2011. március 8. napján lépett hatályba a zenés táncos rendezvényekről szóló rendelet 90 napos türelmi idővel, a jogalkotó már a jogszabály módosítását tervezi. A kormányzati portálon, a Belügyminisztérium társadalmi egyeztetésre közzétette módosító indítványát, azonban az előterjesztés tervezetében foglalt indokolás nem minden pontban fedi a rendeletmódosítás tervezetét.
A módosító indítvány pontosítja a rendelet hatályát, így a szabadban tartott rendezvények esetén az 1000 főnek egy időpontban kell jelen lennie. A zenés táncos rendezvény fogalma is módosulna és megdőlni látszik az eredeti elképzelés, mi szerint két feltétel egymástól függetlenül is fennállhat és önmagában az, ha szól a zene már megalapozza az engedély szükségességét. A jövőben zenés táncos rendezvény alatt azt érthetjük, amikor rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvánosan meghirdetett, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott - de nem kifejezetten népzenei, vagy népzenei feldolgozásra épülő - zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a közönség kifejezetten táncolás céljából vesz részt és a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezzen.
A rendezvényszervezők körében legnagyobb visszhangot kiváltó rendezvényszervezői képesítés igazolását a rendelet a csatolandó iratok között nem említi, így álláspontom szerint annak megléte az engedély kiadásának nem feltétele, azt csak a hatósági ellenőrzés során kell bemutatni. Ennek feltehetően az az indoka, hogy adott esetben elválik egymástól a kérelmező személye (mert az a helyiség üzemeltetője) és a konkrét rendezvény szervezője. A tervezett módosítás indokolása szerint az előírás minőségi garanciát szolgáltat, azonban a rendezvényszervezők számára ez korlátot és akadályt képez, a rendeletmódosítás tervezet mégsem tervezi hatályon kívül helyezni a diplomával kapcsolatos előírást.
Az engedélyezési eljárás során érdemes átgondolni a fizetendő illeték mértékét, miután 2011. január 1. napjától módosult az Itv. 31. § (3) és (4) bekezdése. Hatályon kívül került a rendelkezés mely szerint az elsőfokú eljárásban több kérelem esetén az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték van megállapítva. Nem alkalmazható a kedvező szabály sem, hogy amennyiben a beadvány ugyanazon szerv, ugyanazon hatáskörét érinti egy kérelemnek tekintendő illeték szempontjából. A jelenleg hatályos szabályozás szerint, ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni. Főszabály szerint minden kérelemre induló közigazgatási hatósági eljárás, így a szakhatósági eljárás is - amennyiben illetékmentesség, speciális illetéktétel, vagy igazgatási szolgáltatási díj nincs megállapítva - illetékköteles.
A népegészségügyi intézet eljárása, a tűzvédelmi hatóság és a rendőrség eljárása az általános tételű, 2200 Ft illeték szakhatóságonként. Az Itv. szerint környezet- és természetvédelmi valamint vízügyi közigazgatási hatósági eljárásokban az alapeljárás illetéke 5000 Ft, míg az elsőfokú építésügyi hatósági eljárásé 10 000 Ft. Az alapeljárás illetékéhez fentiek alapján hozzáadódik az egyes szakhatóságok eljárásának díja, amit a kérelmezőnek a Ket. 44. § (4) bekezdése, valamint az Itv. 31. § (8) bekezdése szerint az alapeljárás illetékével egyidejűleg, az eljárás kezdeményezésekor kell megfizetnie. 10 000 Ft-al kevesebb az illeték, abban az esetben, ha az általános építésügyi hatóság a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül használatbavételi, vagy fennmaradási engedélyt adott ki és az építmény rendeltetés módja időközben nem változott, ilyenkor ugyanis az eljárásban nem vesz részt, mint szakhatóság.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
