A korábban megjelent, Személyes adatok kezelése a közjegyzői nemperes eljárásokban I. című tanulmányomban igyekeztem átfogó jelleggel és a teljesség igényének szándékával körbejárni a közjegyzői nemperes eljárásokban érvényesülő adatvédelmi szabályok egy részét. Az I. tanulmány a közjegyzői tevékenység során kötelezően érvényesülő személyes adatkezeléssel összefüggő jogszabályi és egyéb jogi normák (közjegyzői etikai kódex, MOKK iránymutatások) egy részének a feldolgozását tartalmazza. Elsőként részletesen ismertetésre került a közjegyző titoktartási kötelezettségének témája, majd a közjegyző személyes adatkezelésének a jogalapja, jogszabályi háttere, ezt követte az adatkezelés során érvényesülő általános rendelkezések, az adatkezelő és adatfeldolgozó személyének a tisztázása, az adatkezelés céljának, időtartamának bemutatása. Ezután tértem ki a személyes adatok továbbításával kapcsolatos, valamint a személyes adatok védelmét biztosító garanciák rövid ismertetésére.
Tekintettel arra, hogy a személyes adatok kezelésének közjegyzői nemperes eljárásokban érvényesülő szabályai a kollégák mindennapi gyakorlatában egyre nagyobb jelentőséggel bír, segítheti az olvasókban tudatosítani a téma valódi szerepét, így jelen tanulmányban mintegy folytatásként külön foglalkozom a személyes adatok védelme során érvényesülő érintetti jogok, jogorvoslatok, az egyes közjegyzői eljárásokban megvalósuló adatkezelés ismertetésével, valamint a gyakorlatban eddig felmerülő, személyes adatok kezelésével kapcsolatos tapasztalatok kifejtésével.
Az érintetti jogok az információs önrendelkezési jog kiemelt részét képezik. Az információs önrendelkezési jog lényegi tartalma az, hogy mindenki saját maga rendelkezik személyes adatainak felhasználásáról. Az érintetti jogok egyrészt fontos szerepet játszanak az adatkezelés ellenőrzésében, tehát annak kontrollálásában, hogy az adatkezelés jog* A kézirat lezárva 2021. február 1.-jén
- 42/43 -
szerű-e, másrészt egyfajta jogorvoslati funkciójuk is van, az érintettek saját maguk léphetnek fel közvetlenül a nem megfelelő adatkezeléssel szemben.[1]
A közjegyző hatáskörébe tartozó eljárások során megvalósuló adatkezelésekkel összefüggésben is gyakorolhatóak az érintetti jogok, amelyek rövid ismertetésére jelen fejezetben kerül sor.
A közjegyzői adatkezelések tekintetében az érintett jogainak gyakorlása során a GDPR rendelkezéseit kell alkalmazni a 95. Iránymutatásban foglaltak figyelembe vételével.[2]
A közjegyzői eljárásokkal összefüggő adatkezelések során az érintetteket az alábbi jogok illetik meg:
1. a tájékoztatáshoz való jog,
2. a hozzáférési jog,
3. a helyesbítéshez való jog,
4. az adatkezelés korlátozásához való jog,
5. a tiltakozáshoz való jog.
Az érintettek nem gyakorolhatnak törléshez és adathordozhatósághoz való jogot a közjegyző által történő adatkezelés során, tekintettel arra, hogy a valamennyi közjegyzői eljárásban az adatkezelés jogalapja minden esetben az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtása, illetve jogi kötelezettség teljesítése. A közjegyzői eljárások során nem valósul meg automatizált döntéshozatal, így az ez elleni tiltakozási jog sem illetheti meg az érintetteket. Az érintetti jogok gyakorlásával összefüggő kérelmeket az adatkezelő haladéktalanul, legkésőbb a beérkezésüktől számított egy hónapon belül megválaszolja. E határidő indokolt esetben meghosszabbítható. Ha az adatkezelő nem tesz intézkedést a kérelem nyomán, késedelem nélkül, legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja erről az érintettet. Abban az esetben, ha az adatkezelőnek megalapozott kétségei merülnek fel a kérelmet benyújtó személy kilétével kapcsolatban, további, az érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információ nyújtását kérheti. Amennyiben az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó, az adatkezelő díjat számíthat fel vagy megtagadhatja az intézkedést.
Az adatkezelő a MOKK honlapján található adatkezelési tájékoztatók közzétételével intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a GDPR 13-14. cikkei által meghatározott minden információ a rendelkezésére álljon. Amennyiben közös adatkezelésről van szó, úgy a tájékoztatást az adatkezelők a MOKK honlapján közzétett tájékoztatásra való utalással adják meg. Az adatkezeléssel
- 43/44 -
kapcsolatos előzetes tájékoztató elérhető minden közjegyzői irodában papíralapon is. Abban az esetben, ha rendelkezésre bocsátott adatokat az adatkezelő nem az érintettől szerezte meg, az adat megszerzését minden esetben az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog írja elő.[3]
Amennyiben az érintett személyazonosságát igazolja, jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon a személyes adatainak kezeléséről. A hozzáférési jog[4] gyakorlása iránti kérelmet írásban lehet benyújtani az eljáró közjegyzőhöz. Ha az érintett számára ismeretlen az eljáró közjegyző személye, a kérelmet a MOKK kapcsolattartójának címezve tudja benyújtani, amit a MOKK haladéktalanul továbbít az eljáró közjegyzőnek. Közös adatkezelés esetén a tájékoztatást a közjegyző adja meg. A hozzáférési jog gyakorlásával összefüggő tájékoztatást a közjegyző írásban, postai vagy elektronikus úton adja meg.[5]
A GDPR 16. cikke alapján az érintett kérheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó pontatlan adat helyesbítését. A közjegyző, mint adatkezelő ezen kérelmet minden esetben az adott eljárást szabályozó jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve bírálja el. Közös adatkezelés esetén a helyesbítés iránti kérelmet az eljáró közjegyzőhöz kell benyújtani. Ha a közjegyző helyt ad a helyesbítés iránti kérelemnek, akkor értesíti a közjegyzői eljárásban részvevőket is.[6] Főszabály szerint minden, az érintettre vonatkozó pontatlan információt helyesbíteni kell, attól függetlenül, hogy milyen forrásból származik az adat. Akkor pontatlan az adat, ha nem felel meg a valóságnak vagy más okból félrevezető. Ez minden olyan hibát magába foglal, ami befolyásolhatja az érintett helyzetét.[7]
Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a közjegyző, mint adatkezelő korlátozza az adatkezelést a GDPR 18. cikke alapján, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
• az érintett vitatja a személyes adatai pontosságát (ebben az esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg az adatkezelő ellenőrzi a személyes adatok pontosságát);
- 44/45 -
• az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
• az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
• az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen (ebben az esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben).
