A másodfokú eljárásban a kérelemhez kötöttség alapelvi szintű [Pp. 3. § (2) bekezdés] és az érdemi döntés korlátaira vonatkozó szabálya (Pp. 215. §) mellett további speciális, csak a fellebbezési eljárásban érvényesülő rendelkezés a Pp. 253. § (3) bekezdése. Az itt megfogalmazott korlátozás szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között (247. §) változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott.
A szerződés érvénytelensége iránti perekben gyakran előforduló helyzet, hogy az elsőfokú ítélethez képest a másodfokú bíróság eltérő álláspontra helyezkedik az érvénytelenségi ok megítélésében, akár úgy, hogy a keresetet elutasító ítélet megváltoztatásával ellentétes döntést hoz, akár pedig úgy, hogy az elsőfokú ítéletet helyben hagyja, de másik érvénytelenségi okot lát megvalósulni.
A semmisség hivatalbóli észlelése a jogorvoslati eljárásban is érvényesül, ezt az álláspontot mind az 1/2005. számú kollégiumi vélemény, mind a Legfelsőbb Bíróság iránymutató határozatai megerősítik. A Pfv.II.24.139/1998/4. számú ítélet szerint nem minősül a fellebbezési kérelmen való túlterjeszkedésnek, ha a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelemben megjelölttől eltérő jogcímen ad helyt a keresetnek. A Gfv.IX.30.228/2008/6. számú ítélet indokolása hangsúlyozza, nem volt jelentősége annak, hogy a felperes keresetváltoztatása a Pp. 247. § (1) bekezdése alapján megengedett-e, jogosult volt ugyanis a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján hivatalból is észlelni a perbeli szerződésnek a keresetben megjelöltektől eltérő okból fennálló semmisségét akkor is, ha arra a felek közül senki nem hivatkozott. A Pfv.VI.22.338/2006/6. számú ítélet szerint tévesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelem arra, hogy a bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen és ezzel megsértette a Pp. 215. §-ának a rendelkezését. A bíróság a szerződés semmisségét más jogcímen is megállapíthatja, mint amire a fél hivatkozott, a Pp. 3. § (2) bekezdésének rendelkezése nem zárja ki, hogy a bíróság a tényállás megállapítása körében olyan körülményeket és a fél kérelmére elrendelt bizonyítás alapján olyan tényeket is figyelembe vegyen, amelyekre a felek nem hivatkoztak.
Az ismertetett elv - miszerint a semmisség hivatalbóli észlelésének a másodfokú eljárásban a kereseti kérelemhez kötöttség mellett a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és ellenkérelem szabja meg a korlátját, a gyakorlati alkalmazásban látszólag problémamentesnek tűnik. Ennek ellenére bizonyos jogértelmezési eltérések mutatkoznak a fellebbezési kérelmen való túlterjeszkedés kérdésében, ezen belül is annak megítélésében, hogy a fellebbezési kérelem indoka köti-e a másodfokú bíróságot.
A Fővárosi ítélőtábla 5.Pf.21.489/2007/2. számú részítéletében megállapította, hogy a vételi jogot alapító szerződés jogszabályba ütközés miatt semmis. A felülvizsgálati eljárásban hozott Gfv.IX.30.387/2008/9. számú részítélet kifejti: "A felperes meghatározott jogcímekre alapítottan kérte a perbeli szerződések érvénytelenségének megállapítását, a kereset megalapozottságát az elsőfokú bíróság valamennyi hivatkozott jogcím alapulvételével vizsgálta, és mivel azt egyetlen jogcímen sem találta alaposnak, elutasította a szerződések érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet. Ezt a döntést a felperes fellebbezésében kizárólag azért kifogásolta, mert álláspontja szerint tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a szerződéseket az I. rendű alperes nevében aláíró személy képviseleti joga fennállt. A fellebbezés még csak nem is utalt arra, hogy a perbeli szerződések jogszabályba ütköznek, és nem sérelmezte az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos álláspontját. Erre tekintettel azt kellett megállapítani, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelmen túlterjeszkedve vizsgálta felül az elsőfokú ítéletet".
