Frank Ignác jogtudós az 1846-ban megjelent, "A közigazság törvénye Magyarhonban" című munkájában a következőképp fogalmazott: "Hiában (sic!) volna törvényszéket tartani, ha az itélet (sic!) végrehajtása nem következne."[1] Modernebb megfogalmazásban ez úgy hangzik, hogy "Hatékony ítélkezés - bármekkora is az önkéntes jogkövetési hajlandóság - nincs hatékony végrehajtás nélkül […]".[2]
A fenti idézetből is kitűnik, bármiféle követelésbehajtás, így annak leggyakoribb legális formája, a végrehajtás jogintézményének jelentősége legkézenfekvőbb módon az effektivitásban ragadható meg. Tényként állapítható meg, hogy "a végrehajtás intézményének történetét végigkíséri a hatékonyság, (sic!) és az eredményesség fokozhatóságának a kérdésköre"[3]. A forgalom biztonsága és - tágabb kontextusban - a jogbiztonság is azt kívánja meg, hogy a végrehajtható okiratokban foglalt kötelezés/marasztalás maradéktalanul érvényre jusson. "A jogalkalmazói döntések végrehajthatósága ugyanis a jogi szabályozás egyik legfontosabb célja és követelménye, enélkül a szabályozás nem éri el a kívánt hatást, s ez végül kihat a regulációba vetett bizalomra."[4]
Amint arra az Alkotmánybíróság egyik korai döntésében, a 46/1991. (IX. 10.) AB határozatban is rámutatott, "a bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése - akár jogszerű kényszerítés árán is - a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik. [&] Ha ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, ez óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet. Az ilyen veszély lekűzdése (sic!) nyílvánvalóan (sic!) mind állampolgári, mind társadalmi, mind pedig állami szempontból alkotmányos érdek."[5]
Össztársadalmi érdek is tehát a követelésbehajtás, különösen a végrehajtás eredményessége, hiszen e jogcselekmény "egy még nem kielégítő jogi állapot helyreállítását célozza meg"[6], az egyensúly és a megbomlott jogrend helyreállítására törekszik, azaz balanszírozó erőként szolgál, és egyfajta regulátorszerepet tölt be a társadalomban. Elősegíti a forgalom biztonságát és a jogbiztonságot, ezáltal pedig a jogállamiság egyik védőbástyájaként is funkcionál.
Rendkívül figyelemreméltó, hogy az Európa Tanács égisze alatt 1950. november 04. napján elfogadott, az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény rendelkezéseinek betartása felett őrködő, strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 1997-ben, a Hornsby c. Görögország-ügyben deklarálta, hogy létezik az igazságügyi határozatok megfelelő határidőn belüli végrehajtásához fűződő európai jog, amely együtt jár a tisztességes eljáráshoz való joggal. Ugyanez a bírói fórum 2001-ben, a Lunar c. Olaszország-ügyben kifejezetten szentesítette e jogot[7].
Sajnálatos módon hazánkban még mindig elég csekély arányú, körülbelül 20%-os a pénzkövetelések megtérülése. A közigazgatási és igazságügyi minisztériumi statisztika szerint 2010. évben 67 749 524 728 Ft térült meg, amely a végrehajtókhoz érkezett ügyek tőkekövetelésének 28,76%-át jelentette; 2011-ben már 77 476 731 319 Ft volt a befolyt tőkeösszeg, amely azonban csak a követelések 11,66%-át tette ki, majd 2012-ben 88 200 425 332 Ft-ra nőtt ugyan a behajtott tőkeösszeg, azonban ez az összes tőkekövetelésnek csak a 14,34%-a volt[8].
Napjainkra jellemző, hogy az életviszonyok egyre bonyolultabbá válnak. Hazánk 2004. május 01. napján csatlakozott az Európai Unióhoz, amely egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínál polgárai számára [az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz.) 93. cikk (2) bekezdés]. Ennek következtében jelentősen megnőtt a határon átnyúló jogügyletek száma. Értelemszerűen a követelésbehajtás sem állhat meg az tagállami határokon. A tagállamközi követelésbehajtás terén tehát új kihívásokkal kellett szembenézni, ami uniós szintű szabályok megalkotását tette szükségessé.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 10 V. címe szól kifejezetten a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségről, amelynek egyik elme a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés.