Fontos közérdekből vagy jogi igények érvényesítéséhez kapcsolódó adatkezelés esetén az adatkezelő az adatkezelés korlátozására alapot adó ok fennállása esetében is tovább kezelheti a személyes adatokat.[8]
A GDPR 21. cikke alapján az érintett jogosult arra, hogy tiltakozzon az adatkezelés ellen, ha álláspontja alapján az adatkezelő a közjegyzői eljárással összefüggésben kezelt személyes adatát nem megfelelően kezelné. Ilyen esetben az adatkezelőre hárul annak a bizonyítása, hogy a személyes adat kezelését olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek prioritást élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. Abban az esetben, ha az érintett tiltakozik a személyes adatainak kezelése ellen, az adatkezelő tájékoztatja az adatkezelés jogalapját képező jogszabályi rendelkezésről, valamint arról, hogy az adatkezelésre a közjegyzői eljárás lefolytatása céljából van szükség, amely - mint jogi igény érvényesítéséhez kapcsolódó kényszerítő erejű jogos ok - indokolja az adatkezelést. Közös adatkezelés esetén a tájékoztatást a MOKK adja meg, ezért a kérelmet a MOKK kapcsolattartójának címezve kell benyújtani.[9]
A hatékony jogorvoslathoz való jog biztosítása a közjegyzői nemperes eljárások során végzett adatkezelések tekintetében is fontos jogállami követelmény.[10] Az általános adatvédelmi rendelet több jogorvoslati lehetőséget is biztosít az érintett számára. Egyrészt az előző fejezetben már említésre került mint "kvázi" jogorvoslat a helyesbítéshez, valamint az adatkezelés korlátozásához való jog, másrészt azonban az érintettnek lehetősége van panaszt benyújtani az adatvédelmi tisztviselőhöz, illetve a felügyeleti hatósághoz, továbbá kezdeményezheti a bíróság előtti eljárást is.
- 45/46 -
A GDPR 37. cikk (1) bekezdése alapján az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki minden olyan esetben, amikor az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat. Már említésre került jelen dolgozatban, hogy noha a közjegyzők szerepe a bíróságokéval nagyon sok hasonlóságot mutat, a GDPR-nak például ezen rendelkezése szerinti kötelezettségek tekintetében sem sorolhatók a bíróságokhoz.
Valamennyi közjegyző és a hivatásrendi szakmai kamarák is kötelesek adatvédelmi tisztviselő kijelölésére.
Minden közjegyző köteles adatvédelmi tisztviselő kijelölésére figyelemmel arra a körülményre, hogy közhatalmi státuszt töltenek be. A kamarák pedig a jogszabályban kijelölt közfeladatot látnak el.
Ha az adatkezelő közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szerv, közös adatvédelmi tisztviselő jelölhető ki több ilyen szerv számára, az adott szervek szervezeti felépítésének és méretének figyelembevételével. (GDPR 37. cikk (3) bek.)Az adatvédelmi tisztviselő neve, e-mail címe, telefonszáma, postai elérhetősége a MOKK honlapján bárki számára elérhető.
Az adatvédelmi tisztviselői pozíciót ugyan a GDPR vezette be a gyakorlatba, azonban az intézmény előzménye a belső adatvédelmi felelős volt részben eltérő feladatkörrel, szerepét a korábbi Infotv. szabályozta. Az elszámoltathatóság érvényesülésének egyik legfontosabb mérföldköve. Feladata elsődlegesen az, hogy elősegítse az adatvédelmi előírások érvényesülését, illetve hogy közvetítő szerepet töltsön be az adatkezelők vagy adatfeldolgozók, valamint a felügyeleti hatóságok és az érintettek között.[11]
Az érintett által igénybe vehető jogorvoslatok közül kiemelkedő a felügyeleti hatósághoz fordulás lehetősége. A GDPR 77. cikke értelmében minden adatalany jogosult panasszal élni egy felügyeleti hatóságnál - különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban -, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az általános adatvédelmi rendeletet. Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a GDPR 78. cikke alapján az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni.[12] Fontos kiemelni, hogy a panasz nyomán lefolytatott vizsgálat és annak eredménye bírósági felülvizsgálat tárgyát képezi.[13]
Abban az esetben, ha az ügyfelet valamely közjegyzői nemperes eljárásban a személyes adatok kezelésével kapcsolatban sérelem éri, jogosult panasz benyújtására a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, mint felügyeleti hatósághoz.
