Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar budapesti Egészségfejlesztési és Sporttudományi, valamint a szombathelyi Sporttudományi Intézete szervezte meg online formában a II. Sportgazdaságtani Kerekasztalt. A rendezvény célja a járvány miatt megváltozott körülmények között színvonalas szakmai beszélgetések lebonyolítása az online térben.
A 2021. február 3-án tartott rendezvény két témát járt körül. Az első a megváltozott átigazolási piac, melyen belül elsődlegesen a labdarúgás volt a téma. A központi kérdések a következők voltak: Mennyit érhet egy futballista? Vissza tudja-e rángatni a koronavírus a földre a piacot? Mi jellemzi a transzferek gazdasági hátterét és melyek a világjárvány alatti átigazolási trendek? A második téma a sportesemények "buborékban" kérdéskört mutatta be, megpróbálva választ keresni arra kérdésre, hogy mit ér a sport helyszíni nézők nélkül, milyen sportszakmai és sportgazdaságtani hatásai lehetnek az ilyen típusú eseményeknek. Az est moderátora dr. Bukta Zsuzsanna és dr. Gősi Zsuzsanna voltak. A témákat pedig az ELTE oktatói - Szegnerné dr. Dancs Henriette, dr. Péter Ákos, Szabados Gábor - és meghívott előadók - Deák Krisztina, Soós Balázs - járták körbe.
A témát Szabados Gábor sportközgazdász vezette fel. Külön kiemelte, hogy a kerekasztal-beszélgetés előtt két nappal zárult le a labdarúgás téli átigazolási időszaka 2021-ben, ezért néhány jellemzőt könnyen be lehetett határolni. A Transfermarkt adatai alapján került összehasonlításra a koronavírus előtti két időszak és a koronavírus alatti két időszak. A járvány kitöréséig nagyon magas összegek jellemezték az átigazolási piacot, melyek ráadásul folyamatosan és gyorsan növekedtek. Ez a tendencia torpant meg a világjárvány kezdetével.
A játékosok eltérő átigazolási díjait ugyanakkor több értelme van egy transzferidőszakon belül összehasonlítani, mert az eltérő időszakokban a csapatoknak eltérő bevétele van. A futballgazdaság úgy működik, hogy szinte minden klub a végsőkig feszíti a húrt, azaz annyit költenek a játékosokra, amennyit tudnak. A téli átigazolási időszakban azonban már látszott a koronavírus hatása. Megnövekedett az ingyenes igazolások aránya, gyakoribbá váltak a kölcsönügyletek és a játékoscserék. Az időszak jól tükrözte, hogy a sport környezete bizonytalanná vált. A különböző sportkluboknak úgy kell szerződést kötni, összegeket befektetni, hogy nem tudják előre, hogy végigfutnak-e különböző bajnokságok; a jövő teljes mértékben kiszámíthatatlanná vált.
Dr. Péter Ákos sportjogász szerint a kézilabdában is hasonló tendenciák jellemzőek, ott is megjelenik a túlfeszített költekezés. A Covid előtti időszakban a játékosok folyamatosan akár 20-25%-kal meg tudták növelni a fizetéseiket. Magyarországon már az első hullámot követően próbálták a klubok optimalizálni a fizetéseket. Igyekeztek szerződést módosítani, mellette néhány szerződésbontás is történt. Ennek következtében a prémium kategóriájú játékosok között közel 30%-os, míg átlagosan inkább 20%-os fizetéscsökkenés lett jellemző. Ezt követően Szegnerné dr. Dancs Henriette egyetemi tanár felvezetésében azt próbálták meg körüljárni a beszélgetőpartnerek, hogy a játékosok játékjogának értéke mögött milyen okok és indokok húzódnak meg.
A járvány első és második hullámára a sportszektor szinte teljesen másképp reagált. Az első hullám elején a teljes leállás volt jellemző világszerte mindenhol, de már itt elkezdődött annak a kidolgozása, hogy milyen módon lehet a sporteseményeket ilyen körülmények között is megrendezni. Ezt a témát dr. Péter Ákos vezette fel, aki kezdésként rámutatott arra, hogy a sport világgazdasági szerepe az elmúlt időszakban folyamatosan növekedett. Az Egyesült Államokban például a járvány előtti időszakban már megelőzte a vegyipart gazdasági részarányban. Talán ez az oka, hogy itt ismerték fel először, hogy ez ellen valami tenni kell, hiszen a sportcsapatok dollármillióktól estek el. Ráadásul nemcsak a sportolók, hanem a sportiparághoz köthető számtalan egyéb szektor bevételét csökkenti a leállás. A kosárlabda- és jégkorongliga kezdte el a "buborékesemények" kidolgozását. A kosárlabda-bajnokság rájátszását végül Disneylandben, valójában egy elzárt helyen valósították meg.
A kerekasztal további részében Deák Krisztina és Soós Balázs a saját személyes élményeiken keresztül mutatták be az eseményeknek néhány jellemzőjét. A következő rendezvények néhány részletbe nyerhettünk bepillantást:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