Az EUMSz. 81. cikk (1) bekezdése szerint az Unió a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyek tekintetében igazságügyi együttműködést alakít ki, amely a bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul. A (2) bekezdés a) pontja szerint ide tartozik a bírósági és a bíróságon kívüli ügyekben hozott határozatok tagállamok közötti kölcsönös
- 1/2 -
elismerése és azok végrehajtása. Uniós szintű célkitűzésként jelenik meg tehát a tagállami jogalanyok igényérvényesítésének megkönnyítése akkor, ha arra nem a lakóhelyük, tartózkodási helyük szerinti tagállamban kell, hogy sor kerüljön.
A 2009. decemberi stockholmi program célul tűzte ki olyan ideiglenes intézkedések kidolgozását, amelyek révén megakadályozhatóvá válik, hogy az adósok vagyoni eszközei még a hitelezők követelésének végrehajtása előtt eltűnjenek, azaz javuljon a határozatok végrehajtásának hatékonysága. Olyan kötelező erejű és közvetlenül alkalmazandó uniós jogi eszközre volt tehát szükség, amely a nemzeti jogok szerinti biztosítási intézkedések alternatívájaként lehetővé teszi a hitelezők számára az adósok bankszámláin tárolt pénzeszközök hatékony és gyors zárolását a tagállamközi ügyekben, ezáltal pedig hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez.
A fenti előzmények hatására került megalkotásra a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés keretében az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 655/2014/EU rendelete polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról[12], amely 2017. január 18. napjától kötelező, és közvetlenül alkalmazandó az EU tagállamaiban Dánia és az Egyesült Királyság kivételével. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rendelet tárgyi hatálya alá tartozó követelések esetén bármely, a rendeletben részes EU-tagállam bírósága zárolhatja a hitelező kérelmére az adós bármely, a rendeletben részes EU-tagállamban vezetett bankszámláját.
- tagállamközi polgári és kereskedelmi ügyben (fogalmát autonóm módon, a tagállamok jogától függetlenül kell értelmezni, amelyre az Európai Unió Bíróságának esetjoga irányadó) érvényesített pénzkövetelés;
- már esedékessé vált követelések biztosítására;
- még nem esedékes követelések biztosítására, ha azok
a) már bekövetkezett ügyletből vagy eseményből származnak és
b) összegük meghatározható
Ide tartoznak azon követelések, amelyek:
- a jogellenes károkozáshoz vagy
- a jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményhez vagy
- az ilyen cselekményből fakadó igényhez kapcsolódnak;
- a büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekményen alapuló polgári jogi kártérítés;
- az eredeti állapot helyreállítása iránti igény.
A számlazárolási végzés hatálya az alábbi követeléselemekre terjed ki:
- a bírósági határozat meghozatala, perbeli egyezség megkötése és jóváhagyása, közokirat kiállítása előtt a keresettel érvényesített követelésre + a végzés kibocsátásáig esedékes kamatra;
- bírósági határozat meghozatala, perbeli egyezség megkötése és jóváhagyása, közokirat kiállítása után az abban szereplő, a bíróság által megítélt vagy jóváhagyott, illetve közokiratba foglalt tőkekövetelésre + kamatra + a bírósági határozat/perbeli egyezség/közokirat beszerzésének költségeire, ha arról megállapították, hogy azt az adósnak kell viselnie (perköltség, közokirat elkészítésének költsége).