- 46/47 -
A bírósági jogorvoslat tekintetében két esetről beszélhetünk.
a) A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslat
A GDPR 78. cikke alapján minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben. A felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.[14]
b) Az adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslat
Amennyiben az ügyfelet az érintetti jogok gyakorlásával összefüggésben vagy a közjegyző által történő személyes adatai kezelése során jogsértés éri, polgári pert kezdeményezhet az adatkezelő ellen. A per elbírálása törvényszék hatáskörébe tartozik. Az eljárás megindítható az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Amennyiben jogsértés megállapítására kerül sor, úgy az érintett kártérítésre és sérelemdíjra tarthat igényt, valamint a bíróság kötelezheti az adatkezelőt az érintetti jogok gyakorlásának teljesítésére.[15]
A hagyatéki eljárásban történő közjegyzői adatkezelés célja a hagyatéki eljárás lefolytatása.
Általános adatvédelmi kötelezettségként írja elő a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.), hogy a közjegyző, a jegyző és a hagyatéki eljárásban közreműködő személy eljárása során köteles gondoskodni az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek személyes adatainak védelméről.[16]
A hagyatéki eljárás során az adatkezelő az eljáró közjegyző, kivételt képez ez alól a hagyatéki megkereső rendszer, valamint a Közjegyzői Ügyviteli Rendszer (KÜR), amelyek tekintetében a MOKK-kal közös adatkezelés érvényesül.
A hagyatéki eljárás során a közjegyzőnek számos esetben szükséges megkeresni például hatóságokat, pénzintézetet abból a célból, hogy az örökhagyóval összefüggésben lévő adatokat a közjegyző részére átadja, okiratot bemutassa vagy nyilatkozatot tegyen. A megkeresés a legtöbb esetben személyes adatok közlésére irányul. A megkeresés kizárólag annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. Minden esetben meg kell jelölni az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét. Abban az esetben, ha a megkeresés során olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot haladéktalanul törölni szükséges.
Ha ilyen személyes adat az irat eredeti példányában található, a megkeresés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni, és ezzel egyidejűleg az eredeti ira-
- 47/48 -
tot a megkeresettnek vissza kell küldeni.[17] A közjegyző például az ingatlan-nyilvántartási hatóságnak kivonatos hagyatékátadó végzést küld meg.
A hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a közjegyző az örökösök jogszabályok által meghatározott személyes adatait kezelheti: természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és tartózkodási helyét, az általa önként közölt sürgős elérhetőségét (telefon, fax, e-mail) stb.[18]
Ezen téma kapcsán mindenképpen érdemesnek tartom felhívni a figyelmet a személyes adatokkal halál esetére való rendelkezésre. Egyáltalán rendelkezhetünk-e személyes adatainkkal halálunk esetére? Fontos, hogy a GDPR tárgyi hatálya nem terjed ki az elhunytak személyes adataira, mindazonáltal a tagállamok saját jogrendjükben szabályozhatják az elhunytak adatainak kezelését. Érdekes kérdés, hogy kérheti-e a hozzátartozó az adatkezelőtől, hogy az érintett adatait töröljék, miután az adatkezelés célja annak halálával megszűnt?
A 2018. május 25. napjától az összes uniós tagállamban, így Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó általános adatvédelmi rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki az elhunytak személyes adataira[19]. A GDPR utal arra, hogy szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a rendelet elhunyt személyekre nem alkalmazandó. A tagállamok javaslatára a rendeletbe bekerült az a rendelkezés, amely szerint a tagállamok saját jogrendjükben szabályozhatják az elhunytak személyes adatainak kezelését. A GDRP által biztosított lehetőséggel élve a jogalkotó az Infotv-t kiegészítette a személyes adatokhoz fűződő jogoknak az érintett halálát követő érvényesítése lehetőségével. A törvénymódosítás indoklása szerint ehhez az adatvédelmi hatóság Az online adatok halál utáni sorsáról címmel 2015-ben készült Ajánlását vették alapul, amely egy konkrét eset kapcsán az internetes szolgáltatások elhunyt igénybevevőinek személyes adataival kapcsolatos jogi problémák ajánlott megoldási lehetőségeit tartalmazta. A kiegészítés eredményeként az Infotv. az érintetti jogok post mortem érvényesítésére két lehetőséget fogalmazott meg.[20] Az egyik, hogy az érintett még életében - elektronikus ügyintézési rendelkezéssel, illetve közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban - az adatkezelőnél tett nyilatkozattal meghatalmaz egy általa választott személyt, aki ezáltal jogosulttá válik arra, hogy gyakorolja az elhunytat életében megillető, a hozzáféréshez, a helyesbítéshez, az adatkezelés korlátozásához, illetve az adatok törléséhez fűződő jogokat. Az Infotv.-ben biztosított ezen jogok gyakorlása mellett a meghatalmazott élhet az adatvédelmi rendeletben rögzített tiltakozás jogával is, amennyiben a további adatkezelésre az adatkezelő közhatalmi jogosítványa gyakor-
- 48/49 -
lásának keretében, illetve akár közérdekre, akár az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekére hivatkozással kerülne sor. [21]
Noha az Infotv. nem szabályozza kógensen, ugyanakkor a szövegből kitűnik, hogy a nyilatkozatot minden adatkezelő esetében külön-külön kell benyújtani. Az elektronikus rendelkezési nyilvántartás (RNY) ugyanakkor lehetővé teszi ügyek egyedileg meg nem határozott körére kiterjedő, legfeljebb 5 évig érvényes, ún. általános, a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatalmazás megtételét is, amelyet minden, az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles teljes bizonyító erejű magánokiratként elfogadni. Több, az érintett által tett nyilatkozat esetén az érintetti jogokat a későbbi nyilatkozattal meghatalmazott személy jogosult gyakorolni.