Az 5.Pf.20.468/2005/4. számú ítélettel elbírált ügyben a harmadik személy által indított semmisség megállapítása iránti perben hozott keresetet elutasító elsőfokú ítélet ellen a felperes a fellebbezésében kereshetőségi joga megállapítását és keresete szerinti ítélet hozatalát kérte. Az ítélőtábla - mivel a felperes kereshetőségi jogát megállapította - egyben a keresetet érdemben elbírálva azt is megállapította, hogy az alperesek közötti adásvételi szerződés jogszabályba ütközés miatt semmis. A felülvizsgálati határozat szerint a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a fellebbezési kérelmen, amikor a kereset érdemi tárgyalásába bocsátkozott, mivel a felperes fellebbezése és az alperesek ellenkérelme annak a jogkérdésnek mikénti elbírálására irányult, hogy a felperes rendelkezik-e aktív perbeli legitimációval (Pfv.VIII.20.085/2007/4.)
A Pfv.X.21.476/2007/7. számú ítélet megállapítása szerint a Fővárosi ítélőtábla 5.Pf.21.277/2006/8. számú jogerős ítélete jogszabálysértő, mert a másodfokú bíróság nem észlelte, hogy döntésének a fellebbezési kérelem illetve ellenkérelem korlátai között kellett volna maradni, mivel sem a fellebbezésben, sem az ellenkérelemben nem található olyan érvelés, amivel a másodfokú bíróság foglalkozott.
Az ismertetett határozatok a fellebbezés érveihez, indokaihoz és nem a fellebbezési kérelemben előterjesztett petítumhoz viszonyítva foglalnak állást abban, hogy a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a kérelmen. Ez a felfogás ellentétes a korábbi bírói gyakorlatban követett és a jogi szakirodalom által is alátámasztott nézettel, mely szerint a Pp. 253. § (3) bekezdésében foglalt korlátozás nem jelenti a kérelem indokaihoz való kötöttséget. Amennyiben a fellebbező a keresetnek való helyt adást kéri, és meghatározott jogcímen a szerződés érvénytelenségének a megállapítását, ez nem köti a bíróságot, és nem jelenti, hogy másik semmisségi ok fennállását nem állapíthatná meg. A fellebbezési kérelem, ellenkérelem kereteit ugyanis nem a jogi érvelés, az abban foglalt indokok, hanem maga a másodfokú bíróság döntésére irányuló kérelem szabja meg. Ellenkező álláspont elfogadása esetén a másodfokú eljárásban nem kerülhetne sor a semmisségi ok hivatalbóli észlelésére és a fellebbezési kérelemben foglalt jogcímhez kötöttség érvényesülne.
A másodfokú eljárás keretei illetve a fellebbezési korláton való túlterjeszkedés eltérő értelmezése fakadhat abból, hogy milyen tartalmat tulajdonítunk a Pp. 253. § (3) bekezdése korlátokra vonatkozó szabályának: annak, hogy a fellebbezési kérelem, ellenkérelem korlátai között az érvényesített jog, valamint az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat a másodfokú bíróság, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt és nem határozott. E szabály értelmezésétől függ az, hogy pl. hozhat-e döntést a másodfokú bíróság, ha az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi álláspontja folytán a másodfokú eljárásban merült fel először az érdemi döntés szükségessége (nyilvánvalóan feltételezve, hogy a döntéshez szükséges tények, bizonyítékok rendelkezésre állnak). Nem egységes a megítélése annak sem, hogy az elsőfokú ítélet ténybeli alapjától való eltéréssel, illetve a fél által nem hivatkozott, de a perben rendelkezésre álló tényalapon való elbírálással sérti-e a másodfokú bíróság a rendelkezési elvet és a fellebbezési korlátot (Pfv.V.21.870/2008/9. és Pfv.V.20.235/2009/3.).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
