gondatlanul (hanyag módon) készült, de a szándékos megtévesztést nem lehetett bizonyítani. A gondatlan eljárásért való felelősséget csak kontraktuális jogviszonyban állapították meg ebben az időben, ezért a hitelezőnek a szándékos megtévesztés bizonyításával lett volna esélye a pert megnyerni. Az első fokon eljáró bíróság elutasította a keresetet, arra hivatkozva, hogy nincs olyan jogalap amire hivatkozással kártérítést lehetne megállapítani a könyvvizsgálóval szemben.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