Amennyiben az érintett nem nevezett meg olyan személyt nyilatkozatával, aki halála után rendelkezhet személyes adatai sorsáról, akkor a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója is érvényesítheti - e tény igazolása mellett - az elhunyt személyes adataival kapcsolatos érintetti jogokat, bár jogosultsága a meghatalmazotthoz képest kevesebb érintetti jog gyakorlására terjed ki. A helyesbítéshez és a tiltakozáshoz való joga azonos terjedelmű a meghatalmazottéval, ugyanakkor az adatkezelés korlátozását, illetve az adatok törlését csak akkor jogosult kérni, amennyiben az adatkezelés már az érintett életében is jogellenes volt, vagy az adatkezelés célja az érintett halálával megszűnt. Az érintetti jogok eme szűkebb körét az adatkezelőnél elsőként jelentkező közeli hozzátartozó érvényesítheti. Az érintett jogok érvényesítése során a Hatóság vagy a bíróság előtti eljárás során a meghatalmazottat és a közeli hozzátartozót egyaránt az érintett részére megállapított jogok illetik meg.[22]
A fizetési meghagyásos eljárás és annak végrehajtása során megvalósuló közjegyzői adatkezelés célja a fizetési meghagyásos eljárás az adott eljárás lefolytatása:
• a személyes díjfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem elbírálása,
• fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elbírálása,
• biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem elbírálása,
• fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti kérelem elbírálása.
A MOKK és a közjegyző közös adatkezelő. A fizetési meghagyásos eljárásban keletkezett papír alapú vagy elektronikus iratok adattartama, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének ténye a MOKK rendszerébe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A MOKK rendszerében - a felek eljárási jogainak érvényesülése és az eljárások párhu-
- 49/50 -
zamos lefolytatásának megelőzése érdekében - rögzített adatokat a közjegyző és a MOKK kezeli.[23]
A fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben keletkezett, a közjegyzőnél vagy a MOKK-nál lévő iratokat - ideértve a fél beadványait, azok mellékleteit is - az eljárás befejezését követő tíz év után selejtezni kell, illetve a MOKK rendszerében kezelt adatokat törölni kell.[24]
A kérelemben szereplő adatok helyességéért a kérelmező felel.[25] A közjegyző a jogosult által megadott személyes adatok alapján jár el, tehát nem vizsgálhatja a természetes személy fél adatainak helyességét. Az Fmhtv.-nek ezen rendelkezése mind polgári, mind büntetőjogi értelemben a jogosultra telepíti a téves adatszolgáltatásért való felelősséget.[26]
A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával, amennyiben a közjegyző nem ismeri a felet, - képviselő útján történő eljárás esetén - a képviselőt, illetve a segédszemélyt személyesen, úgy személyazonosságáról és szükség esetén személyi adatairól köteles meggyőződni.[27] A közjegyző az ellenőrzés során megismert adatokat megőrizheti. A közjegyző az adatokat választása szerint vagy jogszabály szerint őrzi meg, vagy az azt tartalmazó iratot az iratokhoz csatolja és elkülönítve zártan kezeli; az adatokat az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolhatja, ezt követően megsemmisíti. Az adatokat a közjegyző csak a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a közjegyző tevékenységét ellenőrző területi kamara részére adhatja ki, és részükre engedheti meg az adatokba történő betekintést.[28]
Az okirat-szerkesztési kérelemben a természetes személynek meg kell adnia a nevét, idézési címét, születési adatait, anyja nevét, valamint a kapcsolattartás megkönnyítése céljából opcionálisan a telefonszámát.[29] Amennyiben az ügyfél, mint érintett nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, ez általában a közjegyzői közreműködés megtagadását eredményezi.
- 50/51 -
A közjegyző a hatáskörébe tartozó okirat-szerkesztési eljárás során közjegyzői okiratot készít, amelynek eredeti példánya és hiteles kiadmányai közokiratnak minősülnek[30.] A közjegyzői okiratoknak két nagy csoportját különböztetjük meg, az egyik az ügyleti okirat, a másik a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi vagy záradéki formában. A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat.[31]
A közjegyző az általa - továbbá az általa helyettesített közjegyző által, valamint a korábban vele, illetve az általa helyettesített közjegyzővel azonos székhelyen (álláshelyen) működött közjegyző által - készített és őrizetében lévő közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt, bizonyítványt és egyszerű másolatot adhat ki. A közjegyző bizonyítványban tanúsíthatja, hogy a közjegyzői okirat az őrizetében van, ha a közjegyzői okiratról hiteles kiadmány adható ki. Közjegyzői okirat eredeti példányáról csak az abban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére adható ki hiteles kiadmány és egyszerű másolat, feltéve, hogy a Kjtv.-ben vagy az okiratban másképpen nem rendelkeztek a felek. Ugyanezen szabály irányadó a betekintés engedélyezésére is.
Az előbbiekben említett személyeken kívül másnak másolat kiadása és betekintés engedélyezése akkor lehetséges, ha az erre jogosult személy hozzájárulását megadta. Ha viszont nincs hozzájárulás a jogosult részéről, akkor a másolat kiadásához fűződő jogi érdeket valószínűsíteni kell mindamellett, hogy a kérelmező kérelmének teljesítése aggályra nem ad okot.[32]
Tehát ha a felek már a jogügylet közjegyzői okiratba foglalásakor rendelkeznek arról, hogy kinek adható még ki rajtuk kívül hiteles kiadmány, abban az esetben is kiadhatja a közjegyző annak, akit az okiratban a felek feljogosítottak arra, hogy hiteles kiadmányt kérhet.
A Kjtv. 150. §-a értelmében a közjegyző közjegyzői okiratról csak az abban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére adhat ki hiteles kiadmány, kivételt képez az, amikor törvény másként rendelkezik vagy az okiratban a felek másként állapodnak meg. Egyszerű másolat a közjegyzői okiratban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére adható ki az okiratról, szintén
- 51/52 -
kivétel a törvényi rendelkezés vagy az okiratban foglaltak. Ez a szabályt kell figyelembe venni a betekintés engedélyezésére is.[33] A közjegyzői tanúsítványról hiteles kiadmányt a közjegyző ismételten és bárkinek kiadhat, aki az ahhoz fűződő jogi érdekét valószínűsíti.[34] Közjegyzői okirat létéről szóló bizonyítványt a közjegyző annak adhat ki, aki hiteles kiadmányra lenne jogosult.[35]
A Kjtv. 151. § (2) bekezdése értelmében a fentiekben nem említett személy részére másolat kiadása és betekintés engedélyezése az erre jogosult személy hozzájárulásával lehetséges, ennek hiányában pedig akkor, ha a kérelmező a másolat kiadásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti, és kérelmének teljesítése aggályra nem ad okot.
