2023. június 15-17. között Budapesten került megrendezésre a nyolcadik Hugo Sinzheimer Moot Court Competition (HS MCC), Nemzetközi Munkajogi Perbeszédverseny, melynek idén a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) adott otthont. Az európai versenyre mintegy huszonöt egyetemről, tizenhárom országból érkeztek joghallgatók (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Szlovénia). A tizenkét ország csapata alperesi és felperesi pozíciókban is megmérettette magát, míg a tizenharmadik ország, idén Olaszország - mint a jogesetet szolgáltató ország - hallgatói bírói pozícióban versenyeztek. A KRE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék szervezésében megvalósuló eseményen mintegy száz résztvevő volt jelen, köztük neves európai egyetemek joghallgatói és neves munkajogász oktatók, szakemberek. A KRE mellett köszönet illeti a szervezés szakmai partnereit az általuk nyújtott támogatásért: a Magyar Munkajogi Társaság, a Munkajog folyóirat (ORAC Kiadó), a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az OPLgunnercooke, az OTP Bank és a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda.
A verseny Hugo Sinzheimer (1875-1945) német tudós és jogász nevéhez fűződik, akit széles körben a munkajog alapító atyjaként tartanak számon. A HS MCC az egyetlen európai munkajogi témakörben megrendezett nemzetközi perbeszédmondó verseny, melynek minden évben más egyetem ad otthont. Az első HS MCC-re Amszterdamban került sor 2016-ban, tavaly a verseny házigazdája a portugál főváros jogi egyeteme volt, 2024-ben pedig a bécsi egyetem lesz. A KRE képviseletében prof. dr. Kun Attila a kezdetektől részt vesz a nemzetközi szervezőbizottság munkájában, amely egy hatfős nemzetközi testület.
A neves professzorokból és gyakorlati szakemberekből álló, mindösszesen tizennégy fős zsűri tagjai körében idén is a nemzetközi munkajogász szakma meghatározó személyiségei tevékenykedtek. A zsűri munkáját az Európai Bizottság és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization, ILO) egy-egy szakértője is segítette. A zsűriben az Amszterdami Egyetem, a Bristoli Egyetem, a Genti Egyetem, a Jeruzsálemi Héber Egyetem, a Leuveni Katolikus Egyetem és a Ljubljanai Egyetem professzorai is részt vettek. Hazánkat prof. dr. Kiss György, az MTA rendes tagja, és dr. Rózsavölgyi Bálint csoportvezető munkaügyi bíró és európai jogi tanácsadó képviselte a zsűriben. A jogesetet kidolgozó olasz szakmai bizottság négy képviselője is zsűrizett: két professzor (Bologna, Nápoly), egy bíró (Monza) és egy ügyvéd (Baker McKenzie, Milánó).
A perbeszédmondó verseny célja, hogy az európai uniós munkajog területén lehetőséget kínáljon a joghallgatóknak, hogy nemzetközi környezetben, csapatokban dolgozva próbálhassák ki magukat, fejlesszék írás- és beszédkészségeiket, illetve elmélyítsék és fejlesszék gyakorlati ismereteiket. A verseny valós bírósági helyzeteket imitál, és az uniós, valamint a nemzetközi munkajog és azok tagállami alkalmazása terén a legnagyobb kihívást jelentő és legaktuálisabb kérdésekkel foglalkozik.
A versenyzőknek minden évben egy fiktív jogesetről szóló eljárásban kell részt venniük, részben nemzeti, részben uniós jogot alkalmazva. Az idei jogeset az uniós jog mellett az olasz munkajogi szabályokon alapult, és érintette mind a munkavállalók biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkafeltételekhez való alapjogát, mind a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz fűződő alapjogát. A jogeset szerint egy olaszországi üzemben a munkavállaló a munkáltatói utasítást megszegve járt el és balesetet szenvedett, ami miatt kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a munkáltatót. Az első kérdés az volt, hogy meddig terjedhet a munkáltató felelőssége, ha a balesetet - bizonyos mértékben - a munkavállaló vétkes magatartása idézte elő. Érdekesség, hogy az olasz jogban - a magyar szabályokkal ellentétben - a munkáltató abban az esetben kötelezhető kártérítés megfizetésére, ha a baleset tekintetében felróhatóság is terheli [mivel az ottani rendszerben fontos szerepet játszik a mögöttes biztosítás, az Istituto Nazionale Assicurazione Infortuni sul Lavoro (INAIL) rendszere is].
A második kérdés a munkáltató által installált szoftverhez kapcsolódott. A balesetet megelőzően ugyanis a munkáltató egy szoftverrel kívánta növelni a termelékenységet, azonban ennek pontos részleteiről nem konzultált megfelelően az üzemi tanáccsal. Erre a jogsértésre tekintettel az érdekképviseleti szervezet kompenzációra tartott igényt. Emellett tekintettel arra, hogy a szoftver hozzájárult a baleset bekövetkezéséhez, az üzemi tanács kérte a Bíróságot, hogy rendelje el a szoftver kötelező eltávolítását. Vita tárgyát képezte a felek között az új technológiához kapcsolódó, munkáltató által szervezett képzés megfelelősége is. A jogesetről elmondható, hogy egy kiegyensúlyozott, mindkét oldalról kifejezetten jól érvelhető eset volt.
A verseny egy írásbeli, illetve egy szóbeli fordulóból állt. Az írásbeli fordulóban a csapatoknak május 1-ig egy tizenöt-húsz oldalas felperesi, illetve egy alperesi beadványt kellett készíteniük, melynek értékelése az első fordulóban a pontok 60 százalékát adta. A további fordulókban a korábbi
- 80/81 -
évektől eltérően már kizárólag a szóbeli pontszámok számítottak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