- adó-, vám- és közigazgatási ügyek;
- az államnak a közhatalmi jogosítványai gyakorlása (acte iure imperii) során végrehajtott intézkedéseire és mulasztásaira vonatkozó felelőssége;
- házassági vagyonjog vagy olyan kapcsolatból eredő vagyonjog, amelyet az adott kapcsolatra alkalmazandó jog szerint a házasságéhoz hasonló joghatásúnak tekintenek;
- végrendelet és öröklés, ideértve a haláleset következtében felmerülő tartási kötelezettségeket;
- az olyan adóssal szembeni követelések, amely ellen csődeljárás, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására irányuló eljárás, csődegyezségre, kényszeregyezségre irányuló vagy hasonló eljárás indult;
- társadalombiztosítás;
- választott bíráskodás;
- azon bankszámlákra, amelyek a számlavezetés helye szerinti tagállam joga alapján mentesek a lefoglalás alól;
- a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke a) pontjában meghatározott rendszerek működtetésével összefüggésben vezetett bankszámlákra;
- a központi bankoknál vagy azok által vezetett bankszámlákra, ha azok monetáris hatóságként járnak el.
- csak tagállamközi ügyben van helye, azaz ha a számlazárolási végzéssel zárolandó bankszámlá(k) vezetésének helye - a kérelemnek a joghatósággal rendelkező bíróságnál történő előterjesztésének időpontjában - eltérő tagállamban van, mint
a) azon bíróság székhelye szerinti tagállam, amely bíróságnál a végzés iránti kérelmet előterjesztették, vagy
b) a hitelező lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam.
- 2/3 -
3 szcenárió létezik:
a) az ügy érdemére vonatkozó eljárás megindítása előtt (ilyenkor a hitelező a végzés visszavonásának vagy automatikus megszűnésének terhe mellett köteles a kérelem előterjesztését követő 30 napon belül vagy a végzés kibocsátását követő 14 napon belül - amelyik időpont a későbbi - kezdeményezni a az eljárást, és ennek tényét igazolni annál a bíróságnál, ahol a kérelmet előterjesztette) vagy
b) az ügy érdemében kezdeményezett eljárás során annak bármely szakaszában a határozat meghozataláig, illetve a perbeli egyezség jóváhagyásáig vagy megkötéséig,
c) ha a hitelező már birtokában van az adóst a követelés megfizetésére kötelező bírósági határozatnak, perbeli egyezségnek vagy közokiratnak.
- az a tagállami bíróság, amelyik az adós és a hitelező jogviszonyában az ügy érdemében történő határozathozatalra (bírósági határozat meghozatala, perbeli egyezség megkötése és jóváhagyása, közokirat kiállítása) joghatósággal rendelkezik.
Az ügy érdemére vonatkozó eljárás minden olyan eljárás, amely a követelésre vonatkozó végrehajtható jogcím megszerzésére irányul (pl. a fizetési meghagyásos eljárás is).
- ha az adós valamely tagállamban lakóhellyel/székhellyel rendelkező fogyasztó, aki gazdasági vagy szakmai tevékenységén kívül esőnek tekinthető célból kötött szerződést a hitelezővel, kizárólag az adós lakóhelye/székhelye szerinti tagállam bíróságának van joghatósága, mivel az 1215/2012/EU (Brüsszel Ia.) rendelet 18. cikk (2) bekezdése szerint a fogyasztó ellen a másik szerződő fél kizárólag a fogyasztó lakóhelyének bírósága előtt indíthat eljárást;
- ha a joghatósági szabályok alapján tudjuk, hogy melyik tagállam bírósága jár el, a számlazárolási végzés kibocsátására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság nevét és címét az európai igazságügyi portálon[13] találjuk meg.
- a Bizottság 2016. október 10-i (EU) 2016/1823 végrehajtási rendeletének mellékletét képező formanyomtatványon[14].
- A kérelem kötelező tartalmi elemeit a rendelet 8. cikk (2) bekezdése határozza meg.