A "jogi érdek" pontos fogalmát a gyakorlatban egyetlen jogszabály sem adja meg. Ennek meghatározása a jogalkalmazó feladata. A bírói gyakorlat alapján alapvető követelmény az, hogy a konkrét jogi érdek fennálljon.
A jelenleg hatályos szabályozás - a kiadás szempontjából - nem tesz különbséget a tekintetben, hogy a közjegyző ügyleti okiratot vagy ténytanúsító okiratot készített.
A fenti esetekben tehát nem terheli a közjegyzőt titoktartási kötelezettség, hiszen jogszabály, illetve a felek akarata ad lehetőséget arra, hogy az okiratból kiadjon hiteles kiadmányt vagy másolatot harmadik személynek, illetve betekintést engedélyezzen.
A közjegyző az általa készített közjegyzői okirat eredeti példányát őrzési tevékenysége keretében megőrzi.[36] Az eredeti közjegyzői okirat csak a bíróságnak és a területi elnökségnek adható ki. Ilyen esetben az eredeti közjegyzői okirat helyére annak a közjegyző által e célra készített hiteles kiadmányát kell elhelyezni. Ezt a kiadmányt a közjegyző az eredeti közjegyzői okirat visszaérkezése után is köteles a közjegyzői okirat mellett őrizni. A közjegyzői okirat visszaérkezéséig a fenti szabályok szerint adható ki hiteles kiadmány. Az elektronikus úton készített közjegyzői okiratot a felek részére elektronikus úton vagy adathordozón elektronikus okirat formájában, illetve papíralapú hiteles kiadmány, hiteles másolat formájában lehet kiadni. A papíralapú közjegyzői okiratról elektronikus úton vagy adathordozón is lehet hiteles kiadmányt, hiteles másolatot kiadni.[37]
Ebben az esetben tehát a közjegyző jogszabályi kötelezettségének tesz eleget, amikor a bíróság vagy a területi kamara elnöksége megkeresésére küldi meg részükre az eredeti közjegyzői okiratot hivatalos felhasználás céljából. Ennélfogva a titoktartási kötelezettség alóli felmentés kérdése fel sem merülhet.
- 52/53 -
Ha a közjegyző szolgálata megszűnik, a közjegyző, illetve az iratokat, eszközöket birtokló személy a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontjától számított 30 napon belül köteles a közjegyzői levéltár részére átadni többek között minden olyan hagyatéki ügyét és iratot, amelyre a közjegyzői titoktartás kiterjed.[38]
A hivatali megszűnés után tehát a közjegyzői levéltár által kezelt okiratokról a levéltáros adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át őrizetben levő okiratot és engedélyezheti az iratokba való betekintést. A közjegyzői levéltár által kezelt nem a törvényben szabályozott nemperes ügyekben keletkezett iratokról a levéltáros a közjegyzőkre vonatkozó ügyviteli szabályok szerint adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot, és engedélyezheti az iratokba való betekintést.[39]
Ebben az esetben tehát a levéltáros is köteles betartani a közjegyzők titoktartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket.
Mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Jogi Irodájának tájékoztatása szerint adatvédelmi incidens bejelentésére a NAIH-hoz eddig nem került sor, mivel az adatvédelmi tisztviselők felé jelzett esetekben az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem járt kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.
A MOKK Jogi Irodájának tájékoztatása szerint a NAIH két esetben, érintetti panasz alapján foglalkozott a közjegyzők személyes adatkezelési tevékenységével. A panasz mindkét esetben az iratbetekintési jog gyakorlásával volt kapcsolatos.
Az első esetben az érintett azt sérelmezte, hogy miért küldte meg a közjegyző a személyes adatait tartalmazó hagyatékátadó végzést és a hagyatéki tárgyalásról készült jegyzőkönyvet egy, a hagyatéki eljárásban részt nem vett ügyvédi iroda részére. Álláspontja szerint jogellenes adattovábbítás történt. A közjegyző tájékoztatta a NAIH-ot, hogy az adattovábbításra a Hetv. alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 162. § (5) bekezdése alapján került sor, jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontja.
A Pp. 162. § (5) bekezdése értelmében az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Az eljáró közjegyző - az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - engedélyezi az iratok megtekintését, az azokról való másolat vagy kivonat készítését, illetve a szükséges felvilágosítás
- 53/54 -
megadását. Tehát a Pp. szerint jogszabályi kötelezettségének tett eleget a közjegyző a hagyatékátadó végzés és a tárgyalásról készült jegyzőkönyv megküldésekor.
Az adatok megismeréséhez fűződő jogi érdek igazolása körében a közjegyző értékelte azt a körülményt, hogy a Magyar Állam képviseletében eljáró ügyvéd a kért dokumentumokat egy folyamatban levő bírósági eljárásban kívánta felhasználni. Iratbetekintés iránti kérelme mellé az alábbi mellékleteket csatolta: ügyvédi meghatalmazás és helyettes ügyvédi meghatalmazás, tulajdoni lap másolata, halotti anyakönyvi kivonat, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság végzése, amelyben felhívta a Magyar Államot annak bizonyítására, hogy a Magyar Állam tulajdonát képező perbeli ingatlan használója - az érintett - létező személy. A perbeli ingatlan korábbi használója az örökhagyó volt.
