A családjogi munkacsoport november 9-i ülésén Barnáné dr. Muczer Erzsébet: A mediáció szerepe a családi és a családjogi konfliktusok rendezésében, dr. Filé Erika: Gondolatok a szülő-gyermek jogviszonyról és a gyermek jogairól és dr. Pehr Erika: A gyámság kérdései és a gyámhatóságok családjogi jellegű feladatai című tanulmányait vitatta meg. November 16-i ülésén dr. Csiky Ottó: A rokonság és a családi jogállás kérdései és dr. Bencze Lászlóné: A családjogi tartásra vonatkozó jogszabályok módosításának időszerű kérdései című tanulmányait, a december 12-i ülésen pedig dr. Benkő Csilla: A házastársi és az élettársi lakáshasználat családjogi és polgári jogi kérdései és dr. Sebestény Tamás: A családjog anyagi jogi szabályai és a Polgári perrendtartás szabályai közötti összhang kérdései - különös tekintette! a gyermekelhelyezés és a gyermekelhelyezés megváltoztatása kérdésére című tanulmányait beszélte meg.
a) A mediációs eljárás ma Magyarországon családjogi kérdésekben kevéssé ismert, kevéssé alkalmazott - egyes más jogterületeken már elfogadott. Az intézményre, mint a bírósági vagy gyámhatósági eljáráson kívüli, adott esetben azok melletti konfliktus kezelési, konfliktus megoldási eszközre azonban mind a bíróságok, mind a gyámhatóságok részéről igény volna. Jelentősége lehetne egyfelől a bontóperekben a felek számára a megegyezést közelítő megoldások kialakításában, másfelől gyermekelhelyezési és kapcsolattartási ügyekben mind a döntéshozatalt megelőzően, mind a már meghozott döntések végrehajtásának a segítésében. Bár a mediációs eljárás igénybevétele általában, fő szabály szerint önkéntesen kell hogy történjék, gyermekelhelyezési és kapcsolattartási ügyekben akár arra is lehetőséget lehetne nyújtani a bíróságoknak, illetve a gyámhatóságoknak, hogy döntéshozataluk előtt az eljárás felfüggesztésével utasítsák a feleket a mediációs eljárás igénybevételére.
A munkacsoport tagjai egyetértettek abban, hogy minél előbb indokolt volna a mediációs képzés megszervezése, a megfelelő szolgáltató bázis kiépítése, akár a létező, erre szakosodott intézmények, akár a Kapcsolat-alapítvány vagy a Családsegítő vagy más Gyermekjóléti szolgálatok bevonásával. Az ez irányú tevékenység megkezdése a törvényi szabályozás előkészítését is szolgálhatná, hiszen amíg ennek a munkának a feltételei nem adottak, az erre épülő kodifikáció is korai volna.
b) Filé Erika tanulmánya számos gondolatot vetett fel a szülő-gyermek jogviszony szabályozása, részben újraszabályozása kérdésében. Ezek közül számos kérdésben egyetértés volt a munkacsoport tagjai körében, némelyekben vita volt közöttük. Több kérdésben közös problémákat vetettek fel emellett ez a tanulmány és Pehr Erikának a gyámság kérdéseivel foglalkozó tanulmánya.
A szülő-gyermek kapcsolat néhány alapvető elve vagy a törvény e fejezetének élére, vagy akár a Polgári Törvénykönyv Családjogi könyve élére is kívánkozik. Ilyenek lehetnek - mint azt Filó Erika tanulmánya is tartalmazza - a szülői jogoknak és kötelezettségeknek a gyermek érdekében való gyakorlása, a szülői felügyeleti jogok együttes gyakorlása - valamint ezzel Összefüggésben a különélő szülők joggyakorlásának megfelelő biztosítása, az ítélőképes korú gyermeknek az őt érintő kérdések eldöntésébe való bevonása, a szülők és a gyermekek közötti konfliktusok megoldásának lehetőség szerint a közöttük való megegyezésre való törekvéssel való rendezése, a gyermekeknek a családban való nevelkedésének lehető biztosítása.