A hitelezőnek az alábbiakat kell bizonyítania (kétlépcsős teszt) a kérelemmel megkeresett bíróság előtt:
I. a határozathozatalt megelőzően (bírósági határozat, közokirat vagy perbeli egyezség hiányában) benyújtott számlazárolási végzés kibocsátása iránti kérelemnél azt, hogy jók az esélyei arra, hogy a bíróság érdemben helyt fog adni az adóssal szembeni követelésének (fumus boni iuris - a követelés jogosságának valószínűsítése)
II. minden esetben (bírósági határozat birtokában is) hitelt érdemlően bizonyítania kell a bíróság előtt, hogy:
a) a követelésének érvényesítése sürgős jogi védelmet igényel (periculum in mora), és
b) a számlazárolási végzés nélkül meghiúsulhat, vagy számottevően nehezebb lehet a már meglévő vagy jövőbeli bírósági határozat végrehajtása, mert
ba) fennáll annak valós kockázata, hogy a végrehajtás idejére az adós kimenti, elrejti vagy megsemmisíti vagyoni eszközeit, vagy
bb) érték alatt, szokatlan mértékben vagy szokatlan módon értékesíti azokat
Mihez kapcsolódhatnak a bizonyítékok?
- az adósnak a hitelező követelésével kapcsolatban vagy a felek közötti korábbi vita során tanúsított magatartásához;
- az adós hiteltörténetéhez;
- az adós vagyoni eszközeinek jellegéhez;
- az adós által tett, az eszközeit érintő közelmúltbeli lépésekhez;
- önmagukban nem minősülnek szokatlannak az adós által a számlákról végrehajtott pénzfelvételek és kifizetések, ha azok célja a szokásos üzletmenet fenntartása vagy ismétlődő családi kiadások fedezése;
- önmagában nem elég a követelés ki nem fizetésének vagy vitatásának ténye;
- önmagában nem elég, hogy az adósnak több hitelezője van;
- önmagukban nem elég az adós rossz vagy romló anyagi körülményei.
A rendelet nem alkalmazható:
- Dánia és az Egyesült Királyság viszonylatában (ha a hitelező lakóhelye/székhelye vagy a számlavezetés helye ezekben az országokban van). Ezen országok bíróságai nem is bocsáthatnak ki európai számlazárolási végzést, valamint a dán és egyesült királyságbeli adósoknak is csak a többi 26 EU-tagállamban lévő számlája zárolható, kivéve, ha fogyasztónak minősülnek, akkor velük szemben nem bocsátható ki számlazárolási végzés, mivel fogyasztók esetén csak a lakóhelyük szerinti tagállam bírósága bocsáthat ki ilyet);
- ha az ügy nem tartozik a rendelet tárgyi hatálya alá (2. cikk);
- ha a hitelező nem rendelkezik a rendelet hatálya alá tartozó tagállamban lakóhellyel/székhellyel;
- ha a számlazárolási végzéssel érintett bankszámla nem a rendelet hatálya alá tartozó tagállamban található;
- a pénzügyi eszközöket tartalmazó bankszámlákra [a rendelet 4. cikkének (3) bekezdése];
- a 2017. június 26. előtt megindított, az 1346/2000/EK tanácsi rendelet szerinti fizetésképtelenségi eljá-
- 3/4 -
rásban részt vevő adóssal szembeni követelésekre (a 2017. június 26. napján vagy azt követően megindított fizetésképtelenségi eljárásokra pedig az 1346/2000/EK rendelet helyébe lépő 2015/848/EU rendelet vonatkozik).
- az olyan pénzügyi intézményekre, amelyek nem gyűjtenek nyilvánosan betétet (a contrario: csak olyan hitelintézeteknél vezetett bankszámlákra kell alkalmazni, amelyek tevékenysége betétek vagy más visszafizetendő pénzeszközök nyilvános gyűjtése és hitelek saját néven történő nyújtása);
- a monetáris hatóságként eljáró központi bankoknál vagy azok által vezetett számlákra;
- a számlazárolási végzéssel egyenértékű nemzeti végzés alapján nem zárolható számlákra;
- a számlavezetés helye szerinti tagállam joga alapján a lefoglalás alól mentes számlákra;
- a számlazárolási végzés iránti kérelem ügyében eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamban vezetett számlák zárolására, ha a hitelező lakóhelye/székhelye is ebben a tagállamban van, még akkor sem, ha a hitelező ezzel egy időben egy másik tagállamban vezetett számlát vagy számlákat érintő számlazárolási végzés iránti kérelmet is előterjesztett (Ilyenkor a hitelezőnek két külön kérelmet kell előterjesztenie, egyet a számlazárolási végzésre, egyet pedig a nemzeti intézkedésre.)
