https://doi.org/10.59851/jk.80.12.2
A tanulmány a mesterséges intelligencia (ChatGPT) által adott meghatározásból indul ki, amely szerint az előrelátó rendészet nagy adattömeg felhasználásával, algoritmusok segítségével segíti a jövőben megvalósulható bűncselekmények azonosítását és megakadályozását. A modellnek vannak figyelmet érdemlő eredményei, de sem alkotmányos, sem gyakorlati megfontolások nem teszik lehetővé, hogy a kriminalitással szembeni fellépés általános módszereként alkalmazzuk. A prediktív rendészet eddig ismert szisztémái nem alkalmasak a bűnözés mélyebb okozati összefüggéseire hatni, amellett az emberi jogok érvényesülése szempontjából aggályos megfigyeltség eddig nem látott mértékű kiszélesítését eredményezheti. Nemzetközi tapasztalatok alapján is arra a következtetésre jut a tanulmány, hogy az előrelátó rendészet intézményes bevezetésére akkor lesz lehetőség, ha a klasszikus emberi jogi garanciákat sikerül úgy átalakítani, hogy azok a megváltozott helyzetben is szolgálni tudják az emberi jogok hatékony védelmét. Ezek kidolgozásában is lehet támaszkodni a mesterséges intelligenciára.
Tárgyszavak: előrelátó rendészet, mesterséges intelligencia, algoritmusok, bűnmegelőzés, bűnözéskontroll, emberi jogok
The author begins with the definition provided by artificial intelligence (Chat-GPT), which states that predictive policing uses large amounts of data and algorithms to help identify and prevent potential future crimes. Although the model shows noteworthy results, neither constitutional nor practical considerations permit its use as a general method for controlling crime. The predictive policing systems currently known are inadequate for addressing the deeper causal relationships of crime, and in terms of human rights enforcement, they could lead to an unprecedented expansion of surveillance, raising significant concerns. Based on international experiences, the study concludes that the institutional introduction of proactive policing will only be possible if classical human rights guarantees can be adapted to effectively protect human rights in the changed circumstances. Artificial intelligence can also be relied upon in the development of these adaptations.
Keywords: predictive policing, artificial intelligence, algorithms, crime prevention, crime control, human rights
A bűncselekmények megelőzésére törekvés természetesen nem új jelenség. Az előrelátó (prediktív) rendőrség (rendészet) igen. Mivel abban a mesterséges intelligenciának meghatározó szerepe van, érdemes megkérdezni a ChatGPT-t az újfajta működés lényegéről. A válasz: "A prediktív rendészet (más néven előrejelző rendészet vagy »predictive policing«) olyan módszert jelent, amely statisztikai modellek, algoritmusok, mesterséges intelligencia és nagy mennyiségű adat (pl. bűnügyi statisztikák, térfigyelő kamerák felvételei, közösségi média, közlekedési adatok) segítségével próbálja előre jelezni, hogy hol, mikor és milyen típusú bűncselekmények történhetnek a jövőben. Célja a rendőri erőforrások hatékonyabb elosztása, illetve a bűnmegelőzés."
Ez a meghatározás példásan visszafogott. A tevékenység törekvésként való leírása mellett a célok megjelölésével is egyet lehet érteni. Nem csodaszerről van tehát szó, hanem a technika vívmányainak a már korábban is igényként felmerült proaktivitás szolgálatába állításáról. A bűn elkövetéséhez vezető folyamatba való beavatkozás a prevenció egyik sajátos megnyilvánulása. Magától értetődik, hogy csak alkotmányos keretek között végezhető. Az emberi jogok sérelmével járó bűnözéskezelési tevékenység önellentmondás, mivel a társadalom védelme a jogok minél zavartalanabb élvezetét követeli meg. Ez persze így túlságosan általános, még demagógiának is tűnhet, hiszen tudjuk: a jogok konfliktusba is kerülhetnek egymással, a közérdek védelme egyesek javára mások szabadságának a korlátozásával is járhat. Az előrelátó rendészet a leírt szükséglet (nagy mennyiségű, különböző forrásokból származó adat) miatt azonban minőségi változást hoz az elfogadott garanciák (például az adatkezelés célhoz kötöttsége) érvényesülését illetően.
Az előrelátó rendészet lényege az óriási adathalmaz elemzésével és értékelésével megalkotott valószínűségi következtetésen alapuló fellépés. A legutóbb említett mozzanaton kívül minden a mesterséges intelligencia dolga.
Az egyik legismertebb informatikai rendszert a Palantir-technológia jelenti. Valójában egy amerikai vállalkozásról van szó, amely a konkrét megoldásait titokként védi. Annyit lehet róla tudni, hogy különlegesen széles körre kiterjedő módon, egyebek mellett arcfelismerési eredmények felhasználásával is képes hatalmas mennyiségű adatot igen gyorsan összegyűjteni, feldolgozni és a következtetéseit szinte azonnal a döntéshozók rendelke-
- 522/523 -
zésére bocsátani. Szolgáltatásait közhatalmi szervek is igénybe veszik, kiemelkedő jelentősége van a biztonsági szervek számára, beleértve a hadsereget is.[1]
Az előrejelzés azon a - zömmel megalapozott - feltételezésen alapul, hogy a kriminalitás bizonyos mintákat követ. Olyan sémákat rögzítenek, amelyekbe a még meg nem történt cselekmények és azok elkövetői belehelyezhetők. A mesterséges intelligencia öntanulási képessége bizonyos mértékig lehetővé teszi a normaként is felfogható ismétlődések, így a jóslatok módosítását, maguk a minták sincsenek kőbe vésve. Az előrelátó rendőri működés azonban nem alkalmas az okok és a konkrét feltételek feltárására, ami a tényleges megelőző hatás kifejtéséhez szükséges volna. Valójában tehát csupán arról van szó, hogy a bűnüldözők próbálnak gyorsabbak lenni a deviáns személyeknél, ami hozhat eredményeket, de megmarad felszíni megközelítésnek.[2]
Némileg leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy az új irányzat szerinti működés lehetetlenné teszi a közvetlen elkövetés előtt álló bűncselekmények tényleges végrehajtását. Ennek két alapvető módja van. Az egyik: az algoritmus által behatárolt helyszínen megjelennek a járőrök, akik nem engedik meg a tervezett deliktum véghezvitelét. A másik a valószínűsített tettes ártalmatlanítása. A kettő térben és időben egybeeshet. Megjegyzendő, hogy ez a megközelítés a maga általánosságában a magyar Alaptörvénnyel is összhangban van, hiszen az a rendőrség feladatai között első helyen említi a bűncselekmények megakadályozását [46. cikk (1) bekezdés]. Az persze nem csupán mesterséges intelligencia segítségével történhet.
Mielőtt a prediktív rendészet kívánatos voltának kérdésére válaszolnánk, indokolt áttekinteni az eddigi eredményeket. Hozott-e érdemi javulást a bűnözés alakulásában az előrelátó rendészet modellje? Milyen egyéb pozitív változás várható a módszer alkalmazásától?
New Yorkban az előrelátó rendőrség működésének megkezdését követően 6%-os bűnözéscsökkenést állapítottak meg, azonban az értékelést végző szakemberek sem állították, hogy ez kizárólag az új módszer eredménye.[3]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