A NAIH a közjegyző eljárását jogszerűnek találta és az érintett kérelmét elutasította. A döntéssel szemben az érintett bírósághoz fordult, és a bíróság előtt arra hivatkozott, hogy a Pp. 162. § (5) bekezdése szerinti iratbetekintési jogot a hagyatéki eljárásban nem érintett ingatlan tulajdonosa nem gyakorolhatja. A bíróság nem fogadta el az iratbetekintési jog ilyen értelmezését, a jogi érdek igazolását megfelelőnek tartotta, ezért a keresetet 2020 júniusában elutasította.
A másik ügyben egy végrehajtással kapcsolatos irat egy belföldi címre, az adóssal azonos nevű személy részére került kézbesítésre, aki azonban az adós édesapja volt. Az érintett azt sérelmezte a NAIH-nál, hogy miért a korábbi lakcímére kézbesítették a végzést és édesapja miért nem élhetett az iratbetekintési joggal.
A NAIH az eljárást megszüntette, mivel az érintett által kifogásolt végzéssel kapcsolatban bírósági eljárás volt folyamatban. Az iratbetekintési joggal kapcsolatos panasz tekintetében megállapította, hogy annak elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel.
További három érintetti panasz nem került a NAIH elé. Két esetben az érintettek valójában nem a személyes adataik kezelésével kapcsolatban kívántak panaszt tenni, hanem a velük szemben fizetési meghagyással érvényesíteni kívánt követelés fennállását vitatták, emiatt állították, hogy "tisztességtelen, törvénysértő, átláthatatlan adatkezelések" történtek. Erre figyelemmel tájékoztatást kaptak arról, hogy a GDPR által az érintett számára személyes adatainak kezelésével kapcsolatban meghatározott jogok a jogszerű és pontos adatkezelést kívánják biztosítani, nem az érintett és egy másik személy közötti konkrét jogvita érdemi elbírálását, amelyre vonatkozó jogkörrel a MOKK nem rendelkezik.
A harmadik esetben az érintett felszólította a közjegyzőt, hogy személyes adatai kezelését haladéktalanul szüntesse meg. Tájékoztatást kapott arról, hogy a GDPR 17. cikkének (1) bekezdése szerint az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az e bekezdésben felsorolt indokok valamelyike fennáll. Ez a rendelkezés azonban a GDPR 17. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében nem alkalmazandó, ha az adatkezelés szükséges a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából. Mivel a közjegyzői eljárásoknál az adatkezelések jogalapja minden
- 54/55 -
esetben az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtása, illetve jogi kötelezettség teljesítése, az érintettek nem gyakorolhatnak törléshez való jogot. Ezt a MOKK honlapján az ügyfelek részére a személyes adataik kezelésével kapcsolatban közzétett tájékoztató is tartalmazza.
Többször előfordult, hogy hagyatéki eljárásban az egyik örökös kérte, hogy személyes adatait másik örökös ne ismerhesse meg. Nincs azonban olyan jogszabályi rendelkezés, amely alapján az örökös kérhetné az adatai titkosan vagy zártan történő kezelését, a Hetv. 14. §-ában foglalt rendelkezés nem írja elő ezt. Sem a Hetv., sem a Pp. nem ad lehetőséget arra, hogy a fél kérhesse adatainak zárt kezelését, ilyen rendelkezés csak a tanú, illetve a szemletárgy birtokosa tekintetében van. Az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokból sem lehet levezetni, hogy az érintettnek lenne ilyen joga.
Érdemes megemlíteni, hogy az egyik esetben az egyik örökös bírósági eljárás megindításával fenyegette a közjegyzőt arra az esetre, ha személyes adatait feltünteti a hagyatékátadó végzésben. A hagyatéki eljárással összefüggésben megvalósuló adatkezelésekről az ügyfelek részére készült tájékoztató a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján elérhető, tartalmazza a hagyatéki eljárással kapcsolatos legfontosabb jogszabályok és a hagyatéki eljárás során kezelt személyes adatok felsorolását. Mint ahogy már említésre került, a hagyatékátadó végzésben a közjegyzőnek a jogszabályi rendelkezések alapján fel kell tüntetnie az örökösök személyes adatait.[40]
Mindazonáltal mindenképpen érdemes kiemelni, hogy a NAIH és a bíróság elé került ügyek tekintetében a közjegyzői adatkezeléssel kapcsolatban nem állapítottak meg hiányosságot.
A közjegyzői adatkezeléssel kapcsolatos bírói gyakorlat tekintetében érdemes még megemlíteni a Kúria Mfv. I. 10.117/2016. számú döntését.[41] Az ügyben két jogsértés történt, egyrészt a kötelező adatkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése, másrészt egy ügyszámon két eltérő tartalmú jegyzőkönyv hitelesként történő kiadmányozása. Fontos kiemelni, hogy a döntés még a GDPR hatályba lépése előtt született meg, mindazonáltal a GDPR alkalmazása esetén is helytálló lenne.