- ha a hitelező vagy a tanúja/tanúi nem bizonyítják, hogy indokolt a számla zárolása.
- ha a hitelező végrehajtható bírósági határozattal, közokirattal vagy perbeli egyezséggel rendelkezik, kérheti, hogy a bíróság szerezze be az adós bankszámlájának azonosításához szükséges információkat azon tagállam kijelölt információs hatóságától, amelyről indokoltan úgy véli (pl. mert az adós az adott tagállamban dolgozik, ott üzleti tevékenységet folytat, ingatlana van), hogy az adós ott vezeti a bankszámláját, de nem tudja a bank nevét/címét, az IBAN-számot, BIC-kódot;
- kivételesen még nem végrehajtható, de már a hitelező birtokában lévő bírósági határozat, közokirat vagy perbeli egyezség alapján is kérhető, ha
• a zárolandó összeg jelentős, és
• a bíróság a hitelezői bizonyítékok alapján meggyőződött róla, hogy sürgősen szükség van a számlainformációkra, mert
• fennáll a kockázata, hogy anélkül veszélybe kerülhet a hitelező követelésének adóssal szembeni későbbi végrehajtása, ami
• a hitelező pénzügyi helyzetének számottevő romlásához vezethet.
- a bíróságnak továbbítania kell a a hitelező információra irányuló kérelmét a végrehajtás helye szerinti tagállam információs hatóságának, ha
• az kellően megalapozott, és
• teljesülnek a számlazárolási végzés kibocsátásának feltételei és követelményei.
- az információk beszerzésében érintett összes hatóságnak sürgősséggel kell eljárnia, mégis időigényes lehet a folyamat, és az információkért a hitelezővel szemben díjat is számíthatnak fel.
A rendelet a fegyveregyenlőség elve alapján egyensúlyba hozza a hitelezőnek a végzés beszerzéséhez fűződő érdekét és az adósnak a visszaélések elkerüléséhez fűződő érdekét. A garanciális elemek a következők:
- a hitelező bizonyítási kötelezettsége (lásd VI. pont);
- a hitelező biztosítéknyújtási kötelezettsége a végzés kibocsátása előtt olyan összegben, amivel megelőzhető az e jogintézménnyel való visszaélés, és fedezi az adósnak a végzés miatt elszenvedett kárát, kivéve, ha
• a bíróság szerint az eset körülményei alapján nem helyénvaló;
• a hitelezőnek különösen jók az esélyei arra, hogy a követelésének helyt adnak, de nincs elég forrása a biztosíték megfizetésére;
• ha a követelés tárgya tartási vagy bérfizetési igény;
• ha a követelés nagysága alapján nem valószínű, hogy a végzés az adósnak veszteséget okoz (pl. kisebb üzleti adósság esetén);
• ha már van bírósági határozat, közokirat vagy perbeli egyezség, a bíróság mérlegelheti, hogy az eset körülményei alapján szükséges és helyénvaló-e a biztosíték; indokolt lehet például, ha a bírósági határozat fellebbezés folytán még nem vagy csak ideiglenesen hajtható végre;
- a hitelező köteles kérelmezni a zárolandó összeget meghaladó zárolt összegek felszabadítását a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatóságánál, amelynek haladéktalanul utasítania kell az érintett bankot;
- a hitelező felelőssége az adós által a számlazárolási végzés következtében elszenvedett, a hitelezőek felróható károkért (a bizonyítási teher viszont az adóst terheli);
• a tagállamok a nemzeti jogukban fenntarthatnak, illetve bevezethetnek egyéb felelősségi okokat, felelősségi formákat (pl. objektív felelősség) vagy bizonyítási terhet érintő rendelkezéseket is;
• a hitelező felelősségét illetően az alkalmazandó jog a végrehajtás helye szerinti tagállam joga; ha több tagállam is érintett a végrehajtásban, akkor az adós szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam joga, de ha ez a tagállam nem egyezik meg egyik végrehajtás helye szerinti tagállammal sem, úgy az üggyel legszorosabb kapcsolatban álló (pl. a legnagyobb összeget zároló) végrehajtás helye szerinti tagállam joga;
