Először meghallva egy kifejezést, akár töprenghetünk is tartalmának pontos meghatározásakor, különösen, ha a szó többjelentésű. Ilyen a platform is. Műszaki tekintetben például sima felületet vagy állványt értünk rajta, a politikában az egységes álláspontot, az informatika esetében egy program futtatásához szükséges hardver- vagy szoftverkörnyezetet jelenti. És ha kimegyünk egy angol pályaudvarra, a vonatunk is valamelyik platformról, azaz vágányról indul. A platformmunkát viszont mégsem vasutas végzi. E tevékenység az informatikához kapcsolódik, meghatározása szerint olyan foglalkoztatási forma, amely egy online platformot használ a fizetett munkaerő kínálatának és keresletének összehangolására.[1] A platformalapú munkavégzés történhet kizárólag online, elektronikus eszközökkel vagy hibrid módon, amikor az online kommunikációs folyamathoz valamilyen személyes jelenlétet is igénylő tevékenység is kapcsolódik.
Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) a közelmúltban elérkezettnek találta az időt a jogalkotásra. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnökének az Európai Parlament plenáris ülésén 2020-ban elhangzott helyzetértékelő beszédében hangsúlyozta: a digitális átalakulás gyors változásokat eredményez, amelyek hatással vannak a tagállami munkaerőpiacokra. Kötelezettséget vállalt arra, hogy a Bizottság megvizsgálja, milyen módon lehetséges javítani a platformok dolgozóinak munkakörülményeit.[2] 2021. decemberére megszületett a Javaslat a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvről. Írásunkban e javaslat rendelkezéseit mutatjuk be abból a célból, hogy felmérjük, annak elfogadása esetén mely pontokon lehet szükség a jogalkotói beavatkozásra.[3] Elsőként a közösségi jogalkotás indokát és céljait, az általános rendelkezéseket, valamint a foglalkoztatási jogviszony helyes meghatározására irányadó szabályokat tekintjük át.
1. A közösségi jogalkotás háttere - indokok és célok
1.1. A háttérről (I.) - a platformok pozitív piaci szereptől a foglalkoztatotti státusz téves meghatározásáig
1.2. A háttérről (II.) - az algoritmikus irányítás árnyoldalai, országhatáron átnyúló problémák
1.3. Konkrét célkitűzések az általános célok szolgálatában
2. Javaslat a platformmunka körülményeinek javításáról szóló irányelvről - Miként hathat a magyar szabályozásra?
2.1. A közösségi jogalkotás platformmunkával kapcsolatos szabályozásáról
2.2. A Javaslat és az EU szakpolitikája - eredmények és joghézagok két rendeletben
2.3. EU-s szakpolitika a jövőre nézve - közösségi jogalkotási javaslat: a mesterséges intelligenciáról
2.4. A jogalkotást "kikényszerítő" körülmények - részletek a Preambulumból
2.5. A részletek - Az általános rendelkezések
2.5.1. Tárgy és hatály - Célok és minimálstandardok
2.5.2. Fogalommeghatározások
2.6. A foglalkozási viszony
2.6.1. A foglalkozási viszony helyes meghatározása
- 34/35 -
2.6.2. A munkaviszony fennállásának jogi vélelme
2.6.3. A jogi vélelem megdöntésének lehetősége - a bizonyítás terhe
A Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról[4] (a továbbiakban: Javaslat) a jogalkotásra motiváló körülményként említi a COVID-19 világjárványt, ami által felgyorsított digitális átállás átformálja az EU gazdaságát és munkaerőpiacát. Ebben az újonnan kialakuló társadalmi és gazdasági környezetben fontos szerephez jutottak a digitális munkaplatformok. A Javaslat Indokolása szerint a digitális munkaplatformok mérete folyamatosan bővül: az elmúlt öt évben a platformalapú gazdaságból származó bevételek a becslések szerint mintegy 500 százalékkal nőttek az EU-ban. 2021-ben több mint 28 millióan dolgoztak digitális munkaplatformokon keresztül az uniós tagállamokban, az előrejelzés szerint 2025-re számuk 43 millió lesz.[5]