A döntés lényege, hogy a közjegyzőhelyettesnek az állam igazságszolgáltató tevékenységében részt vevő hivatalos személyként fokozott gondossággal kell eljárnia. Az általa kiadmányozott közokiratok tartalmi és alaki jogszerűségének megfelelő eljárás kötelezettségének súlyos gondatlansággal történő megszegése megalapozza az azonnali hatályú felmondást[42].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás a következő volt. A felperes 2013-ban munkaviszonyt létesített az alperes közjegyzőnél, először jogi előadóként, majd közjegyzőhelyettesi munkakörben. Ezt megelőzően polgármesteri hivatalban dolgozott. Az alperes közjegyzőnél rendszeresen járt el hagyatéki ügyekben közjegyzőhelyettesként, vezetett hagyatéki tárgyalásokat. A közjegyzőhelyettes a hagyatéki tárgyaláson a közjegyző által megszövegezett hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv-tervezetet használta. A tervezet tartalmazta azt a szövegrészt, miszerint a felek hozzájárulnak ahhoz, hogy a személyi ada-
- 55/56 -
taikat a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvben és a hagyatékátadó végzésben teljes körűen rögzítsék. A közjegyzőhelyettes által 2013. szeptember 12. napján tartott hagyatéki tárgyaláson megjelent az örökhagyó házastársa és lánya, valamint egy hagyatéki hitelező. A közjegyzőhelyettes kérdésére az örökhagyó rokonai nem járultak hozzá adataik jegyzőkönyvi feltüntetéséhez, nem kívánták, hogy azokat a hagyatéki hitelező megismerje. Nyilatkozatukat a közjegyzőhelyettes jegyzőkönyvbe vette. A hagyatéki örökösök a hagyaték rájuk eső részét visszautasították. A tárgyalásról felvett jegyzőkönyv kétféle változatát készítette el a közjegyzőhelyettes, és azokat irodai adminisztrátornak adta kiadmányozás céljából azzal az utasítással, hogy valamennyi ügyféllel egy iraton vetesse azokat át. Az irodai ügyintéző jelezte, hogy ez problémát okoz, mivel a közjegyzőhelyettes két különböző adattartamú iratot állított ki. A közjegyzőhelyettes azt a tájékoztatást adta, hogy a hagyatéki hitelező jogosult az iratokba betekinteni, ezt követően az örökösök változatlanul fenntartották az adatkezelés mellőzésére vonatkozó kérelmüket. Erre tekintettel a közjegyzőhelyettes "hiteles kiadmány" megnevezéssel a két örökösnek a lakcímüket tartalmazó, míg a hagyatéki hitelezőnek azt nem tartalmazó jegyzőkönyv-kivonatot adott át, de elmulasztotta feltüntetni annak kivonatjellegét. A közjegyző utasítására a közjegyzőhelyettes másnap a hibát kijavította.
A közjegyző ezt követően az Mt. 78. § (1) bekezdésére hivatkozással azonnali hatállyal megszüntette a közjegyzőhelyettes munkaviszonyát. Az indokolás szerint a közjegyzőhelyettes az egyik ügyfél kérelmére a hagyatéki tárgyalásról azonos ügyszám alatt, egymástól eltérő adattartalmú jegyzőkönyvet bocsátott ki hiteles kiadmányként. Az ügyfél azért kérte lakcímének jegyzőkönyvi mellőzését, hogy mint adós rejtve maradhasson az egyik, vele szemben érdekeit érvényesítő pénzügyi szolgáltató előtt. A közjegyzőhelyettes az ügyfél kérelmét jogsértő módon teljesítette anélkül, hogy utána nézett volna teljesíthetőségének a jogszabályokban vagy a közjegyzővel azt megkonzultálta volna. Ezáltal a közjegyzői tevékenység iránti közbizalmat gyengítette, illetőleg a közjegyzőhelyettes munkájának szakszerűségét és hitelességét illető munkáltatói bizalmat is megingatta. Az azonnali hatályú felmondás tartalmazta azoknak a jogszabályoknak a megjelölését, amelyeket a közjegyző szerint a közjegyzőhelyettes megsértett.[43]
A felperes keresetében kérte a közjegyző kötelezését az azonnali hatályú felmondás jogkövetikezményeként jövedelempótló kártérítés megfizetésére. Nem vitatta, hogy egymástól eltérő adattartalmú jegyzőkönyveket bocsátott ki az adott ügyben "hiteles kiadmány" jelzéssel.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság, mint elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a közjegyző jogellenesen szüntette meg a közjegyzőhelyettes munkaviszonyát az azonnali hatályú felmondással. Kötelezte a közjegyzőt a közjegyzőhelyettes javára elmaradt jövedelem kamatokkal növelt összegű megfizetésére. A másodfokon eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta.
- 56/57 -
A közjegyző felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a közjegyzőhelyettes keresetének elutasítására irányult.[44]
A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem megalapozott volt. A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a közjegyzőhelyettessel közölt azonnali hatályú felmondás az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontján alapul. Az abban közjegyzőhelyettes terhére rótt két kötelezettségszegés (a kötelező adatkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése, egy ügyszámon két eltérő tartalmú jegyzőkönyv hitelesként történő kiadmányozása) megvalósítását a törvényszék is megállapította.
Az eljáró bíróságok jogszabálysértés nélkül foglaltak állást, hogy a szándékos elkövetést a peradatok nem támasztják alá. Nem volt ugyanis megállapítható, hogy a közjegyzőhelyettes cselekményének következményeit kívánva, vagy azokba belenyugodva járt volna el.
A közjegyzőhelyettes tudattartamára vonatkozóan helytállóan hivatkozott azonban az alperes az Mt. 52. § c), d) és e) pontjára. E rendelkezések alapján minden munkavállaló köteles az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni a munkáját, továbbá a munkaköre ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani és a munkatársaival együttműködni.
A perbeli esetben jogi szakvizsgával rendelkező, hosszabb ideje jogi munkát végző munkavállaló kötelezettségszegésének nemcsak a súlyánál, hanem az arra vonatkozó tudattartamánál is értékelendő az általa tanúsított gondosság.
Az adott esetben a közjegyzőhelyettes által történt jogsértő adatkezelésnél figyelembe vehető a közjegyzőnél alkalmazott hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvi minta nem egyértelmű megfogalmazása, de a jegyzőkönyv kiadmányozásával kapcsolatos jogsértő magatartásnál nem, különösen arra tekintettel, hogy ezzel összefüggésben a problémát a közjegyzőhelyettes egyik munkatársa is jelezte. Jogértelmezési probléma felmerülte esetén egy szakvizsgát igénylő jogi munkakörben foglalkoztatott munkavállalótól éppen az az elvárható, hogy a jogszerű megoldásnak utánajárjon döntése meghozatala előtt.
