A létesítő okirat kötelező és relatíve kötelező tartalmi elemeit változatlanul a Gt. a 207. §-ának (1), illetve (2) bekezdése sorolja fel. A módosítás a Gt. 207. §-ának (2) bekezdésében felsorolt, és így a relatíve kógensen a létesítő okiratban szabályozandó kérdések körét bővítette. A létesítő okiratban kell szabályozni, feltéve, hogy a részvénytársaság az adott jogintézménnyel élni kíván:
- a részvények kötelező bevonásának a létesítő okiratban - és nem a Gt.-ben - meghatározott eseteit,
- az igazgatóság felhatalmazását a közbenső mérleg elfogadására. A felhatalmazás kiterjedhet arra, hogy az igazgatóság a visszaváltható részvényhez kapcsolódó jogokat gyakorolhassa, illetve dönthessen a saját részvény megszerzéséről, osztalékelőleg fizetéséről, az alaptőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés elhatározásáról, végrehajtásáról. A felhatalmazás tételesen meghatározott esetekre, vagy valamennyi fent felsorolt esetre vonatkozhat. Figyelembe kell venni ugyanakkor a Gt. 253. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, mely szerint ha az alaptőke felemeléséről a 245/A. § alapján az igazgatóság határozhat, az igazgatóság jogosult - a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyását követően - a közbenső mérleg elfogadására.
A módosított Gt. a részvénytársaságok döntési, szabályozási kompetenciáját számos vonatkozásban jelentősen kibővítette. Az alábbiakban felsorolom, hogy a módosított szabályok szerint milyen kérdések szabályozhatók, szabályozandók a részvénytársaságok létesítő okirataiban.
- Visszaváltható részvény kibocsátása esetén a vételi vagy eladási jog feltételeinek szabályozása, továbbá, hogy a visszaváltható részvényre a törzsrészvényre, vagy az elsőbbségi részvényekre irányadó szabályokat kell-e alkalmazni [Gt. 181. § (2) és (5) bekezdés],
- Az átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvényekre vonatkozó rendelkezések [Gt. 199. § (3) bekezdés].
- A részvényes és a részvénytársaság közötti vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez a közgyűlési jóváhagyó határozat beszerzése feltételeinek meghatározása, abban az esetben, ha a cégbejegyzéstől számított két éven túl, avagy 10 százaléknál kevesebb szavazati joggal rendelkező részvényesek vonatkozásában is elő akarja a részvénytársaság írni a jóváhagyás beszerzésének kötelezettségét [Gt. 21 l/A. § (2) bekezdés].
- Osztalékként nem pénzbeli vagyoni juttatás teljesítésének lehetővé tétele [Gt. 224. § (1) bekezdés].
- Osztalékelőleg fizetésének megengedése [Gt. 225. § (1) bekezdés].
- Igazgatóság felhatalmazása az osztalékelőleg kifizetéséről szóló határozat meghozatalára [Gt. 225. § (2) bekezdés].
- Az igazgatóság felhatalmazása saját részvények megszerzésére az rt-t közvetlenül fenyegető, súlyos károsodás elhárítása érdekében [Gt. 226/B. § (1) bekezdés].
- A saját részvényre eső osztaléknak a Gt. rendelkezésétől eltérő módon történő felosztása [Gt. 226/E. §].
- A Gt.-ben előírt eseteken túlmenően bővíthető a minősített közgyűlési határozatot igénylő kérdések köre [Gt. 237. § (1) bekezdés].
- A részvénysorozatokhoz fűződő jogok hátrányos megváltoztatása esetén a hozzájárulás beszerzésének módja, a részvényesi jogok gyakorlásának részletes szabályozása [Gt. 238. § (1) bekezdés].
- Az igazgatóság felhatalmazása az alaptőke felemelésére [Gt. 245/A. § (1) bekezdés].
- Az alaptőke felemeléséhez, az alaptőke delegált hatáskörben történő felemelése érvényességéhez az egyes részvénysorozatok részvényesei hozzájárulása beszerzésének módja, a részvényesi jogok gyakorlásának részletes szabályozása [Gt. 246. § (1) bekezdés].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