Egyetértés alakult ki a munkacsoport tagjai körében a tekintetben, hogy a törvénynek szakítani kellene a szülő és a gyermeke közötti ellentétet, érdekellentétet eleve feltételező szemléletet sugárzó szabályaival, hogy az állam, a gyámhatóság jogszabályon alapuló beavatkozását, legyen az a gyermek személyi vagy vagyoni ügye, arra a körre kellene szorítani, ahol erre a szülő magatartásával okot ad, annál is inkább, mert a mai társadalmi viszonyokra inkább az a jellemző, hogy a szülő, esetleg a nagyszülő is, inkább erején felül nyújt gyermekének, semmint hogy őt meg kívánná rövidíteni.
Igény merült fel arra nézve, hogy azoknak a gyermeküktől különélő szülőknek - legyenek azok elvált szülők, volt élettársi szülők vagy akár a gyermeküket élettársi kapcsolatra tekintet nélkül elismerő szülők - akik változatlanul súlyt kívánnak fektetni a gyermekükkel való kapcsolat fenntartására, a gyermekük sorsát érintő ügyekben való részvételre, ez a lehetőségük a jelenleginél fokozottabb mértékben biztosított legyen, ideértve a nem házastárs apának a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulását is. Nagyobb figyelmet kellene kapnia az életközösség megszűnése utáni közös szülői felügyeletnek, és a szülői felügyeleti jogok alakulásának abban az esetben, amikor illetve amíg nem születik bírósági vagy más hatósági döntés a gyermek elhelyezésére.
A gyámság kérdéseivel foglalkozó tanulmányban foglalt javaslattal egyezően egyetértés alakult ki abban a kérdésben, hogy a kapcsolattartás kérdései és a családbafogadás intézménye a Családjogi könyvben kerüljenek szabályozásra, A kapcsolattartás kérdései a szülőkön kívül más hozzátartozókat megillető kapcsolattartásra nézve is.
A szülői felügyeleti jog gondozás-nevelés részjogosítványa kérdéskörében mind ebben a tanulmányban, mind a gyámság kérdéseivel foglalkozó tanulmányban merültek fel gondolatok a gyermek végleges külföldre való távozásának engedélyezése kérdésében, a tekintetben, hogy indokolt-e még a törvényhozónak a gyermek vallásos vagy nem vallásos nevelése kérdésének rendezésétől való merev elzárkózása, hogy különösen a szektákra tekintettel milyen életkortól legyen indokolt ezekben a kérdésekben a gyermek döntését elfogadni. A törvényes képviselet és a vagyonkezelés tekintetében különösen a Ptk., a Csjt. és a gyámügyi jogszabályok közötti összhang hiánya kapott hangot.
Vita merült fel a "szülői felügyelet" elnevezés fenntartása vagy mással pótlása tekintetében, valamint a szülő "nevelés-gondozás" iránti joga és kötelessége tekintetében ugyancsak az elnevezés tekintetében. A tanulmányban foglalt nézettel szemben a munkacsoport több tagjai is a megszokott, széles körben használt jogi kifejezések fenntartását látta indokoltabbnak.
Noha a tanulmány nem veti fel, kisebb súlyú kérdésekben szó esett még a szülői felügyeleti jog megszüntetése és szünetelése néhány kérdésének újraszabályozása iránti igényről is.
A tanulmány második, a gyermekek jogait elemző részével kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy áttekintésre szorulna, hogy a Gyermekjogi Egyezményben megállapított jogok közül melyeknek volna a Csjt.-ben való kimondása is indokolt.
c) A gyámság kérdéseivel foglalkozó tanulmány első része a gyámság és a gondnokság helyét vizsgálja a Ptk.-ban elhelyezendő Családjogi könyvben. Figyelemre érdemes gondolata, hogy a gondnokság intézményét visszahozná a családjog körébe - akár annak ellenére is, hogy a gondokság tervezett új szabályai részben inkább távolítanák ezt az intézményt a gyámságétól, igaz a személyes gondoskodás fokozottabb elvárásával közelítenék is. A kérdést egyfelől a gondnokságra vonatkozó új törvényi szabályok megjelenése után, azok ismeretében, másfelől a Személyekkel foglalkozó munkacsoporttal egyeztetve kellene eldönteni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
