1. 2018-ban jelent meg a Patrocínium Kiadó gondozásában Boóc Ádám monográfiája a választottbírósági ítéletek érvénytelenítéséről. Az előszót jegyző Vörös Imre a jelen recenzió tárgyát képező könyv műfaji meghatározását a következőképpen adta meg: "gyakorlatias feldolgozást is nyújtó tudományos munka, és tudományos feldolgozást nyújtó kézikönyv egyaránt - aszerint, hogy kinek mire van szüksége. Ez a magas színvonalon nyújtott, szerencsés »mix« adja a mű különleges értékét."[1]
A mű - tematikailag - két nagyobb részre osztható. Az elsőben a szerző a komparatív módszer segítségével kívánja bemutatni az osztrák, svájci, angol és amerikai választottbírósági szabályokat és az ezekre épülő joggyakorlatot, majd a munka második felében a magyar szabályozást veszi górcső alá.
2. A Bevezetés több szerepet is betölt: annak a jogalkotói szándéknak a bemutatásával kezdődik, amely szerint a 2018. január 1-jén hatályba lépő, a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény egyik vezérelve az volt, hogy az új jogszabály közelítésre kerüljön az UNCITRAL mintatörvényéhez. A szerző azonban nem az új választottbíráskodásról szóló törvény teljes körű bemutatását tűzi ki célul, hanem a választottbírósági ítéletek érvénytelenítésére vonatkozó megoldások komparatív módszerű megközelítését ígéri. Emellett a kijelölt irány mellett, a hazai szabályok ismertetésének részeként rögzíti az új magyar szabályokra fókuszáló következtetéseinek és javaslatainak megtételét.
Boóc Ádám a választottbíráskodás fogalmának római jogi gyökereit bemutató, alapozó alfejezetében ismerteti az arbiter kifejezés megjelenését. Miroslav Bohácekkel egyetértésben arra a következtetésre jut, hogy az arbiter és a modern arbitration szavak közötti kapcsolat nem csupán etimológiai jellegű, a választottbíráskodás egyes előzményei már a görög jogban, illetőleg a görög irodalomban is fellelhetők. Derek Roebuck megállapítását elfogadva jelzi, hogy a görög antikvitásra is jellemző volt az, hogy a felek a választottbírói eljárást egyfajta természetes vitarendezésnek tekintették, amely megelőzhette, pótolhatta a bírósági eljárást. A szerző Peter Stein álláspontjára támaszkodva rögzíti, hogy az ókori jogban is kimutatható, hogy egy közvetítőnek vagy egy választottbírónak elsődleges feladata az, hogy mindegyik fél számára legalább elfogadható döntés szülessen.
Az arbiter szó széles körű szakirodalomra és a főbb római jogi forrásokra támaszkodó vizsgálatát követően a bevezetés harmadik részeként a New York-i egyezmény és az Uncitral mintatörvény kerül bemutatásra. Ezt követően - a bevezetés utolsó részegységeként - az egyezmény és a mintatörvény választottbírósági ítéletek érvénytelenítésére vonatkozó rendelkezéseinek összehasonlítását végzi el a szerző.
3. Az egyes kiválasztott országok vizsgálatának módszertanánál említeni kell, hogy azonos szempontrendszer alapján kerültek értékelésre, teret hagyva azonban az egyedi megoldások bemutatásának. Boóc Ádám ismerteti Ausztria, Svájc, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok választottbíróságokra vonatkozó jogszabályait, és a rájuk épülő joggyakorlatot. A rövid bevezetőt követően a jogforrási háttér került vázolásra, ezt követően a szerző az érvénytelenségi perekkel kapcsolatos gyakorlat rövid összefoglalóját adja az adott országra vonatkozóan, majd egy-egy fórumot vagy jogforrást kiválasztva tárgyalja mélyebb szinten az adott ország joggyakorlatát.
- 310/311 -
Az első külföldi ország vonatkozó rendelkezéseivel foglalkozó rész Ausztriát veszi górcső alá. A szerző maga is leszögezi, hogy az osztrák jog vizsgálatát nemcsak a Magyarországhoz való közelség indokolja, hanem az is, hogy az ország a kelet-közép-európai régió vezető választottbíráskodási helyszíne, és komoly választottbírósági hagyományokkal rendelkezik. Ausztriával kapcsolatban a mű részletesebben elemzi a 2004-ben elfogadott, majd 2014-ben módosított IBA Guidelines on Conflicts of Interest in International Arbitration iránymutatást. Svájccal kapcsolatban a lausanne-i Sport Választottbíróság gyakorlatát emeli ki a szerző. az Amerikai Egyesült Államok vonatkozó jogának vázolása közben részletesen került elemzésre a Mitsubishi Motors Corporation versus Soler Chrysler-Plymouth-ügy, amelynek kiemelését azzal indokolta Boóc Ádám, hogy a választottbírósági ítéletek közrendbe ütközésének kérdését tekintve megkerülhetetlen, különösen, mivel a választottbírsági klauzulával kapcsolatban a közrend fogalmával is behatóan foglalkozó polémia alakult ki. Boóc Ádám e fejezet részeként elemzi a már említett IBA Guidelines amerikai egyesült államokbeli szerepét.
4. A mű második nagy részét képező magyarországi szabályokkal kapcsolatban a szerző főként az új választottbírósági törvénynek a választottbírósági ítéletek érvénytelenítésére vonatkozó szabályait elemzi, összevetve azt a régi választottbírósági szabályokkal. Bemutatja a régi jogszabály alapján kialakult, a nemzetközi esetjog által is befolyásolt gyakorlatot, illetve megkísérel az új szabályozás alapján bizonyos következtetéseket is levonni a majdani kialakuló esetjogra nézve.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