A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte[45], az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a közjegyzőhelyettes keresetét elutasította.
* * *
Mindenki előtt ismert az körülmény, hogy a közjegyzőknek az igazságszolgáltatás részeként végzett hatósági jogalkalmazó tevékenysége sok hasonlóságot mutat a bíróságokéval. Az érintettek, azaz az ügyfelek személyes adatainak kezelésére csak és kizárólag a közjegyző hatáskörébe utalt nemperes eljárások lefolytatása céljából kerülhet sor, amelynek a jogalapját a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontja adja. Abban az esetben, ha valamely személy vagy szerv megkeresi a közjegyzőt, a megkeresésre adott válaszadás során a köz-
- 57/58 -
jegyzőnek, mint adatkezelőnek figyelembe kell vennie az általános adatvédelmi rendelet előírásait és az ágazati-eljárási szabályokat is.
A GDPR átfogó jelleggel mindenkire vonatkozik, nem kizárólag a közhatalmi szféra adatkezelését szabályozza, ezért az a gyakorlati tapasztalat, hogy nem minden esetben ad pontos iránymutatást a közjegyzői eljárásokban történő adatkezelések során. Ennek érdekében szükség lenne az adatvédelmi szabályok és eljárásjogi szabályok összehangolására, továbbá egy kifejezetten közjegyzőkre vonatkozó magatartási kódex elfogadására is. ■
JEGYZETEK
[1] Péterfalvi Attila, Révész Balázs, Buzás Péter: Magyarázat a GDPR-ról; Wolters Kluwer Hungary, Budapest, 2018. (a továbbiakban: Péterfalvi-Révész-Buzás, Magyarázat) 149.o.
[2] A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 95. számú iránymutatása a személyes adatoknak a közjegyzői eljárásokkal összefüggő kezelésére vonatkozó szabályairól (a továbbiakban: 95. Iránymutatás) 8. §
[3] 95. Iránymutatás 9. § (1) és Tájékoztató 6. o.
[4] A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) 15. cikk: Az érintett hozzáférési joga; 95. Iránymutatás 10. § és Tájékoztató a közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárásokkal összefüggésben megvalósuló adatkezelésekről (a továbbiakban: Tájékoztató) 6. o.
[5] 95. Iránymutatás 10. § (1) (2) bekezdései, valamint Tájékoztatás 6.o.
[6] 95. Iránymutatás 11. §, valamint Tájékoztató 6.o.
[7] Péterfalvi-Révész-Buzás, Magyarázat 177. o.
[8] 95. Iránymutatás 13. §, GDPR 18. cikk (2) bekezdés, Tájékoztató 7. o.
[9] 95. Iránymutatás 14. §, Tájékoztató 7.o.
[10] Péterfalvi-Révész-Buzás, Magyarázat: 351.o.
[11] Péterfalvi-Révész-Buzás, Magyarázat: 245. o.
[12] GDPR 77. cikk (1) és (2) bekezdés
[13] Péterfalvi-Révész-Buzás, Magyarázat: 352. o.
[14] GDPR 78. cikk (1) és (3) bekezdés
[15] GDPR 79. § (1) (2), Tájékoztató 7., 8. o.
[16] A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 14. §
[17] Hetv. 17.§
[18] Hetv. 116. § (2) bekezdés
[19] GDPR (27) Preambulumbekezdés
[20] Fekete Gábor: Adatvédelem post mortem - Rendelkezhetünk-e halálunk esetére személyes adatainkkal? Lásd: https://www.jogiforum.hu/hirek/41750 (Utolsó letöltés ideje: 2020. november 16.) (a továbbiakban: Fekete; Adatvédelem)
[21] Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 25. § (1) bekezdése
[22] Fekete; Adatvédelem
[23] A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 56. § (1) bekezdés
[24] Fmhtv. 56. § (6) bekezdés
[25] A fizetési meghagyásos eljárásról 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 23. § (3) bekezdés
[26] Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez, Budapest, 2012, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., 236. o. (a továbbiakban: Szécsényi-Nagy, Nagykommentár)
[27] A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 122. § (1) bekezdés (...) a) saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból, b) a közjegyző által személyesen ismert vagy személyazonosságát az a) pont szerint igazoló két azonossági tanú közreműködésével.
[28] Kjtv. 122. § (7) bekezdés
[29] a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet 6. számú melléklete
[30] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 323. § [A közokirat] (1) A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. (2) A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében. (3) A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja
a) hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta,
b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
[31] Kjtv. 111. § (1)-(2) bekezdés.
[32] Kjtv. 148.-151. §§-ok
[33] Kjtv. 151. § (1) bekezés
[34] Kjtv. 153. §
[35] Kjtv. 155. §
[36] Kjtv. 119. § (1) bekezdés
[37] Kjtv. 119. (1)-(4) bekezdések
[39] Kjtv. 168. § (1)-(2) bekezdések
[40] Forrás: MOKK Jogi Iroda (Adatvédelmi tisztviselő) tájékoztatása 2020. november 16. napján.
[41] BH 2017.2.70.
[42] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 78. § (1) bek., 52. § (1) bek.
[43] Hetv. 116. § (2) bekezdés, Infotv. 3. §, Kjtv. 3. §, 8. §, 154. § (1) bekezdés, Pp.195. §, a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet rendelkezései].
[44] Megsértett jogszabályhelyként megjelölte az Mt. 78. § (1) bekezdését, 64. § (2) bekezdését, 52. § (1) bekezdés c), d), e) pontját, valamint a 6. § (1) bekezdését.
[45] A Pp. 275. § (4) bekezdés alapján.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Budapest, Budaörs, Megbízott oktató, Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar.
Visszaugrás