- az adós bankszámlájának azonosításával kapcsolatban beszerzett információk nem hozhatók a hitelező tudomására, azok csak a kérelmező bírósággal, kivételesen a bankkal közölhetők;
- az adóst megilleti a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslatoz való jog, vagyis a végzést vagy annak végrehajtását a végzés alkalmazása után azonnal megtámadhatja;
- 4/5 -
- a számlazárolási végzés alkalmazása után haladéktalanul kézbesíteni kell az adósnak valamennyi, a hitelező által előterjesztett iratot a szükséges fordítással együtt;
- biztosítani kell az adósnak a számlazárolási végzés felülvizsgálatának lehetőségét a kibocsátás helye szerinti tagállam bíróságánál (különösen, ha annak kibocsátásakor nem tartották be a rendelet előírásait, vagy a körülmények megváltozása miatt annak kibocsátása már nem indokolt);
- a végzés vagy a számlazárolási értesítés kézbesítésének szabályszerűtlensége esetén, a végrehajtás során is megilleti az adóst a jogorvoslati jog a végzés végrehajtásának helye szerinti tagállam bíróságánál vagy az illetékes végrehajtó hatóságnál;
- zárolás helyett biztosíték nyújtásának joga: az adós megfelelő alternatív biztosíték (pl. letét, bankgarancia, jelzálog) nyújtása esetén kérelmezheti a zárolt pénzeszközök felszabadítását;
- a végrehajtás helye szerinti tagállam jogának foglalás alóli mentességi szabályai érvényesek;
- az adóst megilleti a jogorvoslati jog a számlazárolási végzéssel szemben, illetve a számlazárolási végzés végrehajtásával szemben is;
- a rendelet megköveteli mind a hitelezők, mind az adósok személyes adatainak védelmét
- a bíróság késedelem nélkül köteles határozatot hozni, de
- ha a hitelező már bírósági határozathoz, közokirathoz vagy perbeli egyezségre jutott, legkésőbb a kérelem előterjesztését vagy a hiánypótlást követő ötödik munkanap végéig,
- mindezek hiányában legkésőbb a kérelem előterjesztését vagy a hiánypótlást követő tizedik munkanap végéig,
- a hitelező és /vagy a tanú(k) szóbeli meghallgatásának késedelem nélkül sorra kell kerülnie, és a meghallgatást követő ötödik munkanap végéig,
- miután a hitelező rendelkezésre bocsátotta a biztosítékot, és a számlainformációk beérkeztek, a bíróságnak haladéktalanul meg kell hozni a végzést.
A végzéssel érintett pénzeszközök mindaddig zárolva maradnak,
- amíg a végzést vissza nem vonják,
- amíg a végzés végrehajtását meg nem szüntetik; vagy
- amíg a számlazárolási végzés értelmében zárolt pénzeszközökre vonatkozóan hatályba nem lép egy, a hitelező által beszerzett olyan bírósági határozatot, közokiratot vagy perbeli egyezséget végrehajtó intézkedés, amely ugyanarra a követelésre vonatkozik, amelynek biztosítására a végzés irányult.
- gyors (szoros határidők vannak a számlazárolási végzés kibocsátása kapcsán [ld. X. pont, a rendelet 18. cikke], illetve annak végrehajtása során minden hatóságnak késedelem nélkül kell eljárnia [23. cikk (2) bekezdés], és a banknak a végzés átvételét követően haladéktalanul kell alkalmaznia a végzést [24. § (1) bekezdés], ha e határidőket nem tudják tartani, akkor is a lehető leghamarabb kell intézkedniük [45. cikk])
- nem kötelező a jogi képviselet
- ex parte eljárás:
- egyoldalú kérelemre indul,
- az adóst nem lehet tájékoztatni a kérelemről,
- az adós nem hallgatható meg a végzés kibocsátása előtt (a bíróság írásbeli eljárás keretében dönt, legfeljebb a hitelezőt és tanúját hallgatja meg),
- az adós nem értesíthető a végzésről annak végrehajtása előtt,
- a meglepetés erejével hat az adósra, ami a hatékonyság záloga (ennek érdekében az adósnak a számlájával kapcsolatos adatközlésről szóló értesítését 30 nappal késleltetni kell).
