Szinte pontosan két éve jelent meg e lap hasábjain az egyes önkormányzati gazdálkodási feladatok központi ellátásának lehetőségeit is tárgyaló írásom "A távoli ellenjegyzés létjogosultságáról" címmel. A cikk írásakor - az önkormányzati szektor egyes szereplőinek az ASP rendszer bevezetését övező félelmei ellenére - álláspontom szerint még egyáltalán nem tűnt biztosnak az, hogy az állam központi költségvetési szerveken keresztül is részt kíván venni e feladatok ellátásában. A kérdés csak a Magyar Közlöny 2018/172. számában közzétett, a helyi önkormányzatok és az általuk alapított költségvetési szervek, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és az általuk alapított költségvetési szervek, valamint az önkormányzati társulások és az általuk alapított költségvetési szervek részére biztosított kincstári könyvvezetési szolgáltatás kialakításáról szóló 1562/2018. (XI. 10.) Korm. határozat tükrében tekinthető eldöntöttnek.[1]
A Kormányhatározat lényegében annak deklarálása, miszerint a Kormány vizsgálni kívánja a kincstári könyvvezetés megteremtésének lehetőségét az államháztartás önkormányzati alrendszerében, ennek érdekében pedig egy, egyes háromezer főt el nem érő települési önkormányzatokat és azok költségvetési szerveit érintő pilot projekt elindításáról döntött. A program megvalósítása az ASP rendszer igénybevételével, várhatóan 2019. március 1-jén kezdődik, az országos kiterjesztésre pedig legkésőbb 2020. június 30. napjáig esedékes, a tapasztalatokról készült pénzügyminiszteri beszámolót és javaslatot követően kerülhet sor.
A mérsékelt sajtóvisszhangot is kiváltó[2] kormányhatározattal egyidejűleg került közzétételre a Magyar Közlönyben az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 207/2018. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a módosító rendelet). A jogszabály leglényegesebb rendelkezése az államháztartásról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: az Ávr.) 9. §-át egészíti ki egy új bekezdéssel, amely - erre irányuló megállapodás alapján - az eddig az alapvetően a gazdasági szervezethez rendelt - Ávr. 9. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti - gazdálkodási feladatok Kincstár által történő ellátását teszi lehetővé az önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és az általuk alapított költségvetési szervek vonatkozásában, megteremtve ezzel a jogi előfeltételeit a Kormányhatározatban foglalt pilot projekt végrehajtásának.
Ahhoz, hogy megértsük e rendelkezés jelentőségét, a továbbiakban célszerű áttekintenünk a gazdasági szervezetre vonatkozó releváns előírásokat. Az Ávr. értelmében a gazdasági szervezet mint szervezeti egység felelős egyrészt a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásáért [9. § (1) bekezdés a) pont], másrészt a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért [9. § (1) bekezdés b) pont].
Gazdasági szervezettel természetesen nem minden költségvetési szerv rendelkezik. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: az Áht.) vonatkozó 10. § (4a) bekezdése alapján gazdasági szervezet kizárólag azoknál a költségvetési szerveknél - ide nem értve az önkormányzat hivatalát - hozhatóak létre, amelyek éves átlagos statisztikai létszáma a 100 főt eléri. A fenti feltételnek meg nem felelő költségvetési szerveknél a gazdasági szerv feladatainak ellátására az irányító szerv erre irányuló döntésével más szervet is kijelölhet.
A szabályozás alapján tehát a gyakorlatban leggyakrabban (kis önkormányzatoknál végső soron szükségszerűen) az önkormányzati hivatal látja el a gazdasági szervezethez rendelt feladatokat valamennyi költségvetési szerv vonatkozásában az Ávr. kisegítő rendelkezése[3] alapján abban az esetben is, ha magában a hivatalban sincs lehetőség szervezeti egység létrehozására.[4]
Az önkormányzati hivatal (vagy a gazdasági szervezettel rendelkező egyéb költségvetési szerv) az ellátási kötelezettség alól csak szűk körben, az Ávr. már említett 9. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatok tekintetében mentesülhet azzal, hogy él az ugyanezen szakasz (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel és a feladatok ellátását külső szolgáltatás megrendelésével biztosítja.
- 23/24 -
Hangsúlyozandó, hogy mivel a lehetőség kizárólag a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetésével, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok vonatkozásában áll fenn,[5] a gazdasági szervezethez rendelt feladatok döntő többsége - egészen a módosító rendelet hatálybalépéséig - az Ávr. alapján csak a hivatal vagy más, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv által kerülhetett ellátásra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