Számos gazdasági ágazatban működnek digitális munkaplatformok: egyesek "helyszíni" szolgáltatásokat kínálnak (például személyszállítást, árukiszállítást, takarítási vagy gondozási szolgáltatásokat), mások a kizárólag online végezhető feladatokra (például adatkódolásra, fordításra vagy építészeti tervezésre specializálódtak). A Javaslat Indokolása szerint a platformalapú munkavégzés sokkal szélesebb körű hozzáférést biztosít a vállalkozások számára a fogyasztókhoz, lehetőségeket kínál a bevételek diverzifikálására és új üzleti tevékenységek kialakítására, ezáltal segítve növekedésüket. A fogyasztók számára mindez azt jelenti, hogy javul az egyébként nehezen elérhető termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint elérhetővé válik számukra a szolgáltatások új és gazdagabb választéka. Ugyanakkor mindeközben a digitális munkaplatformok olyan új munkaszervezési formákat honosítottak meg, amelyek számos kérdést vetnek fel a meglévő munkaügyi és szociális védelmi jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban.[6]
A becslések szerint az EU-ban működő digitális munkaplatformok 90 százaléka önfoglalkoztatóként sorolja be az azokon keresztül dolgozó személyeket, sokan azonban alárendelt helyzetben dolgoznak a digitális munkaplatformoknál. A becslések szerint a digitális platform-munkavállalók közül a foglalkozási státusz téves meghatározása akár öt és fél millió főt is érinthet. Az esetükben különösen nagy a kockázata annak, hogy rossz munkakörülményekkel és a szociális védelemhez való nem megfelelő hozzáféréssel kénytelenek szembesülni, továbbá nem élvezhetik azokat a jogokat és azt a védelmet, amelyekre munkavállalóként jogosultak lennének. E jogok közé tartozik a Javaslat Indokolása szerint a minimálbérhez való jog, a munkaidőre vonatkozó szabályok betartása, a fizetett szabadsághoz való jog, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a férfiak és nők egyenlő díjazása, valamint a munkahelyi balesetekkel, a munkanélküliséggel, a betegséggel és az időskorral összefüggő szociális védelemhez való jobb hozzáférés.[7]
A Javaslat abból kiindulva, hogy a digitális munkaplatformok olyan automatizált rendszereket használnak, amelyek nem csupán a munka iránti kereslet és kínálat összehangolását végzik el, hanem a feladatok kiosztását, nyomon követését, értékelését, valamint a platformokon keresztül dolgozó személyeket érintő döntések meghozatalát[8] is, arra az álláspontra helyezkedik, hogy ezt a gyakorlatot - vagyis az ún. "algoritmikus irányítást" - átláthatóvá és megismerhetővé szükséges tenni. Az algoritmikus irányítás ugyanis jelentősen befolyásolja a platformmunkát végzők munkakörülményeit és jövedelmét, illetve elfedi, ha a digitális platform ellenőrzi a munkát végző személyeket. A Javaslat szerint az általuk megvalósított irányítás ugyancsak magában foglalja a nemi elfogultság és a megkülönböztetés lehetőségét, ezzel pedig felerősítheti a nemek közötti egyenlőtlenségeket. Tapasztalati tény, hogy az algoritmusok képesek befolyásolni azt, hogy a platformunkások mely csoportja jusson a munkavégzés lehetőségéhez, kiket jutalmazzon vagy szankcionáljon a rendszer, és kinek függessze fel vagy korlátozza a felhasználói fiókját, ezáltal kiket zárjon el a munkavégzés lehetőségétől, ám az érintettek számára - az uniós adatvédelmi szabályoktól eltekintve - nem áll rendelkezésre hatékony jogorvoslati lehetőség az e rendszerek által vagy azok alapulvételével hozott döntésekkel szemben.[9]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