- Megjegyzendő, hogy a rendelet ex parte eljárásra vonatkozó rendelkezése szembemegy az Európai Közösségek Bíróságának korábbi ítélkezési gyakorlatával. A bíróság ugyanis a 125/79. számú Denilauler-ügyben 1980-ban kimondta, hogy nem felel meg az adósvédelmi szabályoknak az olyan eljárás, amelynek során úgy hozták meg az ítéletet, hogy nem idézték meg az adóst meghallgatásra, és amelyet előzetes kézbesítés nélkül kívánnak végrehajtani vele szemben.
- nem kell hozzá exequatur eljárás, tehát az EU-n belül a részes tagállamokban külön eljárás nélkül el kell ismerni, nem kell külön végrehajthatóvá nyilvánítani, hanem anélkül végrehajthatónak kell tekinteni;
- a végrehajtása azonos módon és szervezeti rendben történik, mint az ezzel egyenértékű nemzeti végzéseké, azaz a végrehajtás helye szerinti tagállam nemzeti joga irányadó a végzés végrehajtására;
- a végzés beszerzésére, illetve az azzal szembeni jogorvoslati eljárási illetékek nem lehetnek magasabbak, mint a tagállami végzés beszerzése, illetve az azzal szembeni jogorvoslat esetén;
- a bank csak akkor kérheti a számlazárolási végzés alkalmazása során felmerült költségei megtérítését a hitelezőtől vagy az adóstól, ha arra a végrehajtás helye szerinti tagállam nemzeti joga szerint is jogosult a tagállami végzések esetén, és a felszámított díj nem lehet magasabb a tagállami végzés esetén alkalmazott díjnál, és átláthatónak kell lennie; ugyanez érvényes a számlainformációért felszámított díj összegére is.
- a végrehajtás helye szerinti tagállamban az egyenértékű végzések végrehajtására vonatkozó szabályok szerint történik;
- hazánkban a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény módosította a rendeletnek megfelelően a bíró-
- 5/6 -
sági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt (a továbbiakban: Vht.);
- a rendelet 14. cikke szerinti, számlainformációk beszerzésére irányuló kérelem esetén a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar jár el információs hatóságként, ő keresi meg a pénzforgalmi szolgáltatókat [Vht. 7. § (6) bekezdés];
- biztosítási intézkedésként ideiglenes számlazárolás rendelhető el [Vht. 187. § (5) bekezdés];
- a számlazárolási végzés végrehajtása során a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatóságaként Magyarországon a végrehajtó jár el.
A számlazárolási végzésről előzetesen megállapítható, hogy hasznos jogi eszköznek tűnik a hitelezők kezében annak érdekében, hogy megakadályozza az adósok vagyonának eltüntetését és kivonását a végrehajtás alól, így hozzájárulhat a tagállamközi polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok végrehajtása hatékonyságának növeléséhez. Az ilyen ügyekben hozott határozatok végrehajtására pedig a 2015. január 10-től az 1215/2012/EU (Brüsszel Ia.) rendelet[15] alkalmazandó, amelynek 40. cikke szintén úgy rendelkezik, hogy a végrehajtandó határozat a törvény erejénél fogva feljogosít a címzett tagállam joga szerinti biztosítási intézkedések megtételére.
A gyakorlat fogja azonban eldönteni, hogy milyen gyakorisággal és eredményességgel veszik majd igénybe a hitelezők e jogi instrumentumot a követeléseik biztosítása érdekében. A Bizottságnak 2022. január 18. napjáig kell majd benyújtania a rendelet alkalmazásával kapcsolatos jelentését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az esetleges módosító javaslatokkal együtt.
"Finis coronat opus."
"A végeredmény koronázza meg a művet."
