A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt perben a kereseti előadás szerint az I. r. és a II. r. felperesek 1/2-1/2 arányban közös tulajdonosai voltak az eljárásban érintett ingatlanoknak.
Az alperes megkereste a felpereseket és közölte, hogy az ingatlanokat (mások tulajdonában lévő ingatlanokkal együtt) megvásárolná áruház építése céljából.
A felperesek a felajánlott vételárat elfogadták, és így 2005 októberében három ingatlan tekintetében létrejött az adásvételi szerződés:
- az első ingatlan esetében 670 000 forint,
- a második ingatlan esetében 3 300 000 forint,
- valamint egy harmadik ingatlan tekintetében 7 030 000 forint vételár mellett, összesen tehát 11 000 000 forint vételárral.
Az adásvételi szerződés megkötését követően a felperesek arra a meggyőződésre jutottak, hogy a környező ingatlanokhoz képest a fenti ingatlanok vételára lényegesen alacsonyabb volt, ezért a perbeli ingatlanok vételára és a tényleges értékük közt feltűnően nagy az értékkülönbség, ami miatt a szerződést megtámadták, és 2 000 000 forint további vételárfizetésre tartottak igényt.
24/25
A megtámadást tartalmazó kereset a szerződés megkötéséhez viszonyítva egy éven belül érkezett a Választottbírósághoz. Ezért a Ptk. 236. §-a alapján elkésettség nem állt fenn, erre az alperes sem hivatkozott, mindezek folytán a per érdemi tárgyalásának nem volt akadálya.
A Választottbíróság megállapította, hogy a felek közti szerződésben szereplő vételárak áfa-mentesek, továbbá, hogy a szerződés kifejezetten utal arra, hogy az eladók nem minősülnek áfa-alanynak. Ezt a megállapítást a Választottbíróság az általános forgalmi adóról szóló, az e perben alkalmazandó 1992. évi LXXIV. törvény 2.,4-5. §-aiban foglaltak alapján elfogadta.
A felperesek a kereset benyújtása előtt ingatlanforgalmi szakértőt vettek igénybe, aki szakvéleményében
- az első ingatlan tekintetében 3 600 000 forintot,
- a második ingatlan esetében 6 900 000 forintot állapított meg reális értékként.
Mivel a szakértő megbízatása e két telekre szólt, a harmadik ingatlan értékének megállapítására nem végzett vizsgálatot.
A szakértő által megállapított összegek azonban az áfát is tartalmazzák, tehát bruttó értékek, ezért - a korábban kifejtettekre tekintettel - értékelni csak az áfa-mentes nettó összegeket lehetett. A szerződés megkötésekor az áfa 20%-os volt, aminek figyelembevételével az összegek az alábbiak szerint alakulnak.
- Az első ingatlannál
3 600 000 forint - 20%, azaz 720 000 forint = 2 880 000 forint, amivel szemben a szerződés 670 000 forintot tartalmaz,
- a második ingatlannál
a 6 900 000 forint - 20%, azaz 1 380 000 forint = 5 520 000 forint a reálisnak tekintendő összeg, amivel szemben a szerződés 3 300 000 forintot tartalmaz.
A Ptk. 201. § (2) bekezdése szerint: "Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja". A megtámadás sikerre a mai gyakorlat szerint általában akkor vezet, ha az értékkülönbség meghaladja a 40%-ot, amely esetben az ezt meghaladó rész visszakövetelésére, ill. visszafizetésére kerül sor.
Az első ingatlan a felperes által megbízott szakértő szakvéleménye szerint számítva
- 2 880 000 forint értéket képvisel,
- amely összegből az alperes 670 000 forintot kifizetett,
- a 670 000 forint 40%-a 268 000 forint
- a két összeg együttesen 938 000 forintot tesz ki
- amely összeg fölött mutatható ki a Ptk. 201. § (2) bekezdése szerinti tényleges megtámadhatósági lehetőség, ill. követelhető többletteljesítés
- 2 880 000 - 938 000 = 1 942 000 forint, amely összegnek az alperes általi pótlólagos kifizetése esetén helyreáll a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közti egyensúly, és kiküszöbölődik az alapszerződés aránytalansága.
Ugyanez a levezetés a második ingatlanra nézve a következőképpen alakul:
- 6 900 000 - 20%, azaz 1 380 000 forint = 5 520 000 forint áfa-mentes értékkel,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