(Ovidius)
Frank Ignác: A közigazság törvénye Magyarhonban. Buda, 1846. Második rész I. darab. 277. o.
Guillaume Payan: Az igazságügyi határozatok végrehajtása terén bevált gyakorlatokról szóló európai útmutató (1. rész) In. Executio. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szakmai lapja. V. (új) évfolyam, 1. szám. 2016. november,
Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei, Pécs, Dialóg Campus, 2009.
Dr. Petrik Béla: A megújuló végrehajtási rendszer reményében. In. Executio. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szakmai lapja. V. (új) évfolyam, 1. szám. 2016. november
http://jesz.ajk.elte.hu/pataki53.pdf
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/E18D4FA4CD9096AFC1257ADA00528733?OpenDocument
https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/eu_citizenship/consolidated-treaties_hu.pdf
https://e-justice.europa.eu/content_european_account_preservation_order-379-hu-hu.do?member=1
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32014R0655
https://e-justice.europa.eu/content_european_account_preservation_order-379-hu.do
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016R1823&from=HU)
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32012R1215 ■
JEGYZETEK
[1] Frank Ignác: A közigazság törvénye Magyarhonban. Buda, 1846. Második rész I. darab. 277. o. Letölthető: http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu/books/frank-ignac-a-kozigazsag-torvenye-magyarhonban-1846-2-1/web/index.php?page=b277&wpid=2641 (Letöltés napja: 2017. 09. 05.)
[2] Dr. Petrik Béla: A megújuló végrehajtási rendszer reményében. In. Executio. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szakmai lapja. V. (új) évfolyam, 1. szám. 2016. november, 5. o.
[3] Pataki János István: Gondolatok a bírósági végrehajtás rendszeréről. Jogelméleti Szemle 2013/1. szám. Letölthető: http://jesz.ajk.elte.hu/pataki53.pdf (Letöltés napja: 2017. 09. 05.)
[4] Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei, Pécs, Dialóg Campus, 2009. 155-156. o.
[5] http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/E18D4FA4CD9096AFC1257ADA00528733? OpenDocument (Letöltés napja: 2017. 09. 05.)
[6] Pataki János István: Gondolatok a bírósági végrehajtás rendszeréről. Jogelméleti Szemle 2013/1. szám. Letölthető: http://jesz.ajk.elte.hu/pataki53.pdf (Letöltés napja: 2017. 09. 05.)
[7] Guillaume Payan: Az igazságügyi határozatok végrehajtása terén bevált gyakorlatokról szóló európai útmutató (1. rész) In. Executio. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szakmai lapja. V. (új) évfolyam, 1. szám. 2016. november, 31. o.
[8] Pataki János István: A bírósági végrehajtás a számok tükrében. Jogi Fórum. 2013. július 29. Letölthető: https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/pataki_janos__a_birosagi_vegrehajtas_a_szamok_tukreben[jogi_forum].pdf Letöltés napja: 2017. 09. 05.
[9] https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/eu_citizenship/consolidated-treaties_hu.pdf (Letöltés napja: 2017. 09. 05.)
[10] https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/eu_citizenship/consolidated-treaties_hu.pdf (Letöltés napja: 2017. 09. 05.)
[11] Összefoglaló információ letölthető az uniós tagállamok rendeletalkalmazásával kapcsolatban az európai igazságügyi portálról, a Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlaszából:
https://e-justice.europa.eu/content_european_account_preservation_order-379-hu-hu.do?member=1 (Letöltés napja: 2017. 09. 05.)
[12] Letölthető: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32014R0655 (Letöltés napja: 2017. 09. 05.)
[13] Letölthető: https://e-justice.europa.eu/content_european_account_preservation_order-379-hu.do (Letöltés napja: 2017. 09. 05.)
[14] Letölthető: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016R1823&from=HU (Letöltés napja: 2017. 09. 05.)
[15] Letölthető: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32012R1215 (Letöltés napja: 2017. 09. 05.)
Lábjegyzetek:
[1] A szerző bírósági titkár, Székesfehérvári Törvényszék.
Visszaugrás
